Szabadkai lélekfürdő - Lality Áron terve

Alapos feltárómunka, értékmentő gondolat, kiemelkedő érzékenység jellemzi Lality Áron diplomamunkáját. A fiatal tervező MÉK-MÉSZ Diplomadíjban részesült koncepciója lehetséges választ ad arra, hogyan éleszthetjük fel történelmi, nagy múlttal rendelkező épületeinket.  

A helyszín bemutása

Tervezési helyszínem szülővárosomban, Szabadkán (Szerbia) helyezkedik el. A városban számos építészeti stílus megtalálható, de a szecesszió és az eklektika a leginkább szembetűnő. Amikor hazautazom, mindig rácsodálkozom arra, milyen gyönyörű ez a város, de az utóbbi pár évben olyan beavatkozások történtek, amelyeknél már nem az építészeti minőség számít. Történetem kezdete még egyetemi éveimre nyúlik vissza, Gerle János (1947-2012) - építész, építészettörténész, szakíró mindig érdeklődött, hogy mi újság Szabadkán, ugyanis a szívén viselte a város sorsát. Hét éve számos olyan döntés született a város fejlesztésével kapcsolatban, amelyek veszélyeztetik a műemlék jellegű épületeket. Sokat közülük elbontottak és helyükre társasházakat építettek. A legnagyobb érvágás a Szabadkaiak számára a Népszínház nagy részének 2007-ben történt lebontása volt.

Diplomatémám választ kínál arra, hogy egy város problémáira nem az épületek elbontása az elsődeges cél. Hiszek abban, hogy a történelmi, hosszú múlttal rendelkező épületek feléleszthetőek és akár visszanyerhetik egykori funkciójukat is. A Szabadkaiak többségének a fürdő szóról a Fekete-fürdő jut eszébe, ahová még szüleikkel jártak, de felmerült, hogy ezt is lebontanák. Szüleim is ahhoz a generációhoz tartoznak, akik ebbe a fürdőbe jártak úszni tanulni, de számos maradandó barátság születésének helyszíne is volt.

A helyszín története

Elengedhetetlen feladat volt a tervezés során a hely megismerése, amiben nagy segítségemre voltak Gordana Prčić-Vujnović építészmérnök és Vass Géza történész szavai és írásai. Alul kis magyarázó ábrákon szeretném elmesélni a telek történetét, hogy megismerhessük hogyan is alakult ki a fürdő. Az 1. ábra körülbelül az 1860-as évek állapotát mutatja, de a történet a 4. ábrától 1878 körültől válik érdekessé. Az osztrák-magyar kiegyezés után Szabadkán is lassan megindult a polgárosodás. A városba számos kereskedő és iparos települt be, akik száraz, világos, kényelmes lakásokat kerestek, ártézi vizet ittak és gőzfürdőkbe jártak. Megspórolt pénzüket nem újabb holdakra költötték, hanem kényelmük fokozására. Az első gőzfürdőt szabadkán még a 19. század hatvanas éveiben, Timotije Radić, szerb kereskedő szerette volna felépíteni, de ebben korai halála megakadályozta. Másodszor, a hetvenes évek végén, Joó Dezső és Fürszt Emanuel kezdtek hasonló vállalkozásba. Joó Dezsőről tudjuk, hogy 1842-ben született. Nagyon büszke volt arra, hogy anyai ágon a jakobinus vértanú Martinovics Ignác leszármazottja. A két vállalkozó gőzfürdőjüket a valamikori cserép-piacon, a ferencesek kertjének tőszomszédságában építették fel, ma Dimitrija Tucovića utca.

Az épület így működött régen 4 és 6 ábra:

A fürdő előtt volt egy kis díszkert, innen a vendég a fogadó terembe lépett be, ami egyúttal vendéglő is volt, ebből fedett folyosó vezetett a kádfürdőbe, melyben tágas márványkádak várták a fürdőzni vágyókat. A kádak között volt egy családi fürdő is, amely több személyt is befogadhatott. A fedett folyosó végén volt a tulajdonképpeni gőzfürdő, mely egy öltözőszobából és egy nagy márványozott meleg vizes medencéből állt, valamint mellette egy kisebből. Utóbbi hideg vízzel volt feltöltve, és felülről egy üvegtetőn keresztül volt megvilágítva. A fürdő kútja is párját ritkította, víztartalma meghaladta a 2500 akót. A gőzgépezet is a legújabb találmányok közé tartozott, mivel egyúttal szivattyúzott is. A munkabeosztás szerint délelőtt gőz-, délután társas fürdőként funkcionált.





Joó Dezső 1888 májusában megvette a közben eladósodott Fürszt részét, így a fürdő egészének tulajdonosa lett. Ezek után felújította az épületet és befektetését új tartalmakkal igyekezett visszanyerni, állandó orvosi felügyelet mellett gyógyerejű sziksóterápiát vezetett be, masszázs kamrát alakított ki. Azonban Joó itt nem állt meg, igazi vállalkozó szellemű embernek bizonyult, folyamatosan újabb és újabb ötletekkel állt elő: 1891-ben ártézi kutat fúratott, 1895-ben sóoldat belélegzési termet épített. Joó 1897-ben a város építési osztályához két kérvényt nyújtott be: az első már a már meglevő építmények folytatásában egy újabb nagy medence építésére vonatkozott. A medence számára úgy biztosított területet, hogy megvásárolta a szomszédos telkek udvari részeit. A másikban egy bérház építését kérelmezte. Az egy emeletes ház mind a mai napig megőrizte az eredeti eklektikus homlokzat jellegzetességeit. Az újabb nagy medence tér és bérház beépítését, az 5. ábrán látjuk. A századfordulón épülete már 36 méter hosszú volt, egy nyári és egy téli uszodával, zuhanyokkal, ártézi gőz- és kádfürdővel. A két méter mély új medence 1899. júniusában készült el, ezt már testedzésre és úszásra szánta. Sikereit nem élvezhette sokáig, 1899. júliusában palicsi villájában szívroham végzett vele. Özvegye energikusan folytatta tovább a vállalkozást. Az első világháború után Joó Dezsőné a fürdőt eladta Fekete Dánielnek, de az új tulajdonos a bizonytalan idők beálltával, komolyabb befektetésbe nem bocsátkozott.

A XX. század hetvenes éveiben a fürdő még mindig használatban volt, mára azonban az egykori Fekete-fürdőből vajmi kevés maradt. A 6. ábrán sárga ponttal jelölt szakasz teljesen eltűnt, helyén lakóházak épültek, amelyeket tervezési koncepciómban elbontok.¹

Az épület általános bemutatása

A pirossal jelzett terület beépülne, itt kapna helyet a kút is, amiből 60 fokos víz nyerhető ki. Visszaállítanám a 2. ábrán látható telek alakítást. A régi fürdő bejárata szintén a bérház felől volt. A bérház földszintjén egy sörözőt alakítottak ki, illetve az udvari részhez még egy olyan üzlet is került, mely az otthoni fürdőzéshez fürdőzéshez kínál termékeket. Az emelet utcai szárnyába egy irodahelyiséget helyeztem, mely az épületem és a bérház igazgatását látja, de található még itt egy nagyobb vendégszoba, az udvari rész emeletén még további négy kisebb szoba, a földszinten pedig egy mozgássérülteknek fenntartott vendégszoba.

A bérház bejáratán keresztülhaladva az udvarra érkezünk, ahol szembe találjuk magunkat a fogadó épülettel. Itt az elsődleges cél az volt, hogy a bérház bejárati sávja folytatódjon és vizuális kapcsolat legyen egészen a telek végéig. Az épület bejáratán belépve egy fogadó és kiállítótérbe érkezünk, továbbhaladva különböző mérető kabin öltözőket látunk, majd jönnek a vizesblokkok és tussolók. Az épület részlegesen alápincézett, itt kap helyet egy személyzeti wc és öltöző, valamint a gépészeti tér, mely egy közlekedőn keresztül átmegy a fürdő épülete alatt.

A földszinten egy üveg átjárón áthaladva a fél nyeregtetős épületbe érkezünk, ahol helyet kapott egy teázó, három masszázs terem, vizesblokkok, kétfős szaunák és gőzkabinok és végül két különböző hőmérsékletű termálmedence. Továbbhaladva a meglévő felújított nagymedence térbe érkezünk, melynek régi medencekontúrjába belehelyeztem egy szintén melegvizes medencét. A telek végén egy kültéri medence is helyet kapott, mely a legmagasabb hőmérsékletű. A fogadó épület folytatásában helyet kapott még három nagyobb szauna a hozzá tartozó bemerülő medencékkel.

Építészeti koncepcióm az volt, hogy a telek bejárása során ért élmények, érzések minél jobban átjárják az épületem belső és külső világát.

Anyaghasználat

Szabadka városát különböző tetőfedési módok jellemezték: fazsindely, hódfarkú cserép és palafedés. Egyes fedések már teljesen eltűntek. Homlokzatburkolatnak fazsindelyt használtam, ennek oka, a természet közelsége, mivel az az idő folyamán számos arcát mutatja.

A fogadó épület teherhordó szerkezeteit látszóbeton felülettel oldottam meg, az öltöző kabinok falai pedig Rider Fibre C szálcement borítást kaptak. Az üvegsáv hasítéknál rétegelt fagerendák tartják a nyílászáró szerkezetet, a padlóburkolat pedig fa parketta.

A fürdő épület tereiben szintén látszóbeton felületeket alakítottam ki. A térben álló masszázs és szauna kabinok fából készültek. Falszerkezetük rétegelt faváz között ásványi szálas hőszigetelés, kétoldalt táblásított fenyő lapokon furnérlemez (tölgy), amely vékonylazúr réteget kap. A gőzkabinok falszerkezete betonból készült, belül csúszásmentes kerámia burkolattal, kívül pedig fenyőből készült lécváz borítja. A medencék fölé belógatott faszerkezetek, illetve a padlóburkolat szintén fenyőből készült.

A meglévő nagy medencetér falszerkezete fehér dörzsölt felületet, míg a lábazat kékes színt kapott, hogy minél jobban visszaadja a régmúlt kinézetét. Új padlószerkezetet alakítottam ki. A régi medence kontúrjában világosabb felcsiszolt betont használok, a közlekedő sávokban pedig matt sötétet. A medence feletti sávot meghagyom látszó téglának, felület kezelve, hogy meggátoljam az esetleges szennyeződések lepotyogását a medencébe.

Lality Áron

1 Történet megírásához forrásul szolgált: Gordana Vujnović, Viktorija Aladžić, szerk: Mirko Grlica; Városteremtők című könyv, Kiadta a történelmi levéltár, 2006; Szabadka Vass Géza történész, Volt egyszer egy fürdő című munkája.

MÉK-MÉSZ Diplomadíj értékelés 

Lality Áron
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék.
A diplomaterv témája: Lélekfürdő, Szabadka

Építésznek lenni annyit jelent, mint látni, érezni, gondolni és tenni. Mindezt együtt, de nem összekeverve, hanem egy ívbe húzott mozdulattal. Lality Áron a helyre, amit mindenki elhagyott - bemegy, ami mellett mindenki elmegy - ő észreveszi a megmaradt értéket, ahol mindenkinek elszorul a szíve a romlás láttán - ott látja a szépséget és eleganciát. Jó érzékű és jó lelkű vizsgálódással tárja fel szülővárosa, Szabadka elfeledett udvarát, a romokban még meglévő fürdő épületét, környezetét. Látja, hogy miként váltja fel a talmi az értéket, példát mutat, s egyben hitet is vall: a falakban élő történelem, a kontinuitás, az élet fonala, a közösség drámája fontosabb az érdekek világánál, a haszon és ráció hideg hatalmánál. Újraéleszt, teszi ezt korszerűen, de a múltra utaló kedves gesztussal, fazsindelyes kubusaival, tudatosan kombinálva az anyag idő befogadó változását, kontrasztját a látszóbeton felületekkel.

Érzékenysége kiemelkedő, feltáró munkája alapos, a terv gondolata értékmentő, revitalizáló, mindez egyedi és alapos bemutatással társítva.