A kiállítási anyag a MOME Építészeti Intézet 30 éves múltra visszatekintő kurzusának produktumait mutatja be: az úgynevezett „Székátírás” kurzus évtizedek alatt összegyűlt kísérleti munkáit, melyek látleletet adnak egy oktatási és művészi folyamat állomásairól, a tárgytudat oktatásának lehetőségiről, fejlődéséről.
A székátírás kurzus 2016-ban volt 30 éves, elindítása Prof. Ferencz István Habil. DLA (Ybl- és Kossuth-díjas építész, tervezőművész, az MMA rendes tagja) nevéhez kötődik, és az elmúlt években az Építészeti Intézet tantervének szerves része. A kurzus bútortervezési ismereteket oktat az első éves alapképzéses hallgatóknak, akiknek ez az első találkozás a bútortervezéssel. Az utóbbi években a székátírás kurzust Nagy Nándor építész és Máté Tamás nemrégiben végzett MOME alumnusz vezeti. A kurzus alapvetése, hogy a hallgatók egy romos állapotban lévő székkel dolgozhatnak: felmérik, szétszedik, majd egy újraértelmezési folyamatot követően alternatív, kísérletező módon újraépítik. Ezek a székek 1:1-s modellek, az állékonyság, ergonómia, asztalos csomópontok, kötések oktatását teszik lehetővé a kézzel való gondolkodás, „csinálás” elvének és a kézműves hagyományok technikáinak alkalmazásával.
A székátírás a magyar kézművesség egy nagymúltú története! Nem kevésbé pedig egy unikális oktatási feladat, és egy remek bevezető a bútortervezésbe. Az évek során elkészült izgalmas, egyedi tárgyak pedig aktuális üzenettel bírnak: a hagyományból ered a progresszió, amit a szűkebb szakmán túl a tágabb közönségnek is tud újat mutatni. Az elkészült munkák egy-egy állomást mutatnak be, egy-egy újonnan tervezett szék potenciális prototípusait.
A kiállítás tárgyai nemcsak izgalmasak, hanem az újrahasznosításra és a DIY (do it yourself, csináld magad) irányaira is felhívják a figyelmet. Ezek a székek, hangsúlyozva az átalakítási lehetőségek sokszínűségét, mintegy ötletbörzeként is szolgálnak, ugyanakkor műalkotásokként is értelmezhetők. Szakmai szempontból is gondolatébresztőnek szánjuk a kiállított anyagot, hiszen a formakísérletek, a bútorok kiterjesztése és a meghökkentő eredmények több szakterületen is érvényes tanulságokkal, eredményekkel szolgálnak.
A kiállítás megtekinthető 2017. október 13-22. között a Nemzeti Múzeum nyitva tartási idejében, a Múzeum állandó kiállításokra szóló belépőjegyének megváltásával.
A magányosan megtalált tárgy varázsa.
A talált tárgyé, amely végül valami más lesz.
Varázslatosan, ám nem varázsütésre, hanem:
munkával és szemlélődéssel,
csinálással és gondolkozással,
tanulással és játszással,
testtel és lélekkel,
kézzel és fejjel,
földönjárással és szárnyalással,
józansággal és kábulattal,
megragadással és elengedéssel,
tisztelettudással és szemtelenséggel,
hagyománykövetéssel és újítással,
megtartással és folytatással,
megragadással és elengedéssel,
szerénységgel és büszkeséggel,
szegénységgel és eleganciával,
prózával és költészettel.
Az átírt székek az anyag simogatásával, a műhely illatában születnek, valóság és mese,
anyag és szellem, mesterség és művészet,
kézművesség és nagyipar határán.
A székátírás Ferencz István tanár úr korszakalkotó találmánya.
Furmányos pedagógiai csoda.
A Mester és Tanítvány első találkozási helye.
Az építészeti tanítás utánozhatatlan eszköze. Utánozzák is lépten-nyomon, de ez Ferencz tanár urat nem zavarja, ahogy én látom.
Nem szabadalmaztatja, nem védeti le.
Nem irigyli.
A székátírás él tovább, mint a népmese.
A székátírás olyan népmese, amely kézhagyomány útján terjed.
Prof. Turányi Gábor DLA
Prof. Ferencz István Habil. DLA, építész, az MMA rendes tagja
Radnóti Tamás
Félegyházi András
Tóta József
Nagy Nándor
Máté Tamás
Kosaras György
Kozák István
Szlávics László
Bazsó Ferenc
Nagy Nándor, építész, a MOME Építészeti Intézetének oktatója, Blokk Építész Műhely
Máté Tamás, építész, a MOME Építészeti Intézetének oktatója, Bivak
Szerencsés Rita, a MOME Építészeti Intézetének munkatársa
Kaszanyi Nóra
Köszönet illeti a MOME Építészeti Intézetének jelenlegi és végzett hallgatóit, akik lehetővé tették, hogy ez a sokszínű anyag bemutatásra kerülhessen. Külön köszönettel tartozunk Prof. Turányi Gábor DLA építésznek, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak, akik hozzájárultak a kiállítás sikeres megvalósításához. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.