Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja
Gyönyörű felújításon esett át nemrég a Szent Jobb kápolna. A megújulás gondolata több mint 5 évvel ezelőtt merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése.
A Szent Jobb kápolna és sekrestye felújításának gondolata több mint 5 évvel ezelőtt merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése. A belsőépítészeti koncepciót alapvetően a korabeli klasszicista jelleg megidézése inspirálta, illetve az ólomüveg ablakok fényjelenségeinek kiemelése és a megcsonkított tér vizuális rendezése.
A bazilika ezen térrésze őrzi leginkább a Hild-féle koncepciót, hiszen a határoló falai és cseh-süveg boltozata megegyezik a 1867. évben történt beomlás előtti állapottal. 1861. évben az épület építése közben a sekrestyekápolnát ideiglenesen berendezik és 1905-ig a Lipótváros plébánia hitéleti feladatait látja el.
A többéves előkészítő tervezés alatt összeállt egy teljes szakértői csoport is, hiszen a jórészt belsőépítészeti helyreállítás során az építészeti és örökségvédelmi munkálatokat díszítőfestő-, kő-, fa-, ötvös- és szilikát-restaurálási feladatok is gazdagították. A munkálatok megkezdése előtt a Szent Jobb ereklye újra a korszerűsített,szabadon álló tárlóba került. Végleges helyének kijelölését Erdő Péter bíboros a Szent Jobb őrzőjére bízta, így több mint 15 év után ismét a Nagyboldogasszony oltár előtt, valamint Szent István az ország sorsát és a Szent Koronát a Szűzanyának ajánlja fel témájú oltárkép alatt kapott helyet. Az élet igazolta, hogy a kiválasztott hely méltó módon tudja biztosítani mind a műtárgyvédelmi szempontokat, mind pedig a nagy számban érkező érdeklődők számára a jó láthatóságot.
Vízkereszt napja után a 2018. esztendő elején a kápolnát lezárták, a sekrestye kiköltözött az előtérbe és ekkor hivatalosan is megkezdődtek a sekrestye és kápolna helyreállítási és revitalizációs munkái, melyhez az előterek, valamint a teljes hittanterem szint felújítási munkái is bekapcsolódtak. A sekrestye és kápolna helyreállítási, valamint a hittanterem felújítási munkálatainak átadásával az apszis nagymértékben megújult, használata jelentős mértékben megváltozott. A visszaköltözés nem befolyásolta a megkezdéskor kialakított irodaszinti személyzeti bejáratot és diszpécser helyet, így ma a sekrestye véglegesen tehermentesülhet ezen feladatok alól.
A kápolna csöndes helyszínné vált, hiszen a Szent Jobb ereklye a templomtérben marad, így a reggeli misék és az éjszakai virrasztások mellett csak a hívőket várja, hogy újra életre keltsék a saját maguk és a hitéletük számára alkalmas helyszínt. A kápolna megjelenését nagy mértékben befolyásolta, hogy a mintába rakott sohlhofeni mészkő padlóburkolat megtartotta eredeti patináját, ezenkívül a sekrestyéből a másik hatalmas csillár is átkerült ezen térrészbe. Talán a leglátványosabb része a felújításnak az új fehér burkolatú szentélykiemelés és márvány erezetes szembemiséző oltárasztal, mely a liturgiát segítő ambóval és kredencia asztallal egészült ki.
A háttér a nagy tükröződő fehér glettmárvány oltárfal, melyen a színes ólomüveg ablakok tükröződve vonulnak át a nap folyamán. A belsőépítészeti célunk az új és a régi egymástól való elkülönítése volt zavaró kontraszt létrehozása nélkül. Az oltárfalra a lengyel-magyar baráti kapcsolatokat erősítő Częstochowai Fekete Madonna kegykép került, mely okán - ha hivatalosan nem is - de belső körökben már a Mária kápolna név használatos. A sekrestye képe is megváltozott, hiszen a tér új tölgyfa szekrénysort kapott, új világítás került a történeti csillár helyére, és elnyerte méltó helyét az ismeretlen szerző által készített Szent Ignác mennybemenetele három angyal kísértésében témájú, feltehetően barokk festmény.
A sekrestye és kápolna teljes körűen újból megújult az 1971. évi átépítés után történtekkel kezdődően, amikor a sekrestyét és kápolnát dr. Gerő László építészmérnök tervei alapján fallal végleg ketté választották, majd 1986. évben a Szent Lipót kápolnát Magyarország prímásának leirata értelmében Szent Jobb kápolnává nyilvánították.
BZS50 Műterem
Szerk.: Pleskovics Viola
