Sound Under Ground

Dormán Miklós diplomamunkájában a tér és hang kapcsolatának vizsgálatából kiindulva tervezett egy helyszínt a hazai könnyűzenei szcéna számára, ahol az akusztika alkalmazkodni tud különböző felállású és méretű, illetve különböző hangszereket megszólaltató zenekarokhoz. A terv diplomadíjban részesült. 

Bevezetés

Az ingatlanpiaci árak rohamos emelkedése, illetve a kerületben egyre szigorodó csendrendeletek kezdik ellehetetleníteni a hazai könnyű, de akár a klasszikus zenei előadók fellépési színtereit. A nyári időszakban minőségi zenei produkciók létrejöttére több fesztivál és szabadtéri helyszín teremt lehetőséget, a többi évszakban azonban ezek létrejötte nehezebb többek között a fővárosi zárt szórakozóhelyek számának csökkenése miatt.

Az elmúlt időszakban nem egy olyan központi fekvésű helytől kellett elbúcsúznunk, melyek akusztikai jellemzőiket tekintve elfogadhatók voltak (Gozsdu Manó Klub, Roham, R33, Kuplung), de nem sokára hasonló sorsra fog jutni a Dürer kert is. Egyre jellemzőbb tendencia, hogy új helyszínek már csak a periférián nyílnak. Utolsó minőségi, belvárosi színtér akusztika tekintetében már csak az A38 hajó, illetve az Akvárium Klub maradt, de ezekben gyakorlatilag a külföldi fellépők teljesen kiszorítják a hazai zenei szcéna képviselőit.

A fentiek alapján tervem arra a problémára reagál, miszerint a magyar könnyűzenei előadók számára nincs egy akusztikailag megfelelően megtervezett „underground” tér, ahol kellő minőségben megszólaltathatják magukat, és amit zenéjüknek megfelelően alakíthatnak.

Helyszín

A tervezés helyszíne a Kelenföldi Hőerőmű Kopaszi gát parkjához fűződő terület, mely jelenleg üresen áll elkerítve. Itt egy nagyobb csarnoképület és egy meder található. Az épület Bierbauer Virgill által tervezett hőerőmű kapcsolóháza, mely kiemelt építészeti értékkel bír, ezért azt szerkezetében, megjelenésében nem változtatom. Mivel cellás kialakítású a csarnoktér belső térszervezése vasbeton falakkal elválasztva, így ezt a helyet szánom próbatermeknek, gyakorlóhelyeknek. Előkép erre a német Tacheles központ kialakítása. A meder ezzel ellentétben egy üresen álló derítő medence, ami beavatkozás nélkül is jól hangszigetelt. Itt hozom létre a szabadtéri koncerttermet, mellette pedig szintén besüllyesztve a zárt koncerthelyet.

Koncepció: tér-hang, hang terelése

Egy belső vonalra szervezem a nyílt és zárt tömeg feltárását. A két helyszín közti út megfelelő dilatáció akusztikailag és szerkezetileg is. A földalatti kialakítás előnyös kapcsolatokat jelent a nyílt és zárt koncerthelyszín között, ennek köszönhetően kialakíthatók különböző használati szituációk, melyek segítik a hely kihasználtságát. A mederben történő koncert a környező épületeket teljes mértékben védi a hangszennyezéstől, a színpad kialakítása kedvező irányban tereli a hangot.

A diplomafélévet megelőzően hosszasan foglalkoztam a hang viselkedésével a térben. A koncepcióm alapvetését inspirálta a hang terjedésének kedvező fékezése, hangszigetelése, ezzel párhuzamosan a hang viselkedésének megfelelő akusztikai tér létrehozása. Ebből kiindulva a használhatóság mellett a hang a főszereplője a térszervezésnek. A hang terelése a zárt koncertteremben csúcsosodik, ahol a célom egy olyan helyszín létrehozása, ahol a teremakusztika alkalmazkodni tud különböző felállású és méretű, illetve különböző hangszereket megszólaltató zenekarokhoz.

Térszervezés

Az épület az ipari és a fákkal teli, parkos környezet határában húzódik meg. A nyitott és zárt, negatív és pozitív, a befogadó és térbe nyomuló dialektikáján alapuló tömegformálás lineáris szervezőeleme egy fedetlen útvonal - mondhatni belső utca. Ez tárja fel a belső tereket, funkciókat, amelyek egy publicitási skála szerint fűződnek fel. Baloldalt, a park felől a publikus terek, míg jobboldalt, a hőerőmű felől az előadók terei szerveződnek.

A publicitási skála az épület elemein belül is jelen van. Az alaprajzot tekintve balról a ruhatár, WC, recepció található, amely személyesebb ügyek intézésére hivatott. Ez belenyílik a közösségi térbe, amely a hallgatóság közösségi előterét képezi. Innen tovább jutunk a legnagyobb közösségi térbe, az előadóterembe. Ugyanilyen logikát követ a térszervezés jobbról, a backstage felől is. WC, sminkszobák és öltözők, vagyis a legintimebb terek. Ettől balra a backstage, azaz a zenekarok közösségi tere található. Innen kijutva pedig ugyanúgy a legpublikusabb helyszínre, az előadótérbe érkezünk.

Doboz a dobozban elv. Az előadóteret körül öleli egy folyosó, mely három szempontból indokolt: kiszolgálóútként működik a raktárakhoz és az akusztikai elemek beállításához; másrészt hangszigetelési szempontból kedvező a kettős héj; harmadrészt pedig egy átmenetet képez, amikor a zsibongó előtérből belépünk a koncerttérbe.

Akusztikai rendszer

Magyarországon egyelőre a komolyzenei színterek tervezésénél fordítanak komolyabb figyelmet a zenekarokhoz mérten alakítható akusztika megteremtésére, melyet gyakran költséges elemek tudnak csak biztosítani. A tervezéskor épületakusztikusokkal együtt gondolkozva született meg az a rendszer, amely jóval költséghatékonyabb és jobban alkalmazkodik habitusában a könnyűzenei szféra sajátosságaihoz.

A belógatott akusztikai elemek mobilisak: egyik oldaluk hangvető, míg a másik hangelnyelő. Ahol hangvetésre van szükség, ott az elem azon oldala fordul a zenész felé, ahol pedig hangelnyelés szükséges, ott átfordul a tábla és a hangelnyelő felület lép működésbe. Az elhelyezés variálható, ezáltal alakítható a különböző zenekari felállásoknak megfelelően. A belógatott akusztikai elemek építészeti következménye az, hogy kijelöli az előadó helyét. A hang vetése aztán elnyelése az előadók helyzetével szinkronban mozog: ott teresedik ki, ahol az előadás történik. Így jöhet létre az építészet és a technika szerves kapcsolata.

Dormán Miklós