A kiállítást megnyitja
Jari Jetsonen, a kiállítás fotográfusa és
Kaszás Károly építész, DLA, a BME Középülettervezési Tanszékének egyetemi tanára.
2006. január 19-én, csütörtökön 17 órakor.
A kiállítás bemutatását a Finn Nagykövetség tette lehetővé.
Megtekinthető 2006. február 19-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
A mintegy 200 háború után épült templom közül a Szakrális terek című kiállítás tizenkét épületet mutat be, amelyek különböző évtizedeket, más-más jellegű templom- és kápolnaépületeket képviselnek. A Finn Építészeti Múzeum által készített kiállításon Jari Jetsonen fotóművész fényképein kívül rajzok és makettek is láthatók.
A Szakrális terek című kiállítás az állam, az egyház és az építészet között is kapcsolatot teremt: Finnországban az egyház, mint intézmény és az állam viszonya rendkívül közeli, a finnek több mint 80 százaléka az evangélikus egyház tagja. A másik államegyháznak, az ortodox egyháznak különösen az ország keleti részeiben erős a hatása. Az evangélikus egyház istentiszteletein az igehirdetés és igehallgatás áll a középpontban. A templom tere az oltár és a szószék felé fordul. A temetőkápolnákban a temetési szertartásnak keretet adó térsorozat hangulata dominál.
Az építészeti kifejezőeszközök a templomépítészetben a legkifinomultabbak. A modern finn templomépítészet legsajátosabb jellemzője a fény és a tér finom kölcsönhatása, míg másik fontos témája a természetközeliség. Az ornamentika helyett ezek a jellegzetességek adják meg a modern finn templom hangulatát. A dísztelenség mélyen gyökerezik a finnek múltjában és nemzeti karakterében.
A tárlat a következő finn építészek templomait mutatja be: Erik Bryggman, Kaija és Heikki Siren, Alvar Aalto, Viljo Revell, Aarno Ruusuvuori, Raili és Reima Pietilä, Timo és Tuomo Suomalainen, Pekka Pitkänen, Käpy és Simo Paavilainen, Kristian Gullichsen, Juha Leiviskä, Matti Sanaksenaho.
Matti Sanaksenaho építész, a kiállításon is látható turkui Szent Henrik ökumenikus kápolna tervezője, február 14-én, kedden 12 órakor előadást tart a BME Építészmérnöki Karán (XI., Műegyetem rkp. 3. K. II. 40.).