Magyarországon, az érvényes szabályozás ellenére, még a nagyobb léptékű építészeti projektek esetében sem általános az akusztikai szakág bevonása, pedig ez elengedhetetlen lenne az épületek megfelelő használhatóságához és a jogszabályi megfeleléshez. Az Entel új, mesterséges intelligenciával felvértezett komplex akusztikai tervezőrendszere, a Soundy.ai ezt a gyakorlatot hivatott megreformálni. A szoftverről Huszty Csabával, a cég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Hamarosan széles körben is elérhetően piacra kerül az általatok fejlesztett MI-alapú, komplex akusztikai szoftver – ilyen nagyszabású fejlesztések általában külföldi nagyvállalatoktól érkeznek. Mesélnél róla, hogyan kezdtetek el magyar KKV-ként ezzel foglalkozni?
Huszty Csaba: Az Entel Műszaki Fejlesztő Kft. magyar tulajdonú, és valóban nem túl nagy méretű cég, a KKV-szektorba tartozunk. Közkeletű tévhit azonban, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése kizárólag a vagyonos, külföldi nagyvállalatok privilégiuma. Az Entel alapításakor, 1990-ben a távközlés volt a cég fő tevékenysége, amely mérnök szakértői oldalról jelenleg is megvan, nagyberuházások és komplex projektek számára végzünk stratégiai-műszaki munkákat. Akusztikai tervezéssel is régóta foglalkozunk, amely azután vált meghatározó profilunkká, miután én hazaköltöztem Tokióból, ahol kutatóként dolgoztam. A harmadik üzletágunk, amely mindkettőhöz kapcsolódik, a kutatás-fejlesztés, amelynek keretében nemcsak termékeket fejlesztünk, hanem kutatunk és publikálunk is, erőnkhöz mérten. A termékeket főleg export célra fejlesztjük, de természetesen nagyon reménykedünk benne, hogy minél több magyar céggel tudunk majd együttműködni.
Mi motiválta a Soundy.ai fejlesztését?
HCS: Az építészeti akusztikai tervezés elterjedése és a hozzá tartozó fizetőképes igény még mindig eléggé korai szakaszban jár Magyarországon. A mostani jelentős építőipari visszaesés tovább nehezíti a helyzetet. Az egyébként szükséges, sőt, mára már előírt mértékhez képest a projektek csak kb. 15%-ába vonnak be akusztikai tervezőt a becsléseink szerint, a fennmaradó terveket a korábbi szokások alapján, vagy az akusztikai megfontolásokra való tekintet nélkül készítik, rendszerint közepes vagy súlyos hiányosságokkal. A nemzeti teremakusztikai szabvány megalkotását is mi kezdeményeztük, hogy legyen legalább egyfajta szabályozás erre a területre vonatkozóan is. A jelenlegi szabvány, bár kisebb frissítésre szorul, viszonylag korszerűnek tekinthető, gyakorlati megvalósítása mégis lassan indul be. Hiába lenne kötelező, még mindig túl ritka az akusztikus szakemberek mély bevonása a projektekbe, pedig a megfelelő tervezés – ami nem szakvélemény, hanem terv készítését jelenti – nagyon fontos lenne ahhoz, hogy az épület a szabályosságon túl később megfelelő és élhető legyen az emberek számára, akár iskoláról, akár kórházról, irodáról vagy lakóházról beszélünk. Az is igaz, hogy a kínálati oldal is szűkös: nem könnyű jó és elérhető szakembert találni, viszonylag kevesen foglalkoznak ezzel a területtel itthon, elég csak a kamarai névjegyzéket megnézni.
Az akusztikai számítások összetettek, sokszor időigényesek. Költséges műszerek és szoftverek kellenek hozzá, amit nehéz kitermelni abból a néhány mérnöknapnyi büdzséből, amit ma erre a szakágra szánnak. Az épületek ráadásul egyediek, testre kell szabni mindent, így az akusztikai tervezés sem tud természetesen copy-paste alapon működni a hagyományos eszközökkel, még ha maradtak is a szakmában ilyen gyakorlatok. A Soundy.ai fejlesztése valahonnan ebből a felismerésből indult, és oda fejlődött, hogy végül már magunkat szerettük volna „felskálázni" vele, hogy hatékonyabban, gyorsabban és töredék költségekkel tudjunk dolgozni azon a színvonalon, amit egyébként külföldön is elvárnak az akusztikusoktól.
Alapvetően kinek szánjátok a szoftvert: akusztikus szakembereknek vagy építészeknek?
HCS: Mivel az akusztikusoknak általában megvannak a maguk saját, bevált módszerei, elsősorban építészek számára készítjük ezt a szoftvert, akik ennek segítségével lényegében önkiszolgáló módon tudnak majd az akusztikai tervezésben működni. A programba akár egyedül is berögzíthetik azokat az adatokat, amelyeket egyébként is ők tudnak legnaprakészebben, a szoftver pedig akusztikai szempontból és a hazai követelmények szerint is ellenőrzi ezeket, sőt műszaki megoldásokat, alternatívákat javasol és értékel. Az Entel pedig tervezési konzultatív szolgáltatást nyújt majd ezekhez a projektekhez: ellenőrizzük és szükség esetén korrigáljuk a szoftverbe bevitt adatokat, kísérjük a projektet, de azokat a folyamatokat, amelyek általában időigényesek és gyakori hibaforrások, a tervezőeszköz automatikusan elvégzi majd. Ilyen például a változáskövetés: ha kiváltunk egy épületszerkezetet, anyagot, gyártót vagy műszaki megoldást, az akusztikai számítások automatikusan frissülnek és a dokumentáció újra előállítható, sőt, már a kiváltás érvényesítése előtt látni lehet, ha az adott anyag esetleg mégsem lesz megfelelő. Azok a tervezőirodák, akik keveset költöttek az akusztikai tervezésre, ezzel az eszközzel minőségi ugrást tudnak majd elérni úgy, hogy még költségeket is megtakaríthatnak. A Soundy-val készített tervek a mi tervezői felelősségünk mellett pedig minden magyar szabályozásnak megfelel majd.
És milyen célt szolgál a segítségül hívott mesterséges intelligencia?
HCS: Az építészeti akusztikai számításokban jelenleg általában kétféle módszert alkalmaznak: vagy egyszerűbb statisztikai képletek alapján számolnak, amelyeket rendkívül gyorsan lehet használni, de sajnos nem elég pontosak a gyakorlati tervezés hétköznapi feladataihoz, vagy a hullámterjedést modellező, gyakran nagy teljesítményű számítógépeket igénylő, numerikus vagy geometriai szimulációs szoftvereket. Utóbbiak egyrészt lassúak, másrészt körülményesek és még költségesek is, így nem mindig állnak rendelkezésre, vagy nem vethetők be akkor sem, ha éppen szeretnénk. Azt ismertük fel, hogy a gépi tanulás módszereivel lehetséges a pontos és lassú, illetve a pontatlan, de gyors módszerek előnyeit ötvözni és egy gyors és pontos módszert kapni. Persze még külföldön is óvatosan közelítenek az ilyen szoftverekhez, főleg, ha számolást végeznek. Érthető a fenntartás, hiszen a gépi tanulásnál a szabályok és képletek helyett a bemenet és a kimenet a meghatározott, az összefüggést pedig a neurális hálózat tanítása adja meg, ami kívülről nézve egy fekete doboz. Ha azonban jól tanítjuk be, akkor meg lehet bízni az eredményeiben, ami olcsóbbá és sokkal gyorsabbá teszi a tervezés folyamatát.
Tekintettel arra, hogy gyakorló akusztikai tervezőként készítjük a szoftvert, amelynek magunk is felhasználói vagyunk, és óriási tanító adathalmazzal is dolgozunk, meglehetősen szigorú feltételeket támasztunk az általunk alkalmazott mesterséges intelligencia módszerekkel szemben. Az eredmények már most áttörést jelentenek: egy téglatest alakú szobában a teremakusztikai paramétereket hasonló pontossággal tudjuk megbecsülni, mintha egy számítógépes sugárkövetéses módszerrel számolnánk, csak a számolási folyamat kb. háromezerszer gyorsabb, közel valós idejű. Ha ehhez hozzátesszük, hogy néhány kattintással jegyzőkönyveket is tudunk készíteni, látszik, hogy rengeteg időt és költséget meg tudunk takarítani a tervezés hagyományos módszereihez képest. A hangszigetelési számítások is hasonlóan leegyszerűsödhetnek. Azzal számolunk, hogy az építészirodák számára a Soundy rendszerünk használata már a legelső projektnél megtérül, családi házas léptékben is.
A felhasználók felé mikor lesz elérhető a Soundy.ai?
HCS: Mi már használjuk, hiszen tulajdonképpen mi is ügyfelei vagyunk magunknak, a nagyközönség számára pedig 2025-től fokozatosan tervezzük a piaci bevezetést.
További információval kapcsolatban Huszty Csaba, az Entel ügyvezető igazgatója tud felvilágosítást nyújtani az alábbi elérhetőségen: huszty.csaba@entel.hu.
Csapó Bea