Épületek/Középület

Szent Imre Katolikus Gimnázium Nyíregyházán

2014.09.08. 11:49

Az egykori Királyi Katolikus Gimnázium eredeti épülete helyett a Jósavárosi lakótelep közepén álló iskolaépületet kérte és kapta vissza kárpótlásul. Az alma máter megteremtése nem volt egyszerű, de úgy tűnik sikerült. Kulcsár Attila vezető tervező írása.

Nyíregyházán is az egyházi kárpótlás jegyében a régi felekezeti iskolák 1993 után visszakapták épületeiket, amelyeket pedig nem igényeltek meg, ahelyett ingatlanjáradékot vagy csereingatlant kérhettek. A Magyar Királyi Katolikus Gimnáziumot 1921-ben alapították. 1948-ban államosították, 1969-ig mint gimnázium működött, majd Vízügyi Szakközépiskolává alakították át, és az oktatás jellegének megfelelő, műhelyeket és szaktermeket kapott. Az egyház a konfliktusokat elkerülendő, a város egyik fontos szakképző intézményét, nem akarta nehéz helyzetbe hozni, helyette a Jósaváros nevű lakótelep 15. számú iskoláját választotta csereként.


 

Ez az épület a Debreceni Házgyár UNIVÁZ szerkezetre adaptált egyedi falpaneles típusterve volt, a Keletterv asztalán készült, Boruzs Bernát volt a szellemi atyja. 12 tantermes iskola, 150 férőhelyes óvoda, és 80 fős bölcsőde kapott helyet benne, a kiszolgáló funkciókkal. A földszint plusz két emeletes általános iskolai szárny mellett, szőnyegszerű pavilonosságban sorakoztak a foglalkoztatási egységek, kis átriumokkal, fél-átriumokkal megvilágítva, benapozva. Bodonyi Csaba Békésben megépült nevelési közponja, - egy történelmi utcasorba beépítve - hasonló szövetű.



 

A rendszerváltás idejére a csökkenő gyermeklétszám miatt már az iskolákban működési zavarok léptek fel, az egyik bölcsődéből öregek otthonát hozták létre a lakótelepen. A 15. számú iskola átadása jelentette a legkisebb konfliktust, a gyerekeket a közelben működő önkormányzati üzemelésű tanintézetbe lehetett áthelyezni. Az épület meglehetősen lelakott állapotban volt, a pavilonok magastetős esernyőt kaptak helyenként a beázások ellen az óvodai szárnyban.


 

De az egyház örömmel fogadta a „jövevény épületet”, mint egy nehezen megszülető utódot, a sok sikertelen próbálkozás után egy gyermektelen család. Amelyik már mint utolsó lehetőséget, béranyát kér fel a magzat, az „alma máter” kihordására. Hát ilyen béranya volt ez a szocialista típus iskola, a melyet a katolikus egyház saját magáénak ismert el, a megállapodás megszületése pillanatában. Hozzálátott, hogy a maga képére átformálja, hogy a régi intézmény örökébe léphessen, hogy az oktatási szolgáltatásnak versenyképes és szerethető iskolája legyen, és a városrész hitéletének is otthont adó épületegyüttes. A „három szellem” itt sajátosan érvényesült. A hely szelleme, egy kisvárosi szőlőskertre épült szocialista lakótelep gyermeknevelési épülete. A lakótelep típus panelházaival homlokzatán megújulva, konzerválódott, - lakóival együtt. Az építtető elvárt szellemisége, a felekezeti múlt, az egyházi iskola folytonosságának megteremtése tartalmi és szimbolikus jegyekkel. A kor szelleme, - az eszmék és ideológiák toleranciája, az ipari-szerkezeti meghatározottságú tömegeket jelen idejű anyaghasználattal, és azok kötetlenebb formai lehetőségeivel kortárs épületté dekonstruálni, vagy rekonstruálni.


 

A katolikus egyháztól nem idegen, az efféle építészeti misszió, nevezhetnénk hittérítésnek is. A szovjet kaszárnyából született Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Makovecz Imre és Egyesülése munkája nyomán, vagyis már járt út volt az efféle átlényegülésre. Egy csoporton kívüli építésznek mégis meg kellett megtalálni azt az eszközrendszert, amely másként egyedíti és mégis gyökeresen katolikus épületté teszi, a „KirKat” gimnázium reinkarnációjával, a hivalkodás legkisebb jele nélkül.


 

A primer tér, racionális szerkezeteivel sokféle jelmezt kaphat használata karneválján, mert a maskara, szebben mondva maszk mulandó, elavul. A térszerkezet DNS rácsaiban kell megtalálni az örökítő géneket, amely az új közösségek létformájának is kokillája lehet. Felirat hirdette elsőként az „újszülött” nevét. A bejárat mellé pedig kikerültek az iskola jogelődjében végzett hírességek névtáblái, köztük Zente Ferenc, a nemzet színésze. Az aulában a régi tablók a KirKatos évekből, ahol az öregdiákok megtalálják a maguk ifjúkori képeiket. Az egyik emlékezett is arra, hová rejtették el a névadó Szent Imre szobrát. A kollégium lépcsőpihenőjébe falazták be, ott rejtőzött 60 évig. Kibontották és felállították a szerény kis plasztikát az iskola aulájába. Visszaszerezték a régi iskolai könyvtár féltett darabjait , és felbukkantak régi tanárok is, de leginkább azok diákjai a beléjük nevelt szellemiséggel.


 

Az épület tömegében és alaprajzi rendszerében az építész meglátja a jó lehetőséget, a centrálisból a szövetszerűségbe átmenő struktúrát, mely nem idegen a kolostorok kerengőkkel szervezett világától, a kitüntetett ünnepi terek mellett, a befelé fordulás intimitásával. Az iskolát szervező aula szűkös négyszöge a közösségi rendezvényeknek lehet a tere, de galériáival fóruma az iskolai élet mozgásainak és hozzá lehetett kapcsolni az épület lelkiségét hordozó kápolnát, mellyel egybenyitva már tanévnyitók befogadására is alkalmassá vált. A bővítés irányát egy óvodai belső udvar játszótere jelölte ki. A kápolna háromszintes tömegével magasodhatott ki a környezetéből és lehetett az aula téri bővülete. A pavilonszint felett új oldalfolyosó veszi körül, erre fűződnek azok a szaktermek, amelyek a gimnáziumi oktatás számára szükségesek. A kerengő az aula galériájának folytatása, letekintéssel a templomtérbe. A karzat megközelítésére csigalépcső szolgál, ahol az énekkar vagy kórus foglal helyet, attól függően hogy iskolai vagy hitéleti esemény zajlik a „többcélú nagyteremben” A termet a negyedik szinten dongafedéssel álló ablakok világítják meg, liturgikus fényt biztosítva az iskolai rendezvényekhez, ma már misékhez is. A valamikor átrium beépítésével létrehozott térfalak mészhomok téglaburkolata finom tagozatokkal, burkolati szövetekkel utal a terem katolikus jellegére, szakrális jelentésekkel és akusztikai szükség szerint. A reformáció programját hordozó meszelt, dísztelen templomterek helyett itt mégis a fehér téglaburkolat a színhang szopránja, a plasztikus pillérkötegek és falmezők kórusában, melyet bazilikális felső ablaksor koronáz. Hogy miért fehér, mert a fiatalon elhunyt Szent Imre herceg a tisztaság szimbóluma, fehér liliom áll a címerképében, amit a burkolat színe is hangsúlyozni akart. Ez a burkolati utalás szövi át a megújuló iskola minden kiemelt architektonikus elemét a bejáratokat, kapukat, a szerkezetek hangsúlyos pilléreit.


 

Az egyházi funkció első feladata volt a hallgatóság biztosítása. Az óvodai szárny két közlekedő rendszerre kötődő pavilonjaiba kollégiumot hoztak létre, amelybe a városkörnyékről felvett hallgatókat helyezték el. A lányoknak külön épület készült, a fiú kollégium a „kolostoros” udvarokra szerveződött.

A gimnázium feltöltődése után indult meg az általános iskola szervezése. Az oktatási egység külön bejárattal a kollégium feletti tetőtéri szárnyakban kapott helyet, belső kapcsolattal a gimnáziummal. Az örökölt tömegek észak-déli tájolása a tantermek számára is alkalmasnak bizonyult némi árnyékolással, és a végül betelt a régi szövet, minden „kiadó” tere, de ez a tervezett nagyságrend lefedi a régió három katolikus iskolája egyikének igényeit és lehetőségeit az oktatásban. A földszinten az étterem-konyha elválasztja a kollégium-iskola kapcsolatot, csak a menzán érintkeznek. Az általános iskola és a gimnázium is saját bejárattak elkülönül egymástól, de az emeleti szinten a funkciók összekapcsolódnak a közösen használ funkciók a hallgatóságot is közösséggé formálják. A közlekedő rendszerek tisztaságát elrontotta néhol, hogy mindezeket az építési fázisokat a működés zavartalan biztosítása mellett kellett tervezni és kivitelezni évről-évre, a következő évfolyamok tolongó beiskolázásainak kellemes szorító kényszerében. A közlekedési rács észak- déli „sztrádái” a földszint felett, álló ablakokkal szervezik a tereket, a főtömeg kerengőjére, a kelet-nyugati oldalfolyosók felülvilágítottak, de kivezetnek az udvarra, és az egyik a tornaterem hídján át beköti a szatellit tömeget az iskola funkcionális rendszerébe.


 

Természetesen a terekhez a működtetés egységeit is fejleszteni szükséges. Az energia ellátás és a konyha-étterem fokozatosan hozzáigazodott a növekvő hallgatói létszámhoz, a fűtendő légköbméterekhez.

A tízéves működtetés, a tanítás színvonala, az iskola rendezvényei, a hittan oktatás térítő jellege, olyan elfogadó és befogadó légkört teremtett a kezdetben elutasító lakótelep közepén, hogy elkészülhetett az épület előtt a bejárati kapuban egy harangláb, ahol a vasárnapi misére hív a harangszó, és az ünnepeken megtelik a kápolna az iskola szívében. Az alaprajz biztosítja az eltérő funkciók működtetésének elkülönítését és zavartalanságát. Az iskolai szünetekben is biztosítható a hitélet. A vallástanár, - mint a kollégium parókiájának lakója - ilyenkor mint miséző pap teljesít szolgálatot.


 

A megnövekedett hallgatói létszám és a testnevelés oktatás óraszámának megemelése közötti feszültség, az örökölt 12x18 méteres tornateremben nem volt megoldható. Segítségére sietett a vállalkozói adókedvezményből, a TAO-ból támogatott akció. A megye leggazdagabb üzletembere, - Bige úr, - a látványsportok közül a kosárlabdához vonzódik, és az ő támogatásával lett szabványos az iskola testnevelésének képzése, és született a városban a kosárlabda utánpótlás számára minősített csarnok. A kettéosztható terem két csoport tornaoktatásának színtere lehet, és két mérkőzés egyszerre lebonyolítására alkalmas. A centerpályája I. osztályú versenyek megrendezésére is hitelesített. A három szinten kialakított öltöző blokkok, utcai cipős és tornacipős folyosókkal csatlakoznak az elkülönített lépcsőházakra. Az alsó szinteken a galéria közlekedőkhöz két sor lelátó csatlakozik, az iskolai vetélkedések szurkolói számára. Az iskola komplettírozása során az eddig türelmes közlekedésfelügyelet és a tűzvédelem is benyújtotta a végszámláját. A tornaudvart övező futópálya egyúttal a tűzoltás felvonulási útvonala lett, a tornaterem nyugati homlokzata tűzfalasan megépítve különül el a pavilonos egységektől de a tornatermet zárt közlekedő köti össze, az udvaron átívelve az iskola kerengőivel. A megközelítés útvonalai mentén az iskola parkolási igényeit is sikerült kielégíteni, telken belül. A érvényes szabvány ellentmondása, hogy miközben valamennyi ingatlanon belüli normatív területfelhasználási egység: beépítés, díszudvar, játszó udvar, gazdasági udvar, tornaudvar, zöldfelület, közlekedési terület teljesül, a tömb szintterületi mutatóinak igazolásával, a településrendezési eszközök módosítása után kaphatott csak a tornaterem építési engedélyt.


 

A katolikus fundust a lakótelep közepén szinte erdősávvá sűrűsödött fasor övezi a telek határán, elszigeteli, elválasztja, de a keleti homlokzat az erdősáv fáinak törzsét utánozza. A kölcsönhatás élő az iskola és környezete között. Építés közben a közösen használt játszótéren a lakótelepi srácokból némi tiszteletet csikart ki, amikor az iskola hallgatói a legkeményebb összecsapások elszenvedéseikor sem káromkodtak, és b----megek nélkül fogadták a rossz passzt. A kosárlabdázók húsz éves szerződése biztosítja a tornaterem „világi” használatát is. Az egyházi jelképek négy égtájra szóló felmutatása mellett, az együttélés és a tolerancia biztosítja a KírKat befogadását a szocialista lakótelep házgyári gyártópadjain fogant épületben kihordott alma máter jövőjét, miközben a béranya is jobbá vált, valósággal újjá született. Így lehetnek a különböző eszmék között született épületek idővel, jó testvérek módjára, - ha nem is egymáshoz hasonlók, - de szerethetők, a belvárosi lokálpatrióták és a telepi globál-patrióták számára egyaránt.

Kulcsár Attila