Sirok - így pusztul a felsővár

A korábbi ásatások során feltárt maradványokat felti Sirok polgármestere, hiszen azok az időjárásnak kitéve pusztulnak - írja Kovács Olivér (műemlékem.hu).

Jó ideje nem léphetnek be a látogatók a siroki felsővár területére, amelyet korábban részlegesen megkutattak a régészek. Ettől a feltárástól eltekintve tudományos munka eddig nem folyt a területen, ám Lakatos István, Sirok polgármestere csak másodsorban szorgalmazza a feltárás folytatását.

„Legsürgetőbb a már kiásott maradványok konzerválása lenne, hiszen az időjárásnak kitett kövek folyamatosan pusztulnak” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak. „Ezt befejezve pedig fel lehetne tárni a teljes felsővárat, ám ez nyilván forrásokat igényelne. A kutatás eredményeként azt szeretnénk elérni, hogy teljes egészében rekonstruálják a felsővárban egykor állott épületeket, szemben az alsóvár részleges rekontrukciójával.”

A Forster központ kezelésében lévő siroki vár az alsóvárat felújítása után 2012 szeptemberében adták át. Amikor tavaly március 15-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt, az emlékezetes havazásban több százan zarándokoltak fel a hegytetőre. Látogatottsága azóta is nagyon jó, a becslés szerint idén is mintegy 30 ezren keresik majd fel.

A siroki várat, talán korábbi alapokon, a tatárjárás után, a 13. század második felében kezdték el építeni, első okleveles említése 1267-ből származik. Az első építtető Bodon-család után Csák Máté birtokába került, majd I. Károly katonái foglalták el, így királyi birtok lett. 1372-ben Károly fia, I. (Nagy) Lajos elzálogosította a hevesi ispánnak, Domoszlói Miklósnak. Hamarosan a Tari-család lett a vár ura, majd egy évszázad múlva az Országh-családé lett.

A 16. század második felében, Eger sikertelen török ostroma után megnőtt a siroki vár katonai jelentősége, hiszen elővárrá vált. Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyás alsóvárat, ám Eger eleste után 1596-ban harc nélkül feladták. A török korszakban a vár tovább épült a környékbeli templomok köveiből – ha figyelmesen szemléljük a bástyákat, ma is láthatunk ezekből származó kőfaragványokat.

Kilencven évvel később a törökök nagy valószínűséggel szintén harc nélkül adták fel a várat, ám a falak sorsát hamarosan a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg: 1713-ban falai egy részét felrobbantották, megsérült a pince- és kazamata-rendszere is.

További képek az évek óta nem látogatható fesővárról.

Riport a polgármesterrel a siroki várban a Közkincs-keresőben.

Kovács Olivér