Épülettervek/Középület
SZÉPMŰ: a tervek
2010.04.27. 15:39
Mindeddig csak azok láthatták a Szépművészeti Múzeum bővítésének részletes terveit, akik ott voltak az N&n galériában ”vágatlanul” címmel április 7-én nyílt kiállításon. A tervdokumentáció részletes bemutatása rajzokkal és látványtervekkel a Karácsony Építészirodától és a ketteS Műteremtől.
Tervezett funkciók az új térszín alatti bővítéshez
bejáratok
A szint alatti világ közönségforgalmi felületeit két szélső pont között feszülő, elnyújtott, határozott tengelyre szervezett térként képzeltük el. A két szélső pont természetes fénnyel telített: a Dózsa György út felől fedett, transzparens torony jelzi a turisták, látogatók számára a bejárat helyét, a másik oldal mélyudvarként szolgálja a kávézót, az éttermet.
A kettő között, a meglévő bejárat részeként adódik a lehetőség egyszerre lépni be a régi, és a tervezett új világba. Ezt a lépcső egynegyed szélességű lebillentése teszi lehetővé. A portikusz térstruktúráját megtükrözve, alul is létrejön egy történeti sűrűséggel bíró tér, ami a két világot hivatott összekötni, a benne feszülő lépcsőrendszer segítségével. A múzeumi bejárat kérdése így nyerhet megoldást.
A mai állapot szerint az eredeti haladási útvonal a belépés pillanatában akadályba ütközik: a személyzet hátraarcot kérve tessékel bennünket az alagsori ruhatár, vizesblokk felé. Tudatos, végiggondolt döntés eredménye tehát, amikor az építtető a főbejáratot bezárja, és új bejáratot feltételez. Az új bejárat mikéntje, formálása, helyének megjelölése a felkért építészek egyik – talán legfontosabb – feladata volt. Ez okozta a legtöbb fejtörést – ez hozta a legváltozatosabb megoldásokat.
Mi egy eszköztelen választ fogalmaztunk meg: nincs építészeti formálás – se hozzáadással, se elvétellel. A végeredményt tehát nem formai megközelítés, formákkal való kísérletezés, hanem logikai megfontolás szülte. És ez a megoldás képes megtartani a meglévő jel - jelrendszer ( előlépcső, portikusz, timpanon) erejét, használja azt, épít rá, és közben természetesen finoman áthangolja a jelentését is. Hiszen a lépcső, ettől a pillanattól, két világot feltáró bejárattá válhat. Hisszük, hogy a folyamatos változás, mely az élet velejárója, legtermészetesebb megnyilvánulása itt, ezen a téren is folyamatosan jelen van. Hiszen ez a tér is élő, fejlődik, megújul, és ez óhatatlanul tetten érhető. Van, hogy a plakátok tartalma, nagysága változik, előfordul, hogy a tér burkolatot vált (1938), vagy egy épület gyászruhába öltözik. Ennek okán vállalható a változtatás, természetesen annak arányosnak, kiérleltnek kell lennie.
belső lépcsők: portikusz alatt, bejárati torony alatt, előcsarnok és a kiállítási folyosó között: a -6,60 méteren fekvő előcsarnok mindkét múzeumi egység felé nyitott. A kapcsolatot lépcsők, és két lift biztosítja. A vertikális mozgás tere a közel 15 méter belmagasságú, a portikusz téri - szerkezeti rendjét ismétlő, azt folytató pillérekkel lehatárolt tér. A liftek telepítése lehetővé teszi a régi épület +3,20, -1,50, valamint az új épület -6,60, és -13,20 méteres szintjeinek közvetlen kapcsolatát, és egyikük a terepszintről is tudja fogadni a mozgássérülteket.
Ettől a közlekedési tengelytől függetlenül a turistákat, a térre érkezőket szolgálja a Dózsa György úti torony. A lejárat két párhuzamos – egymást kerülő lépcsőkart, valamint két liftet tartalmaz. Méreteikkel és elhelyezésükkel nagyvonalú megközelítést, és méltó megérkezést biztosítanak az új előcsarnok terébe. A felszínre a mélyudvarról közvetlenül is feljuthatunk, a támfalba integrált egykarú lépcsőn. A tervezett új közlekedési rendszerek mind a hazai, mind az EU-os előírásokat kielégítik, tűzrendészeti és akadálymentes jogszabályok tekintetében egyaránt.
térszín feletti építés / bejárati torony
Az „bejárati torony” szerepe a Dózsa György úti bejárat lezárása. Az engedélyezési tervben ez a héj fém szerkezetű, transzparens térhatárolóként jelent meg. Kialakítására azóta több változat is készült. Ezek között az egyik új alapállású az a tanulmány, melyet a Szépművészeti Múzeum felkérésére Megyik János fogalmazott meg. A tanulmányterv az építményt köztéri szoborként alakítja – így a formálás, az anyaghasználat, az arányrendszer, az elvi megközelítés más megfontolások mentén realizálódik. Alternatív megoldásként a műszaki szükségszerűségek figyelmbevételével építész tervezők elkészítették a meglévő épület anyaghasználatára, megjelenésére reagáló, azzal párbeszédet folytató, kapuzat jellegű, tömörebb és az engedélyezettnél kisebb kubatúrájú bejárati építmény tervét. Mindhárom változat a KÖH tervzsüri számára bemutatásra került.
térszín feletti építés / portikusz műemléki felújítás, átalakítás
Célja a főlépcső szakmailag jól előkészített elbontásának, valamint visszaépítésenek megtervezése. Természetes elvárás, hogy a lépcsőépítményt burkoló kőanyag, valamint a lépcsőfokok kőtömbjei az eredeti helyükre, az eredeti technológia alkalmazásával épüljenek vissza. Módosulást a lépcső bevágása, lebillentése, valamint a hordozó felület változása jelent. A vasbeton szerkezet, mint hátfal fogadja a burkoló lapokat, a meglévővel azonos megfogást feltételezve, a mai elvárásoknak megfelelő épületszerkezettani megoldással.
előcsarnok:
A tervezett kétszintes bejárati zóna meghatározó eleme a látogató központ, valamint a múzeum látogatóbarát kialakítása szempontjából a -1 és -2 szinten kialakított előcsarnok. Az új bejárati zóna a különböző magas színvonalú szolgáltatásaival kényelmes teret kínál az információt kérők, a megpihenni, tájékozódni, étkezni vágyóknak, képes új közönséget szerezni a múzeum számára, és rendszeres időtöltésre csábítani a visszatérő látogatót. Itt történik a belépőjegyek árusítása, felkészítés a kiállításokra és speciális programokra, a múzeum üzleti termékeinek forgalmazása, valamint itt vehetik igénybe az ide látogatók a múzeum egyéb szolgáltatásait. A bejárati zóna elsősorban egy kellemes tartózkodási helyként kell működjön, ahol a potenciális látogatók kellemes, feszültségmentes környezetben tájékozódhatnak a múzeum programjairól, és élhetik társasági életüket. A kialakításnál fontos volt, hogy a Hősök tere magasabb igényszintű, költési hajlandóságú turistaforgalmát is kiszolgálja. A cél tehát kettős: A térre érkezőket szolgáló látogató- és turisztikai-, információs központ, valamint a múzeum új előcsarnoka szerepeket egy térben kialakítani.
kreatív foglalkoztató:
Az intenzív, természetes fénnyel megvilágított kreatív foglalkoztató három terem együttese. Az ide rendelt foglalkozások többnyire előre lekötött alkalmak, iskolai osztályok, vagy szakkörök kihelyezett, speciális összejövetelei. Ezért a foglalkozások közelébe kapott helyet a csoportos ruhatár, raktárfelületet és önálló vizesblokk.
előadó terem:
A mínusz első szinten kialakított előadótér megközelítése szintén az új előcsarnokból biztosított. Az itt kialakított előadótérben, mely megközelítőleg 200 fő befogadására alkalmas, változatos témájú és műfajú tudományos és művészeti előadások tarthatók. Tolmácsberendezés, kivetítő, hang- és fénytechnika egyaránt magas színvonalon biztosítaná az ide szervezett programok kiszolgálását. A színpad szintjét esetenként egyedi dobogórendszer emeli ki. A színpad hátsó burkolati falából, illetve a színpad feletti álmennyezetből hangvető táblák hajthatók ki, az előadás akusztikai igényeihez igazítottan, egyedi tervek szerint gyártva.
múzeum shop:
A meglévő múzeumi bolt sem nagyságában, sem helyzetében nem megfelelő. A tervezett új helyiség az új előcsarnokból közvetlenül megközelíthető, ahol jegyváltás nélkül is lehet vásárolni. Az üzlet nyitva tartása függetleníthető a múzeumi nyitva tartástól. Kialakítása ebből fakadóan eltérő bemutató, illetve tároló helyeket irányoz elő. A beszűkülő bejárati zónának köszönhetően könnyen felügyelhető, könnyen leválasztható kereskedelmi egység. A shop előtti „híd” felület a kipakolás lehetőségével is számol.
múzeum étterem:
A vendéglátóegység közvetlenül kapcsolódik az új bejárati zónához, előcsarnokhoz. Működése kiszolgálja a Hősök terének turista forgalmát, valamint a múzeum látogatói közönségét. A tervezett kiszolgáló egységek részben önkiszolgáló jelleggel működnek. A fogyasztótér kétszintes, galériás tér. Kialakítását meghatározza a felette tornyosuló múzeumépület, mellyel a nagy méretű üveg felülvilágítón keresztül vizuális kapcsolatot tart. A berendezés kiosztása, a galéria helyzete ennek a látványnak alárendelve készül.
A belsőépítészeti koncepció része, hogy fixen telepített bútorszigettel ”rögzítsük” a belső rendet. A mobil asztalok így kis mértékben még engedik eltérő típusú összejövetelek kiszolgálását. A konyha kialakítása, az ételliftek telepítése lehetővé teszi a terepszinten való kiszolgálást is, idény jellegű terasz kialakítása esetén. A teraszok a mélyudvarban, valamint a térszinten egyaránt üzemeltethetőek.
múzeum kávézó:
A kávézó opcionális lehetőség. Amennyiben a pénztár a terven jelölt helyétől eltérő pozícióba kerül, a felszabaduló, jó adottságú hely kávézóként hasznosítható.
turistatájékoztatás, jegykezelés, árusítás:
Az új előcsarnok légterébe nyíló nyitott, több munkahelyes, multifunkcionális pult terveződött. A tájékoztatás így súlypontba kerül. Alkalmanként, ha eseti rendezvények ezt szükségessé teszik, kiegészítő pultsor állítható be. Az egyedi tervezésű, mobil pultok változatos berendezést biztosítanak.
ruhatár:
Az új ruhatári területrészben az időszaki kiállításra érkezők mellett, a múzeum állandó kiállításait látogató közönséget, valamint csoportok, egyéni turisták számára is biztosítottunk csomagmegőrzésre szolgáló tereket, automatákat. A ruhatár modern gépi automatikával kialakított, kiegészítve kellő számú leülő - öltöző felülettel.
A csoportos ruhatári boxokat a kreatív foglalkoztató szomszédságába telepítettük, mivel azokat elsősorban szervezett iskolai csoportok tudják jól, és gazdaságosan használni. A csomagmegőrző automaták számára, mivel azok nem kizárolagosan a múzeumba érkező vendégeket szolgálják, a -6,60 szint mellett a -9,90 szinten is jelöltük ki helyet. Ez a döntés összefügg a mosdók, valamint wc telepítésével.
mosdók, WC:
A tervezett új vizesblokkok mind a múzeumi látogató közönséget, mind a Hősök tere turista forgalmát ki tudják szolgálni. A régi épület meglévő vizesblokkja az átalakítás előkészítő ütemében megszűnik, helyette új vizesblokk épül a ma működő büfé mögött, a terveken szereplő formában.
Az új épület vizesblokkjainak kialakítását, telepítését a funkcionális kialakítás határozta meg. Elkülönítetten kezeltük a látogatóközpont vendégeinek kiszolgálását, ezért nagyobb vizesblokkot alakítottunk ki a -9,90 szinten, közvetlen megközelítési lehetőséggel (lifttel és lépcsőn egyaránt közvetlen elérhető ez a vizesblokk, illetve a hozzá köthető csomagmegőrző automata egység). Az erőteljesebb forgalom miatt ide felügyeletet, valamint a felügyelettel egybekötött szolgáltatás lehetőségét (pelenka, piperecikkek árusítása stb.) is biztosítottuk. A vizesblokk részeként akadálymentes wc és pelenkázó is készül. A vizes helyiség csoportot több kisebb egység sorolásával alakítottuk ki, a rugalmasabb karbantarthatóság, takaríthatóság érdekében.
kiállítási folyosó, vetítőtér:
A mínusz második szinten a kiállítótér előtt végighúzódó közlekedő terét öblök gazdagítják. Ezek a térbővületek önálló szereppel bírnak: a nagyobb, és súlyponti helyzetben lévő társalgó – előadó térként, a mellette kialakított kisebb tér a vizesek előtti várakozó, elosztótérként működik, míg a liftek mellett kialakuló csendes térbővület az bejárati torony aljára helyezett átrium természetes fényére hangolt társalgó - pihenő tér. A nagyobb teret csoportos vezetések bevezető, tájékoztató előadásaira, rajzteremként berendezve, vagy akár vetített képes ismertető megtartására is lehet használni, de az innen nyíló VIP helyiség előtereként, vagy annak kiegészítő rendezvénytereként is felfogható.
shrine:
A mínusz második szinten, kapcsolódva az időszaki kiállítótér szakmai programjához külön helyiség kerül kialakításra a hónap műtárgya számára. Ez a helyiség mindenki számára nyitott látogatási lehetőséget biztosít.
Itt két egymásnak ellentmondó igény is megfogalmazódott: egyrészről elvárás, hogy a legmodernebb technikákkal, a lehető leghatékonyabban ismertessük meg a látogatót mindazon tudnivalókkal, melyek fontosak lehetnek a mű befogadásakor. Ez egyidőben több látogatót is megszólító program.
Ezzel szemben a műtárggyal való találkozás csendet, meghitt, intim teret, elmélyedésre alkalmas helyzetet követel. E két fázisát a megismerésnek kettéválasztva, két eltérő karakterű teret alakítottunk ki. Az előadásokat, vetítéseket, művészeti bemutatókat, beszélgetéseket befogadó terünk nyitottabb, transzparensebb, technikai felszereléssel gazdagon felszerelt. A másik tér trezorszerűen zárt, csendes, intim. Részletképzésük, anyaghasználatuk, világítási koncepciójuk is ennek megfelelően eltérő.
időszaki kiállítótér:
A Szépművészeti Múzeumnak jelenleg nincs rendszeres, nagyobb méretű időszaki kiállítások rendezésére alkalmas helyszíne. Az időszaki kiállítás tere a bejárati zóna közelében, a mínusz első és vele egy légtérben kialakított, mínusz második szinti új előcsarnokból – közlekedőből közvetlenül megközelíthetően terveződött. Térsorolása osztható, kisebb - nagyobb kiállítások párhuzamos megtartása érdekében.
Az állandó időszaki kiállítótér lehetővé teszi az intézmény számára a dinamikus kiállítás programozást, az állandó gyűjteményi galériák jelentős részeinek folyamatos átrendezési kényszere nélkül. A kiállítótérhez logisztikai, múzeumi technológia terek, valamint külön teheremelő készül, szintén a térszín alatti bővítés részeként.
Szépművészeti Múzeum által kezdeményezett “a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítése – látogató- és turisztikai központ létrehozása” tárgyú EU támogatásból megvalósítandó projekt
vezető tervezők:
térszín alatti bővítés, építész – belsőépítész tervező
Karácsony Tamás DLA, okleveles építész
Selényi György okleveles építész
Sebők Ildikó okleveles építész
műemléki, koordinációs tervező
Szécsi Zsolt okleveles építész
meglévő épület, építész – belsőépítész tervező
Mányi István okleveles építész
Mányi Dániel okleveles építész
építész munkatársak:
Pásztor Ádám okleveles építész
Gerzsenyi Tibor okleveles építész
Kemes Balázs okleveles építész
Pukánszky Gabriella okleveles építész
Földi Tímea okleveles építész
szakági tervezők:
mélyépítés:
Áment András okleveles építőmérnök vezető tervező - Petik és Társai Kft.
tartószerkezet:
Bécser Pál okleveles építőmérnök vezető tervező - MTM Markovits Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft.
épületgépészet:
dr. Tóth Péter okleveles gépészmérnök vezető tervező - Pentaplan Tervező és Fővállalkozó Kft.
épületvillamosság:
Bogár Péterné okleveles villamosmérnök vezető tervező - Tertak Szolgáltató és Tervező Kft.
táj- és kertépítészet:
Szabó Gábor táj és kertépítész vezető tervező - TÉR-TEAM Mérnök Kft.
akadálymentesítés:
Kormányos Anna rehabilitációs környezettervező szakmérnök
közlekedés:
Dobrocsi Tamás vezető tervező - Közlekedés Kft.
tervezés éve: 2008 - 2010
kivitelezés éve: 2010 (várható)
építtető/beruházó: Szépművészeti Múzeum - képviselő: dr. Baán László főigazgató