Sport- és Baleseti Rehabilitációs Központ: Bárdosi Lilla diplomamunkája

A Pécsi Tudományegyetem építészhallgatója személyes kötődésű témát választott. Mivel maga is komolyan sportol, hamar észrevette, hogy kevés átfogó sportdiagnosztikai és rehabilitációs intézmény létezik ma Magyarországon, ezért diplomamunkaként sport- és baleseti központott tervezett. A koncepciót Bárdosi Lilla mutatja be. 

1. Tervezési helyszín

Nagyatád városa Somogy megyében, Belső-Somogy déli részén, a 68-as főútvonal mentén, a Balatontól 60 km-re fekszik. A város jelenleg hozzávetőlegesen 12 000 főt számláló lakossággal rendelkezik. Virágos közterek, jelentősen fásított utcák jellemzik, nagyobb összefüggő zöldterület a kettő nagyobb, városközpontjában található közparkjában, illetve a város keleti részén elhelyezkedő Parkerdő és Szoborpark területén található. A tervezési helyszín a város külterületén helyezkedik el, a város legnagyobb vízfelületének és erdős területének közelében.

2. Téma ismertetése

A választott téma teljesen személyes kötődésű, mivel már gyerekkorom óta a sport a mindennapjaim részét képezi. Az évek alatt szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatom, hogy mindenképpen szükség van egy sporttevékenység megkezdése előtt a megfelelő tájékozódásra, hogy az esetleges sérülések megelőzhetők legyenek. Azonban sérülés esetén – mely származhat balesetből is – szükség van szakemberekre, akik diagnosztizálják a sérülést, ezt követően pedig segítségükkel el lehet kezdeni a célzott kezelést.

A témaválasztásomat azért érzem fontosnak, mert egyre nagyobb az igény a sérülések ellátására: a rendszeres iskolai testmozgásokon kívül megnövekedett a lakosság körében is a rendszeres testmozgás, emellett egyre több embernek van szüksége a baleseti rehabilitációra is. Sporttevékenység megkezdése esetén szükség van a sporttanácsadásra, amiben egy sportedző is tud segíteni, azonban állapotfelmérésben, illetve táplálkozási tanácsadásban már más szakemberek segítségét kell igénybe vennünk. Sokszor ezen szakterületek egymástól független földrajzi helyen érhetők el, ez egy kifejezetten nehezítő tényező a teljes kezelési folyamat során. Ebből adódóan fogalmaztam meg egy olyan rehabilitációs központ ötletét, ahol az összes szükséges szakember egy időben jelen van, és biztosított a betegek részére a szállás lehetősége, illetve a célzott rehabilitációhoz szükséges terek és eszközök összessége, egy nyugodt természeti környezetben.

3. Tervezési program

A sportrehabilitáció témakörét körbejárva fogalmazódott meg bennem pontosan, hogy milyen funkciókat szeretnék elhelyezni az épületben. Mivel nem egy kórházépületet szerettem volna létesíteni, ezért a fekvő beteg ellátást a tervezési programom szerint egészségügyi intézmények látnák el – abban az esetben, ha ez indokolt –, azonban esetleges állapotfelméréseknek már szerettem volna helyet adni. A szállás biztosításának ötlete több okból is felmerült bennem. Egyrészt magyarországi viszonylatban vizsgáltam a hasonló rehabilitációs funkcióval rendelkező épületeket, és arra a megállapításra jutottam, hogy országos szinten is kevés az ilyen jellegű intézmények száma. Ezért mindenképp nagyobb forgalommal számoltam, amely folyamatosan ellátja az épületet.

Mivel a kezelések általában több napot, hetet igénybe vesznek, ezért a rehabilitációs szolgáltatás igénybevételéhez mindenképp szükséges a szállás lehetőségének biztosítása. Lehetőségképp felmerültek a városban található hotelek, apartmanok, azonban ezt több okból is kizártam. Az ide érkezők része valamilyen mértékben mozgásukban korlátozottak, ezért az ingázás számukra nehezen megoldható. A másik legfontosabb szempont, mely a szállás biztosítása mellett szól, hogy a természeti környezetben történő átszellemülést egy városi környezetben található szállás megakadályozná, nem lehetne biztosítani a teljes testi és lelki feltöltődést.

4. Funkció

Az épületben egyszerre több funkciót szeretnék megvalósítani: fizioterápiás kezeléseket, melyeknek része a medencés gyógytorna is; hidro-, galván- és elektroterápiás kezeléseket; szálláslehetőséget a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával; a rehabilitációs fázisban lévők számára kialakított erősítő edzőtermet; orvosi vizsgálatokat, állapot felméréseket és pszichológiai beszélgetéseket.

5. Tömegformálás

Az épületet az áttekinthetőség érdekében három fő funkcionális egységre osztottam, ennek megfelelően három szárny jött létre. A szárnyak térbeli elhelyezésénél fontos szempont volt a tó illetve a fás erdő, ligetes területek felé történő homlokzati tájolás. A szárnyak csatlakozásánál alakítottam ki a megérkezési és közösségi tereket, recepciót, liftet, emeletre vezető díszlépcsőt.

Az első nagy szárnyban találhatók a sport öltözők, termek, egy külső mozgásra is szolgáló átrium, amely egyben a belső terek, közlekedők természetes megvilágítását is biztosítja. Ebben a szárnyban kapott helyet egy fittnesz platform terület, ahol a célzott erősítő gyakorlatokat lehet elvégezni, egyben az öltözőkből történő megérkezés átmeneti helyiségeként is szolgál. Ebből a térből lehet megközelíteni a kültéri fittnesz elemeket.

Ennek a szárnynak a folytatásában található a kezelői szárny, a hozzá tartozó öltözőkkel. Itt találhatók a masszázs és hydrokezelések helyiségei, illetve a medencetér is. A kezelőket és a medenceteret egy pihenőhelyiség köti össze, amely közösségépítő célt is szolgál. Ebben a térben van egy vitamin pult is, ahol a kezelések között biztosított a frissítők fogyasztása. A pihenőtérből egy kültéri napozó területre lehet kijutni.

A kettő szárny közötti épületnyúlványban található a melegítőkonyha a kiszolgáló funkcióival, illetve a fogyasztótér, amely egybefolyik a központi társalgótérrel. A fogyasztó térhez tartozik egy fedett-nyitott burkolt terasz is.

A sport, illetve az éttermi szárny felett találhatók a szobák, amelyeket két fő részére alakítottam ki oly módon, hogy az ágyak egymástól elhúzhatók legyenek, és ebben az esetben is még használható tereket kapjunk. Mindegyik szobához tartozik egy privát erkély. A szobák, illetve a a tó panorámája felé néznek, ezzel a kialakítással biztosítva a lelki feltöltődést, megnyugvást.

A kezelői szárny felett helyeztem el az orvosi rendelőket, tanácsadási tereket. A szárny végén a gazdasági, adminisztrációs, illetve vezetői, személyzeti terek találhatók.

6. Anyaghasználat

Az épület homlokzati kialakításánál kettő fő szempontot követtem. Az összefüggő közösségi funkcióknál a nagy homlokzati felnyitásokkal a természetes megvilágításon kívül a tó-erdő panoráma felé történő nyitást szerettem volna biztosítani. A másik alapelvem a homlokzati anyaghasználat esetében a minél homogénebb, színében barátságos, melegséget sugárzó és természetes földszín használata volt. A természeti környezet miatt első gondolatom a faburkolat alkalmazása volt, azonban struktúrájában túlságosan sűrítette volna a homlokzati fúgakiosztásokat, illetve időtállósága miatt vetett fel kérdéseket bennem. Mindenképp könnyed burkolatot szerettem volna használni, emiatt esett a választás a szálcement burkolatra, amelyet vertikális irányban nyújtott elemekkel alakítottam ki, ami struktúrájában a deszka burkolatra emlékeztet.

A homlokzati felnyitásoknál olyan üvegezést választottam, amely a külső térből való belátást korlátozza, viszont a belső térből élvezhető az épület környezetében található természeti környezet által nyújtott látvány, és biztosítható a belső intim világ. A bádogosszerkezetek mind antracit színűek, a homlokzati nyílászárók és függönyfalak bordáival megegyező színben.

A külső burkolt területek nagy elemes fagyálló burkolattal készültek, világos, homogén színben, ezzel egyfajta kontrasztot biztosítva az épülettel.

Az épület lapostetős kialakítású, amelyre extenzív zöldtető került. A szobákhoz tartozó erkélyek nagy elemes, fagyálló burkolatú terasztetők.

Kültérben az árnyékolást biztosító előtetők alsó felületére faburkolat került, mely a belső térben visszaköszön az álmennyezeti sávokban, pultok frontján, pultoknál található polcokon, illetve belső nyílászáróknál.

7. Szerkezetek

A tervezési helyszín közvetlenül tó, illetve patak mellett található síkterület, emiatt számolnom kellett a magas talajvízszinttel. Emiatt, illetve a nagy épülettömegek miatt lemezalapozást alakítottam ki, amely mellett szivárgó rendszer van. Mivel célom volt a nagyobb homlokzati felnyitások kialakítása, monolit vasbeton pillérvázas szerkezet mellett döntöttem, pillérek között vázkitöltő falazattal. Az áttört homlokzati szakaszokon függönyfalakat helyeztem el.

A födémek szerkezete vegyes kialakítású. Alapjában véve 6 méteres raszterben osztottam ki az épület pillérvázát, nagy részében monolit födémmezőket alakítottam ki. A nagyobb terek felett – ahol a függőleges alátámasztás kerülendő volt a funkcióból adódóan – üreges előfeszített födémpallókat alkalmaztam, amelyek monolit vasbeton gerendákra támaszkodnak. A homlokzati attikát is monolit vasbeton szerkezettel terveztem. A homlokzati vasbeton szerkezetek esetében nem történt szerkezeti gyengítés, helyette sokkal jobb hőtechnikai tulajdonságú PIR hőszigetelést alkalmaztam.

Bárdosi Lilla

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia