Szentendre Dunakorzó környezetalakítás
II. díjban részesült 5. bírálati sorszámú pályamű:
Kovács-Andor Krisztián
II. díjban részesült 5. bírálati sorszámú pályamű: Kovács-Andor Krisztián
társtervező: Tamás Anna Mária
Részletes bírálat
A pályázat kormányzó gondolata tiszta, világos: Szentendre városa, a város-sziluettje, parti házsora, becsatlakozó utcák ritmusa adja az attraktivitást, amelyhez a „korzó” csak mint podeszt szolgál, nem mint önmagában való attrakció jelenik meg.
Visszafogottan, következetesen formálja a korzó felületét, egy nagy egységként kezelve, mégis törekszik az egyes szakaszok megkülönböztetésére. Megfelelő javaslat a korzónak északi és déli kiterjesztése, a „fehérházi”indítása és kikötői befejezése. (a korzó nem torzó).
Hátránya, hogy raszter-rendszerének foglyává válik: a sétány longitudinális rendszerét tagolni hivatott vízparti „bástyák”a választott koordinátarendszerből következnek, nem pedig a háttérváros raszteréből, a térsorozat funkciójából. Végül valódi ötvöződés, összeolvadás hiányában a raszter-rendszer önmagán eluralkodik és a merev, „száraz”marad.
Törekszik a városi kapcsolat kialakítására, a keleti-vízparti „városszegély”és korzó ötvözésére. A gát utcaszinten túlemelkedő részét „középen” megbontja, és süllyesztett (elegáns praktikus, jól üzemeltethető ám drága) mobil gáttal védi. (Ami a vízszintemelkedés viszonylag „korai” szakaszában, azaz relatív gyakori használatot igényel). Ugyanakkor a fő, kormányzó gondolatát nem dolgozta ki részleteiben, mikro-léptékben. Így nem tudni, hogy van-e többlettartalom a makro-gondolaton túl is. (A látványrajzok nem adnak kellőorientációt erre vonatkozóan)
A Lázár-cár tér formálását, kisvároshoz illő térképzését nem oldotta meg, amint a Művelődési Ház „kapujába” helyezett színpad előnytelen, nem teszi lehetővé a Duna parttal való összekapcsolást, egy „sűrűsödési” pont kialakulását e kitüntetett helyen. A vízi-színpad elhelyezése helyes gondolat, de az úszó móló túlméretezett. (lásd még más bírálatok ide vonatkozó részét is) A színpad túlságosan merev struktúrájú, ezzel lemerevíti, beszűkíti a színjátszási lehetőségeket.
A javasolt elrendezés-kialakítás kereskedelmi szempontból jól hasznosítható területeket teremt, kellően rugalmas elrendezésre ad lehetőséget. Kár, hogy a több mint fél kilométeres tér nem kellően „lüktet”, azaz nem tudott eltérőtér-sorozatot kialakítani, amely kellőlüktetést, sűrűsödést-ritkulást eredményezett volna, ami egyben eltérő funkcionális használatra adna alkalmat, lehetőséget.
A Művelődési Ház kialakításában szimpatikus az alapszándék: minimális beavatkozás történjen. Az épület terei is a meglévőrendre alapozva kerülnek gyakorlatiasan átszervezésre. Jó gondolat a Péter-Pál utcai fogadó-előtér kialakítása, lifttel. Talán az egyik legjobban megoldott a tetőtér használata. Támogatható, hogy a földszinten a Vajda-Stúdió további tereket kap..
Nem jó gondolat azonban a kávézónak az emeletre helyezése, így nincs az udvarral közvetlen kapcsolata. Nem jó, hogy nem tesz javaslatot a területen meglévő másik pince használatára. Túlságosan direkt módon „játszik rá” az alkalmi színpad kiképzésére. Az öltözőterek értékes helyeket emésztenek fel.
A déli parkoló-lemez kialakítása nem „telitalálat”: egyrészt hiba, hogy szerviz - épületet / látogató-központot (helyiséget) nem tervez, de a különválasztott bejutás, a felsőszintre vezetőbejáratok különválasztása is zavaros, nem megnyugtató.
A tervjavaslat az ökológiai szempontoknak eleget tesz, nem veszélyezteti a Natura 2000 besorolást. Nem igényel nagyléptékű beavatkozást (sarkantyú építést, Bükkös patak torkolatvidékének kotrását nem teszi szükségessé.)
Tájépítészeti értékei: a meglévőnövényzet megtartása mellett új fákat telepít, figyelembe véve a Duna felé lefutó kelet-nyugati utcák vizuális kapcsolatának megtartását a Dunával, vízparttal. A frekventáltabb szakaszokra virágfelületeket tervez. Azonban mindezekkel együtt sem tudja megnyugtatóan biztosítani a téralakítást, alternatív térhasználatot. Így túl nagy, „heroikus”, Szentendre kisvárosi léptéket túllépő terek is (pl. Lázár-cár plusz) létrejönnek, megoldatlanul maradnak. Nem sikerült a jó „nagy gondolatot”következetesen mikro-szinten is kidolgozni.
Kiemelten nem foglalkozik a városi közösségi közlekedést biztosító kisbusszal, de a leírás szerint a gáton belüli burkolt felületen haladna, a mai nyomvonala közelében.
A kerékpárút a Duna menti sétány mellett húzódik közösen a gyalogos sávval, ami nem biztonságos .A hajóállomás északra helyezésével a vízi közlekedés bevonja a mindennapok forgalmába. Közlekedési szempontból továbbtervezéssel javasolható pályázat.
