Szűcs Ágnes diplomatervében Debrecen belvárosába, egy fejlesztésre váró, alulhasznált telekre tervezett egy több funkciónak is helyet adó beépítést. Míg a terv az utcaszinten teljesen átjárható, a felsőbb szinteken fokozatosan egyre privátabb terek találhatók.
Előzmények
Célom egy olyan városi sűrűsödés létrehozása volt, mely egyszerre kapcsolódik intenzíven a városi szövethez, valamint attól el is fordul, egy belső, privát világot hozva létre.
Elsődlegesen saját hobbimból indultam ki, ugyanis kifejezetten érdekel a kertészkedés, de kert hiányában csak az erkélyen próbálkozok mindenféle növény életben tartásával, vagy éppen életre keltésével. Ezért elkezdtem keresni a környékemen olyan helyeket, ahol ezt valamilyen más formában is gyakorolhatom. Ekkor találtam rá a közösségi kertekre melyek, mint kutatásom során kiderült, egyáltalán nem újkeletű jelenségek. Kialakulásuk a városok méretének növekedésével párhuzamosan történt.
Másodlagosan az előzőekből kiindulva vizsgáltam a mai városszerkezeteket. A városi zöldfelületeknek egyértelműen rendkívüli jelentősége van nemcsak a városszerkezetben, de a benne élő közösség formálásában, a komfortérzet növelésében, a hőszigetek felszámolásában, az épített környezet biodiverzitásának növelésében, valamint a városokban élő állatoknak is menedéket nyújtanak. Viszont ezekkel az előnyökkel a jól kialakított városi szabad terek is rendelkeznek. Összességében fontos volt számomra, hogy a zöldfelületeket és az aktívan használható szabad tereket együtt vizsgálva alakítsam ki tervemet.
Helyszín
Debrecen jelenlegi városszövetét vizsgálva feltűnő, hogy nem rendelkezik nagyobb összefüggő és jól működő szabad terekkel. Parkjai jellemzően egymástól szeparáltan helyezkednek el. A terület zöldfelületi aránya pedig nem éri el az 1%-ot, ezek nagy részét utakat szegélyező fasorok képezik.
A sétálóutcák száma is viszonylag kevésnek, első megjelenésüket a városban a ’90-es évekre tehetjük. A legnagyobb ehhez kapcsolódó átalakítás a Piac utca Nagytemplomtól a Széchenyi utcáig terjedő szakaszának forgalommentesítése volt. Az egész szakasz gyalogos zónává alakítása indokolt lenne. Ez a mai napig nem valósult meg, de a sétálóövezet elkezdett a kapcsolódó kisebb utcákba is befolyni.
A helyszín kiválasztásakor egy frekventált városi szövetet kerestem, mely közel helyezkedik el az előbb említett tengelyhez, valamint kapcsolatot tud létesíteni több irányba is, egy olyan kialakítást lehetővé téve, melyben a Piac utcai sétálóutca oldalhajtásai tovább terjeszkedhetnek, egy új gyalogos hálózatot kialakítva. Ezért esett a választásom egy Debrecen belvárosában elhelyezkedő, alulhasznált telekre, melyen már jelenleg is elkezdett kialakulni több gyalogos tengely.
Koncepció
A beépítési koncepció jelentős részét képzik a szomszédos épületek és terek, valamint az azokhoz való kapcsolódás, tapadás és elfordulás. A Svetits-bérház, a Generali irodaház és az elhagyott lakóépület összesen 5 db hatalmas tűzfallal nyit a tervezési terület felé, viszont a Főkonzulátus épülete falazott kerítésével mereven elzárkózik. A telken meglévő értékes épületállomány a Piac utca felőli telekhatáron elhelyezkedő főépület. Ezt az épületrészt megtartottam, míg az ahhoz kapcsolódó későbbi toldásokat elbontottam. A tömegek alakítása során megtartottam ennek átláthatóságát, így a földszinti beépítést egy szinttel kiemeltem. Az így kialakult emelt park alatti szabad teret csak a pillérváz és a szükséges háttérterületek zárt blokkjai bontják meg.
Viszont a tervezési terület határa számomra nem ért véget a telekhatároknál és épületeknél, figyelembe vettem a tömegek által határolt szabad tereket, valamint a telek lehetséges közlekedési kapcsolatait. Mindenképpen aktívan be szerettem volna vonni a városi szövetbe a területet, így ahol csak lehetett megnyitottam azt a környezete felé, tehát a tervezett épület befelé fordul, de kifelé kommunikál.
A koncepció másik vezérvonala a földszinten elvett zöldfelületek pótlása az emeleti szinteken mind horizontálisan, mind vertikálisan. Így a zöldfelületek egymásra rétegződése nem csak szintenként értelmezhető. Ezek különböző huzalok, födémkivágások segítségével össze is kapcsolják a szinteket, egy hatalmas zöldfelületi hálót létrehozva. Így jöttek létre a földszinti publikus szabad terek, az emeleti lebegő félprivát intenzív zöld park, a pókhálószerűen elhelyezett lugas, a tömegeket összekötő növényekkel telepített híd és a közösségi melegház.
Alaprajzi és funkcionális elrendezés, tömegalakítás
A tömeget tekintve a tervezett épület 6 egységre bomlik. Alaprajzi, töredezett kialakításukat a telek meghatározott pontjai és az ezek összekötésével kialakult tengelyek adják.
Alapvetően a tetőket adó pontok a már meglévőkhöz igazodtak, azok mintegy meghosszabbításaként. Viszont a megfelelő elkülönülés és a magasabbra törés érdekében a csúcspontokat egy helyre rendeztem és átértelmeztem a tetőlemezek csatlakozását, egy új, nem konvencionális formát létrehozva. Ennek eredményeképpen nemcsak a tetőkialakítások, de a falszerkezetek is kimozdultak a földszinti helyzetükhöz viszonyítva, kristályszerű tömegeket kialakítva. Egy egyedi elem is van a tömbök között, ugyanis a hátsó telekhatár felőli toronyépület nem tud meglévő tűzfalhoz csatlakozni, ezért mind tömegében, mind funkciójában más kialakítású a többihez képest. Egyszerű, egyenes falakkal rendelkezik, magasabb a társaitól, nyíláskiosztása rendezettebb, tetőkialakítása egyetlen határozott síkkal történik, mindezek mellett a funkcionális tagozódást sem követi, egy nagy publikus tömböt alkot.
Alapvetően az épület funkcionális kialakítása szerint az alsóbb szintektől felfelé egyre privátabb funkciókat találunk. Ennek megfelelően az alsó nyitott passzázs foglalja magába a mindenki által bejárható, szinte teljesen transzparens kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciókat. A felsőbb szinteket a terület zöld pontján keresztül érhetjük el. Ez egy nyitott közlekedőmagot, botanikai szaküzletet és több szintes melegházat magába foglaló egység, melynek többoldali homlokzata acélhálóval ellátott, egy nagy vertikális növényfalat alkot. Itt kap helyet a terv lelke, a közösségi kertek. Egy ilyen kert nemcsak a növényekről szól, hanem a közösségekről, oktatásról, új dolgok és emberek megismeréséről is.
A lebegő park szint nem csak átközlekedésre szolgál. Időtöltésre, közösségi eseményekre is lehetőséget ad, valamint erről a szintről indulnak el a magasba törő futónövények, először csak a hálós lugasig, majd akár a magasabban fekvő acélszerkezetes hídig. Ez a finom, filigrán híd kapcsolja össze a kialakított egységeket mintegy beékelődve közéjük, néhol kiteresedésekben lehetőséget adva találkozásokra, időtöltésre is. Viszont nem csak az újonnan tervezett tömegeket köti össze, hanem a telken meglévő épületet is finoman becsatolja az új rendszerbe.
Debrecenben jelenleg nem található egyetlen hostel sem, viszont a fiatalok utazási szokásaihoz hozzátartozik ez a szálláshelyforma is. Ezzel a funkcióval a környéken zajló élet még nyüzsgőbbé válhat. A földszinten egy nagy fogadótér és lounge található, a galérián egy étkező a felsőbb szinteken pedig szobák kaptak helyet. A toronyépület jelként szolgál, mely még a környező forgalmas utakról is viszonylag könnyen észrevehető, így felhívva magára és a tömbbelsőben zajló életre a figyelmet. Magassága nem véletlenszerű. A közelben található Csonkatemplom tornyának magasságára reagál, azzal megegyezik, viszont a köztük lévő távolság miatt nem vetekszik azzal.
Szűcs Ágnes
A teljes szakdolgozat az alábbi linken érhető el.
Szerk.: Winkler Márk