A Pannonhalmi Apátság együttese újabb épületekkel gazdagodott. Két új hely született, amely pihenést, feltöltődést kínál. Az egyik a test, a másik a lélek számára. Zarándokház és erdei kápolna. Tervezői Czigány Tamás, Papp Róbert és Cseh András.
Minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: Idegen voltam, és befogadtatok engem.
(Mt. 25,35) (Szent Benedek regulája 53.1)
Hely: Pannonhalma, Cseider-völgy. A Kosaras dombon elhelyezkedő látogatóközponttól északnyugatra fekvő 3 hektáros terület korábban az Apátság 1900-as évek elején épített gőzmosodájának adott helyet. A csendes, fás-ligetes terület ideális lehetőséget nyújt az Apátságba érkező vendégek – zarándokok, családok, ifjúsági csoportok – fogadására és elszállásolására.
Közösségi- és szállásépületek: A Zarándokház önállóan is működni tudó egységei külön épületekben, a helyszín adottságait kihasználva helyezkednek el. A gőzmosoda rossz állagú épületrésze bontásra került, a közösségi helyiségek (étkező, az előadóterem és a kiszolgáló helyiségek) a felújított, korábban lakóépületként szolgáló szárnyban és a hozzá csatlakozó új épületben kaptak helyet. A szállásépületek a telek déli részének enyhén emelkedő, ligetes területére kerültek. A négy házból három ifjúsági szállás, amelynek mindegyikében egy 16 fős és egy 2 fős szoba található, saját vizesblokkokkal. A családi szállásépületben két 6 fős szoba és egy egyágyas szoba található, mindegyik külön fürdőszobával és teakonyhával. Az egyágyas szoba az ide érkező az előadóknak, lelkigyakorlat vezetőknek biztosít nyugalmas helyet a pihenésre, felkészülésre. Külső rendezvények kiszolgálására és alkalmi táborozók részére a szállásépületek mindegyikéhez egy-egy külső megközelítésű vizesblokk is tartozik. A szállásépületek befogadó képessége 67 fő.
Kápolna: A zarándokház részeként épített, a terület erdős-ligetes részébe bújtatott kápolna az elvonulásnak, a csendes szemlélődésnek és az egyéni imádságnak ad teret. Alapterülete 20 m2, magassága 9 m. Vízszintes vörösfenyő fagerendákból épül fel, a nyílások rései a máglyarakáshoz hasonló szerkesztésből adódnak. Az egyes elemek keményfa csapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A kápolnán nincsen ajtó, nincsen ablak, nincsen benne fűtés és mesterséges világítás. Átfúj rajta a szél, átsüt rajta a nap. Átmeneti tér a természetben. Építése közös tett volt, a vállalkozó, az építésziroda és építészhallgatók kétkezi munkájával. Felemelő napok voltak.
fotó és szöveg: Czigány Tamás, Cseh András