Szentendrei Régi Művésztelepen levő épületegyüttes fejlesztése

I. díjban részesült a 7-es pályamű: Puhl Antal Építész Irodája Kft.



Tervezők: Puhl Antal DLA, Dajka Péter

I. díjban részesült a 7-es pályamű:
Puhl Antal Építész Irodája Kft.
Tervezők: Puhl Antal DLA, Dajka Péter
Építész munkatársak: Füzesi Katalin, Kiss Viktor, Szegedi Katalin, Szepesi Zoltán
Szakágak: Kovács György, Oltvai András

---

1. A beépítés és az utcaképi megjelenés

Mint azt a bevezetőben már említettük a beépítést mind városszerkezeti, mind pedig utcaképi megjelenés szempontjából jónak tartjuk.

Az új épületeket (műtermek, vendégház, ”gondnoki épület”, nyitott szín, galéria), ebbe a struktúrába igyekeztünk elhelyezni. A programot több épületre bontottuk szét, mely így lehetőséget kínál az ütemezésre is.

Minden műtermet megtartottunk és az udvarban öt új műtermet terveztünk egy 3-as, illetve egy 2-es egységgel. Ezek alapvetően az itt álló műtermek ”korszerűsített” változatai.

A művésztelep északi oldalán helyeztük el a gondnoki épületet. Innen lehetne ”ellenőrizni” a művésztelep egyetlen bejáratát.

A vendégház a telek északi oldalán van, egy külön épületben, közel a művésztelep bejáratához, hogy a legkevésbé zavarja a művészek alkotó munkáját.

A terepviszonyokat kihasználva, félig a földbe süllyesztve, zöldtetővel alakítottuk ki azt a fedett, de nyitott színt, mely művészeti szabadiskola, vagy telepi rendezvény számára alkalmas lehet.

Az egyetlen bontás a jelenlegi gondnoki lakás és a galéria. Véleményünk szerint ugyanis ez az egyetlen épület, mely nem a beépítés struktúráját követi. Ennek az épületnek részben egyébként is megszűnik a funkciója. Másrészt a nyugati megvilágítás nem alkalmas igazán egy kiállítótér megvilágítására.

Az új épületünk tagoltságával a műtermek tagolt ritmusát kívánja követni. Véleményünk szerint, ezzel jobban illeszkedik a Bogdányi utca beépítési struktúrájába.

Az új-régi beépítés két félig nyitott, félig zárt udvart hoz létre, követve a műtermek intimitását.

A művésztelepnek egy bejárata van, az északi oldalon, mely kártyás rendszerrel, sorompóval működik.

Minden műteremnek egy gépkocsi állást biztosítottunk. A galéria számára véleményünk szerint az Önkormányzati tulajdonban lévő parkolóban kell helyet biztosítani.

Összefoglalva:
Beépítésünknél tiszteletben tartottuk a jelenlegi állapotot, a struktúrájában rejlő elemekből történő építkezést folytattuk. A cca.: 40%-kal növekvő művésztelepen is elsődlegesnek tartottuk a műtermek viszonylagos szeparáltságát. Minden külső forgalmat bonyolító funkciót vagy az utcáról nyitunk (galéria) vagy a bejárthoz közel helyeztünk el.

2. A műtermek

Jelenleg a művésztelepen 12 műterem található. Ezt bővítettük öt új műteremmel. Mint azt a bevezetőben említettük a jelenlegi műtermek közül egyet sem bontunk le. Ezeket a műtermeket mind funkcionálisan, mind formailag jónak és bizonyos értelemben védendőnek tartjuk.

Az újonnan épített műtermekben csak annyit változtattunk, amennyi a változó funkcióval szükséges. A műterem egy részéből raktárt választottunk le, míg a vizesblokkot ”racionalizáltuk”. A hálószoba helyett egy olyan pihenőteret alakítottunk ki, mely vendégek fogadására is alkalmas. Tágasabb előteret, fogadó részt alakítottunk ki a látogatók, műgyűjtők részére.

Megváltoztattuk a műterem nyílásait. Azokat a padlószintig megnyitottuk.

Összefoglalva:
Az új műteremnek a régiek ”mutációi”. A régi műtermeket, ezek alapján kellene felújítani. A két épület (a régi és az új) összehasonlításából kiderül, hogy ez könnyűszerrel megtörténhet. Az új épületek tehát, egyben a régi épületek rekonstrukciós tervei.

3. A galéria

A jelenlegi galéria egybeépült a gondnoki lakással, mely most, mint funkció megszűnik. A kiállítórész nyugati megvilágítása sem éppen megfelelő. Az épület jelenlegi elhelyezése is ”kilóg” a beépítés struktúrájából. Ezért, mint azt a bevezetőben említettük, ez az egyetlen épület, melyet lebontunk, és az építés fontossági sorrendjében ez tekintve ez lehet az utolsó.

Az épület alaprajzi kialakításánál fontosnak tartottuk a három ősfa megtartását. A tömegalakításnál pedig azt tartottuk szem előtt, hogy az épület viszonylag nagy tömege az utcára merőlegesen legyen strukturálva, mely jobban megfelel a jelenlegi beépítés struktúrájának és a Bogdánnyi utca e szakasza tagozódásának is.

Négy kubus áll az utcára merőlegesen, melyeket üvegezett folyosók (terek) kötik össze. Ezek betekintést engednek a művésztelep ősparkjára is. Az előcsarnokból nyílik egy ”átmeneti” térrel a kiállító terem. A kiállító terem összekapcsolható a két csoportos műteremmel, így azok nagyobb kiállítások, rendezvények esten együtt is használhatók. A kiállító terem északi fala teljes egészében eltolható, de szakaszosan is, a kiállításinak megfelelő módon. A csoportos műtermeket akkor is lehet használni, ha kiállítás van, mert a mögötte lévő közlekedőről a művésztelep felől az megközelíthető.

Az előcsarnoktól balra helyezkedik el a kiszolgáló rész, melyet a szó szoros értelmében kiszolgálónak tekintünk. A kötelező vizesblokkok és ruhatár mellett egy olyan könyvesboltot helyeztünk el, mely egy kávézóval együtt működik. A kávézóhoz egy terasz is kapcsolódik. Ez a megoldás számos európai kiállító teremnél látható. Az üzlet nyitva tartása megegyezik a galéria nyitvatartási idejével. Más nyitva tartás csak rendezvények esetén van. Kiállítás megnyitó után fogadásra az előcsarnok és a kiállító terem közti tér szolgál.

Összefoglalva:
A galéria az utca e szakaszának fésűs beépítési struktúráját követi, egyben lehetővé téve a galéria és a műtermek északi bevilágítását. Az utcára merőleges tömbök között át lehet látni a művésztelep ősparkjára. A termek nagy része (beleértve az előcsarnokot is) összekapcsolható és így variábilisan használható.

4. Gondnoki épület, vendégház, nyitott-fedett szín.

A művésztelepnek egyetlen bejárata lenne. A bejárat a gondnoki ”torony”, illetve az utolsó műterem között lenne. A gondnoki épület (torony) a művésztelep északi oldalán áll az utcán. Az emeleten helyezkedik el az egyesületi adminisztrációs iroda. A harmadik szinten (a tetőben) van a gázkazán. A művésztelep ”bejáratát” ez a ”toronyszerű” épület képezné, melyen megjelenne a Szentendrei régi művésztelep felirat és az első emeleti falfülkében egy képzőművészeti alkotás. Ez lenne az épület ellenőrző pontja is, illetve itt lehetne elektromosan nyíló kapunk keresztül gépkocsival a művésztelepre bejutni.

A vendéglakások (6db) a terület alacsonyabb részén lennének, kapcsolódva a nyitott színhez, mely nyári szabadiskolák megtartására alkalmas. A vendégszobák térbeli tagozottsági is olyan, mint a műtermeké.

A nyitott színt úgy alakítottuk, ki, hogy az szinte a terep része legyen. A tetején zöldtető van, ily módon is belesimulva a terepbe. A kerti kamra a nyitott műterem támfalában van, a parkolók alatt.

Összefoglalva:
Ez a három épületelem a telepítés szempontjából úgy helyezkedik el a terület északi oldalán, hogy egy későbbi építkezés sem zavarja a már meglévő műtermek életét.

5. Ütemezés

Miután az új beépítésünk is az eredeti laza, pavilonszerű beépítést követi, alkalmassá teszi az ütemezhetőségre.

• I. ütem: Első ütemben felépülhet az öt új műteremegység, anélkül, hogy az építkezés zavarná a művésztelep életét.
• II. ütem: A második ütemben épülhetne fel a vendégház, ami elhelyezkedésénél fogva nem zavarja az életet. Ugyanekkor, vagy egy későbbi ütemben épülhet a nyitott szín a kerti kamrával.
• III. ütemben (a galériaépület bontása előtt, vagy a központi fűtés elkészülte előtt) kell megépíteni a gondnoki épületet.
• IV. ütemben történhet meg a galéria épület bontása, illetve az új megépítése.

6. A ”jel”

A jel fizikai tárgy vagy jelenség, ami valami másra utal, kifejez, jelent valamit. A jel megértéséhez ismerni kell valamilyen szinten a jelzettet, mert e nélkül nem éri el a célját.

Az alapvető kérdés, hogy a ma élők ismerik-e annyira a régi művésztelep történetét, - azt, hogy 1929-től, 1972-ig volt egyfajta arculata, majd onnan kezdve van a mai arculata - , hogy a jelet kapcsolni tudják valamihez.

Véleményünk szerint nem az épületek írták a szentendrei művésztelep történetét, hanem azok a festők, akik itt alkottak.

A szentendrei festészetnek van egyfajta kisugárzása a XX. századi magyar festészetre. Ez az, amit általában a képzőművészethez vonzódók éreznek, értenek, de nem biztos, hogy tudják, hogy azt ki is teremtette meg. Ezért, sokkal fontosabbnak tartjuk a jelnél azt, hogy ne utalgatásokkal az épületeknek, hanem a személyeknek állítsunk emléket, ezzel név szerint megemlékezve azokról, akiknek a ”szentendrei festészet” köszönhető.

A kiállító épület (galéria) nagy külső falain ezeknek a művészeknek a neve lenne felírva., úgy hogy ez a névsor folytatható lehessen az ”idők végezetéig”.