Sziklamászó kiképző központ

Tarr Levente szakdolgozata 2008.
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma / Műszaki Kar / Tervező Szakmérnöki Szak
Konzulens: Kovács Péter

Tarr Levente szakdolgozata 2008.
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma / Műszaki Kar / Tervező Szakmérnöki Szak
Konzulens: Kovács Péter

Tervezési program
A tervezési feladat egy sziklamászó-kiképző központ volt, ahol hivatásos és a sportot hobbiszinten űző alpinisták továbbképzése, versenye rendezhető. A fő funkció mellett az épületben kialakítandó volt egy harminc szobás szállórészt és egyéb kiszolgáló – étterem, büfé és rekreációs - egységeket is.

A tervezés helyszíne egy borsodi község – Uppony - külterületén található, ez az Upponyi-szoros. A „telek” egy többszáz hektár alapterületű erdő, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. A területet átszeli egy keskeny aszfaltút, ami Upponyt köti össze a szomszédos Dédestapolcsánnyal. Gépjárművek elől rendszerint le van zárva az út, kerékpárral vagy gyalogosan használható. A terület kedvelt a turisták és természetjárók körében és a horgászat megszállottjai is szeretik. A hegyoldalt, melyhez az épület szervesen kapcsolódik a helyiek Simakő Oldalként emlegetik.

Az épület bemutatása
Már az első skiccek fölvázolásakor az volt a gondolatom, hogy olyan épületet kell tervezni, ami a környezetének összhangját a legkevésbé zavarja meg. Az épület fő tömegét képező hasábok durván megmunkált sziklatömbökhöz hasonlatosak, a megalitikus építészet menhireire emlékeztetnek.

Az erőteljesen vertikális megjelenésű épület a közel függőleges sziklafalhoz simul, azzal szerves egységet igyekszik képezni. A tömegformálás mellett az anyaghasználat is a környezetbe illeszkedést segíti: túlnyomórészt nyers látszóbetont alkalmaztam, az üvegfelületek sziklahasadék-szerűen jelennek meg.

A mellékelt rajzok az épület új állapotát mutatják. Az idő folyamán a hegyről iszapos csapadék folyik végig az épület homlokzatán, a fagy és a szél kikezdi a látványterveken még éles sarkokat és sík falfelületeket. Megtelepszik a moha és egyéb növényzet a homlokzatokon, így a ház tökéletesen beolvad környezetébe, a sziklafalba és az erőbe.

Az épület 19 szintes. Az első szint, mely a legnagyobb alapterületű, részben a föld színe alá van süllyesztve, zöldtető és szalagszerű felülvilágító zárja le. A főbejárat ezen a szinten található. Barlangszerűen kialakított bejárat nincs kiemelve, kavicsos-füves ösvényen közelíthető meg a közeli erdei útról.

Az első kép, amely a belépők szeme elé tárul a csaknem hatvan méter belmagasságú edzőterem, hátfala maga a természetes sziklafal. Ez az épület központi helyisége egy légtért alkot és galériás lépcsőházzal, melyre függőlegesen vannak felfűzve párosával a vendégszobák. A teret üvegtető fedi, az első szint felülvilágító ablaksávja az északi falon függőlegesen folytatódik, így a természetes megvilágítás is kellő és a vizuális kapcsolat is megoldott a külső környezettel.

Az első szinten található egy étterem melegítő konyhával, egy wellness-részleg szaunával, masszázzsal, medencével és konditeremmel, öltözők az alpinisták és az edzők számára és a gépészet helyisége. A második szinten az intézmény igazgatási egységei kaptak helyet, valamint a takarító személyzet helyiségei. A szervizbejárat is innen nyílik, jól elrejtve a homlokzaton.

A 3-10. , illetve a 12-18. szinteken 2-2 darab szoba található. A 11. szinten egy büfé van, a belső térben galériával, kifelé erkéllyel, ami kilátó is egyben. A tetőn szintén egy kiáltó van. Innen, az ötvenöt méteres magasságból szép kilátás nyílik a falura, a környező erdőkre-hegyekre és a közeli mesterséges tóra, a Lázbérci víztározóra.

Az épület teherhordó szerkezetei monolit vasbetonból készülnek, a körítő falak maghőszigeteléses kivitelűek. Az épület gerince, fő merevítő szerkezete a szintén monolit vb. lépcsők, a lépcsők és liftakna oszlopai. A belső terekben a falakon és mennyezeteken, a homlokzathoz hasonlóan, a nyers látszóbeton jelenik meg, a padlókon különböző hidegburkolatok és faburkolatok.

A környezetközpontúság a tömegformálás és az anyaghasználat mellett egyéb technológiákban is észrevehető. A ház közművek tekintetében csaknem önálló, csak villamos csatlakozása van. A vízellátása és szennyvízkezelése egyedi. A fűtési és a használati melegvíz energiaszükséglete a Föld hőjének kinyerésével történik. A fűtési hőközlés: a szerkezetekben – falakban, födémekben - kialakított fűtési csövekkel, épületszerkezet temperálással. Az OTÉK több tucatnyi személygépkocsi parkolóhely kialakítását írja elő a rendeltetésszerű használathoz telken belül, ezeket hiába is keressük: a természet tiszteletének filozófiája felülbírálja a gyakran merev és életidegen jogszabályokat.

Tarr Levente