Emberek/Interjú

Stabil lábakon áll a Rigips a magyar piacon

2015.06.24. 10:51

A Média Építészeti Díja idei főtámogatója, a piacvezető Rigips pályázattal, termékekkel és dedikált szakértővel erősít az építészek irányába. Piros Attila cégvezetővel Lányi András beszélgetett.

LA: Az építészek számára milyen tekintetben tud partner lenni a Rigips?

PA: Ez hosszú évekig komoly problémát jelentett. A gipszkarton nem volt az a tipikusan szexi termék, amely túl sok újat tudott volna adni az építészek számára. De pont azért, mert az építészek is szeretik magukat megkülönböztetni a piacon, ők is nyitottá váltak az új megoldások, új innovatív termékek iránt. Nem véletlen, hogy erre az igényre reagálva ez év áprilisától már van egy erre a célra dedikált kollégánk - Jáger István, akinek kizárólag az a feladata, hogy az építészekhez eljuttassa azokat az új innovatív, speciális - például álmennyezeti - megoldásokat, amelyek betervezésével és majd későbbiekben beépítésével maga az építész, az építő, a tervező is egy kvázi versenyelőnyt élvez a többiekkel szemben. Mi a Saint-Gobain teljes szárazépítő portfólióját forgalmazzuk, az egyszerű gipszkarton faltól a legbonyolultabb álmennyezeti megoldásig. Ami ma létezik, mindenre tudunk megoldást.

LA: Hogyan figyeltek a feltörekvő építészgenerációra?

PA: Ez számunkra az egyik legfontosabb célcsoport, hiszünk benne, hogy a jövőt építjük, a jövőt építeni meg majd az új generációval lehet igazán. Számukra írta ki a Saint-Gobain csoport a 350 éves évfordulóhoz kapcsolódóan azt a tervpályázatot, amely valóban a jövő kihívásaira kell, hogy válaszoljon. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ők mit gondolnak rólunk, a termékeinkről, és mit gondolnak a fenntarthatóságról, energiatakarékosságról és a design-ról.

A Rigips és a Saint-Gobain Gypsum életében már egy évtizede létezik egy nemzetközi pályázat, a Saint-Gobain Trophy, ami mindig az egyedi, speciális, és az átlagtól eltérő megoldásokat díjazza nemzetközi szinten. Ennek korábban volt magyarországi fordulója is. Volt, hogy a Rigips csinálta egyedül; volt, hogy a társvállalatokat - a Webert és az Isovert - bevontuk ebbe az eseménybe. Az építészek számunkra mindig kiemelt helyen szerepelnek. Az építész társadalom, a mi meglátásunk szerint nem kap elég komoly publicitást ahhoz képest, hogy mekkora kreáló, mekkora létrehozó ereje van. Nem véletlen, hogy a Saint-Gobain Trophy életében is mindig próbáltuk a szakma nagyjait bevonni a zsűrizési folyamatba, pont azért, hogy rangot és fontosságot adjunk a pályázatnak és az építészetnek. A mérnökpiacion is nagyon komoly harc van a megrendelésekért, mi azt vettük észre, hogy a művészi finomságot nem mindig értékeli a piac, de erre nagyon alkalmas lehet egy ilyen pályázat. Nem akarunk sablonokat ráhúzni, nem akarunk megkötéseket.

LA: Mi alapján döntöttetek, hogy Ti legyetek a fő támogatói az idei Média Építészeti Díjának?

PA: Vannak olyan események, amelyek a mi elképzeléseinknek abszolúte megfelelnek, ilyen a Média Építészeti Díja is. A Rigips szívesen áll ilyen gondolatiságot képviselő kezdeményezések mögé a múltban is, a jelenben, és a jövőben is.

LA: Magyarországi referenciák közül mi az, ami neked a legkedvesebb, vagy a legszimpatikusabb?

PA: Mindig az, ami egy picit eltér az átlagtól. Büszkék vagyunk például a Bálna álmennyezeti megoldásaira, vagy a pécsi Kodály Központra. A piliscsabai katolikus egyetem belső gipszmunkáit annak idején a Rigips anyagokból építették meg, ami valóban egy meghökkentő, nem mindennapi megoldás. Szeretjük azokat a zseniális megoldásokat, amelyek kilépnek a szokványos mederből.

Pécsen speciális álmennyezeti lapokat építettek be, de nem csak a mennyezetbe, hanem a falakba ami egy nagyon érdekes játékot biztosít a felületnek és a fényeknek. Ilyen büszkeség számunkra a Sándor-palota is. Szeretünk láthatatlanul ott lenni egy-egy megoldásban. Ilyen a Váci úti irodagerinc, ahol az irodák majdnem hatvan százaléka a mi anyagainkkal készült.

LA: Hogyan sikerült a Rigips 2014-es éve?

PA: Hosszú évekre visszamenően messze a legjobb eredménnyel zártuk az előző évet. Ez köszönhető egyébként a külhoni piacoknak is, illetve a magyar piac az eladásainak. Gyakorlatilag az elmúlt 9 év legjobb eredményét hozta most a Rigips.

LA: Melyik termékcsoport teljesített a legjobban?

PA: Szépen abszolvált a gipszkarton, illetve a portermékek. Az export a gyártókapacitás körülbelül 40 százalékát viszi el, a maradékot pedig a belföldi piac. Mi hatmillió négyzetméter körül adunk el gipszkartont a magyar piacon, és a teljes piacot körülbelül tízmillió négyzetméterre tesszük - egyértelműen piacvezetők vagyunk.

LA: 2008–2009-ben, a válság mélyén vetted át a cég irányítását. Milyen eszközökkel jutottál el a mostani eredményhez?

PA: Egy nagyon fontos dolgot nem szabad elfelejteni: ez egy nagyon jól működő, jól prosperáló kereskedő vállalkozás volt. A Rigips a magyarországi gyártás beindítása előtt a külhoni gyáraktól vásárolta a termékeket, és Magyarországon értékesítette. Értelemszerűen abban a pillanatban, amikor van egy gyárad, egy gyártókapacitásod, akkor egészen más kihívásokkal kell szembenézned.

És valóban, az a fajta tudás nem volt meg az akkori Rigips életében, hogy hogyan kell működtetni egy gyárat valójában. Nem úgy működik ez, hogy megnyomjuk a piros gombot, és onnantól kezdve minden tökéletesen működik. Ezer sebből vérzett ez a történet, de hála az égnek elértünk oda, hogy a magyarországi, a 70 Rigips gyár közül ma már a világ három legjobban teljesítő Saint-Gobain gyára között van.

Ez volt az első, tehát stabilizálni kellett a gyártást, és azt a fajta minőséget meg kellett valósítani, ami a sztenderd ma a Rigips, és a Rigips Gypsum életében. Másképp működik az értékesítés és a marketing is, amióta válság van, egészen más kihívásoknak kell megfelelni. Drasztikusan átalakítottuk az értékesítési csapatunkat, átalakítottuk a marketing személetet, és a marketing gondolkodásunkat is. Piacvezetők vagyunk, de meg kell hallgatnunk a vásárlói, vevői igényeket, nekünk ezekre az igényekre kell reagálnunk, mind innovációval, mind árral, mind szervizzel, mind termék mixszel, struktúrával. Azt kell adnunk a piacnak, amire szüksége van, és úgy tűnik, hogy a piac ezért hálás.

LA: Ki tudnál emelni egy pár példát?

PA: Igen. Láttuk azt, hogy egyre inkább problémát jelent a magyar piacon a kereskedőknél a készpénzhiány. Nem tartanak és nem építenek már akkora készleteket a kereskedőink, mint korábban. Meg kellett oldanunk, hogy ne kelljen egy kereskedőpartnerünknek két hétre vagy egy hónapra előre megvásárolni a termékeket. Egy jó szerviz-charterrel a megrendelt termékeket két nap múlva eljuttatjuk a kereskedői telephelyekre, három napon belül ott van a projekt-helyszíneken.

Régebben másfél millió forintot bele kellett tenni egy kamionnyi árú megvásárlásába, ma háromszázezer forint körüli értékben is kiszállítjuk ezeket a termékeket. Nagyon gyors a logisztikánk, kiszámíthatóak vagyunk, a partner tökéletesen tudja, hogy ha ő hétfőn rendel, akkor szerdán már ott van nála a termék.

LA: Ez sztenderdé vált a gipszkarton piacon?

PA: Nem, mert a versenytársaink csak és kizárólag exportból szállítanak be. Tehát ott nem teheted meg azt, hogy kis mennyiségeket exportálsz be a magyar piacra. Ott nehezebb megvalósítani a terítő fuvarozást. Mi nagyon széles raktárkészletet építettünk a saját logisztikai bázisunkon, így bármilyen kis finom megrendelést ki tudunk szállítani, a partnereinknek nem kell három-négy beszállítóban gondolkodni, mindent megkap tőlünk egy csomag keretén belül.

LA: Piacvezetőként mit tartasz jelenleg a Rigips legfontosabb feladatának?

PA: Nekünk nem szabad hagyni, hogy a piac csak és kizárólag a hagyományos megoldásokban gondolkodjon és éljen. Az új termékeket és megoldásokat, amelyek gyorsabbá, korszerűbbé, tisztábbá teszik egy adott építési folyamat elvégzését, mind a kivitelezőknek, mind a végfelhasználóknak, mind a kereskedőknek meg kell mutassuk. Abban látunk fantáziát, hogy a termékeinket ne csak árban tegyük versenyképessé, hanem technológiában is. A magyarországi fejlesztőcsapat messze földön híres azokról az okosságokról, amiket csak és kizárólag magyarok tudnak kitalálni. Például azokat a gipszkarton lapokat, amelyek a mi sztenderdjeink szerint nem kerülhetnek ki a vevőkhöz, felvágjuk, és a gipszkarton rakatok közötti elválasztást ebből oldjuk meg - ez környezetbarát megoldás. Egy másik speciális megoldásunk, amit a magyar piac nagyon szeret, az úgynevezett fózolás. Aki gipszkartonnal dolgozik, az tudja, hogy a beépítéskor a gipszkarton vágott élét 45 fokban meg kell vágni, hogy a hézagoló anyag a későbbiek során hozzá tapadhasson. Ez egy nagyon piszkos és balesetveszélyes munkahelyi folyamat, de ezt mi a gyárban megoldjuk – már ott fózoljuk a kartont kivitelezőnek. A fejlesztőfőmérnök csapatunk a csomagolás előtti utolsó technológiai fázisba egy speciális vágógépet tett be, ami elvégzi a fózolást - mi ilyen innovációval segítünk a kivitelezőknek.

A gyártási technológia semmilyen környezetszennyező anyagot nem bocsát ki, csak és kizárólag vízgőzt. Ennek a magas hőmérsékletű vízgőznek az energiáját az épület fűtésére szeretnénk majd felhasználni.

LA: Mi lehet a Rigips növekedésének motorja 2015-ben? Már az év felénél vagyunk, tehát most már azért látszik, hogy mi az, ami működik, és mi nem.

PA: Egy nagyon jó csapat van a Rigipsnél jelen pillanatban. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit várnak el tőke, mit kell csinálnia. A vezetők abszolúte kompetensek a saját területükön, döntéseiket önállóan tudják meghozni, maximális bizalmat élveznek. Ezen túl nagyon finoman rajta vagyunk azon, mi kell a partnereinknek. Az élet minden pillanatában vannak visszajelzéseink a partnereinktől, amelyekre nagyon gyorsan tudunk reagálni. Látjuk azt, hogy az új termékeinknek van helye ezen a piacon, mert nem csak tömegigényeket akarunk kielégíteni, hanem azokra a rés igényekre is megfelelő választ kell adni, amelyek megjelennek a piacon. Igenis tudomásul kell venni, hogy ma a piacon van igény nagy, komoly hanggátlású gipszkartonra. A Blue Acoustic a magyar szállodai piacon abszolúte piacvezető, és sokkal komolyabb eredményeket ér el, amire számítottunk.

Legutóbbi sikerünk a légtisztító gipszkarton, az Activ'Air bevezetése, az eredeti elképzelés háromszorosát tudtuk eladni ebből a termékből. Tehát én azt mondom, hogy az emberi és a technológiai tényező, ami most a sikert hozza.

LA: Az építőipar több szektorában is képviselteti magát itthon a Saint-Gobain. Milyen jellegű az együttműködés közöttetek?

PA: Értelemszerűen a szigetelő anyaggyártó Isover-rel napi jellegű a kapcsolat, hiszen ott a szerkezeti elemeink egy-egy fontos alkotórésze a hang, illetve a hőszigetelő anyag. Ott szinte adódik ez a kapcsolat. Kapcsolatunk a Webber-rel egy kicsit más, ott a projektek megközelítésénél dolgozunk együtt. Folyamatos az információcsere, közösen ad ajánlatot a három cég együtt kivitelezési megoldásokra, vagy anyagszállításra. Itt egy csomagot tudunk adni a beruházó, vagy kivitelező számára, de nem szabad elfelejteni, hogy jelen vannak itthon olyan más Saint-Gobain érdekeltségek is, mint a Saint-Gobain Pam, akik az öntött vascsöveket forgalmazzák Magyarországon, illetve a Saint-Gobain Glass, akik speciális építészeti üvegeket szállítanak a magyar piacra. Gyakorlatilag ez az ötös nagyon-nagyon komoly erőt és ajánlatot tud képviselni egy-egy komolyabb projektben, közös technológiai segítségnyújtással a tervezőknek, mérnököknek; projektkövetéssel és közös ajánlattétellel termékbeszállításra, mind a kivitelezőnek, mind a beruházónak; és nem utolsó sorban a kereskedő partnereknek.

Lányi András

Építészeti kérdésekben az interjúban említett Jáger Istvánhoz fordulhatnak közvetlenül az érdeklődők (+36 30 422 8306, istvan.jager(kukac)saint-gobain.com)