A jelenlegi megoldásoknál olcsóbban és gyorsabban, magánbérlakások szociális célra való felhasználásával több tízezer család lakhatási gondjait lehet enyhíteni. Ez a lényege a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. Szociális Lakásügynökség koncepciójának, melynek vázlatos javaslatait ma vitatták meg lakáspolitikai, önkormányzati szakértőkkel.
Több százezer család van Magyarországon, akik szeretnének változtatni lakáshelyzetükön, de nem tudnak. A hajléktalanok, a hitel- és rezsihátralékosok, a foglalkoztatási lehetőségektől távol élők, a szülői támogatást nélkülöző családok, vagy az egyedül élők jelentős részének jelentene megoldást egy ilyen rendszer. Az Open Society Institute támogatásával zajló munka eredményeként szeptemberig készülnek el a részletes, a jogszabályok és intézményrendszer kialakítására, valamint a várható költségekre vonatkozó javaslatok.
A 90-es évek elejétől az önkormányzatok – állami forrás híján – fokozatosan privatizálták bérlakásaikat. A segítségre szoruló családok száma azonban nem csökkent. A piacon ugyan lakásfelesleg van, a bérleti díjakat azonban az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni. A Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország szerint növelni kell a szociális bérlakások számát, méghozzá úgy, hogy egy közvetítő szervezet, Szociális Lakásügynökség koordinálásával a kiadásra váró magánlakásokat vonják be a szociális bérlakás rendszerbe. A két szervezet szerint más megoldásoknál kevesebb állami forrás bevonásával, a lakástulajdonosokat érdekeltté téve több tízezer család lakhatási, munkavállalási problémái enyhülnének.
A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértői az elmúlt hónapokban több külföldön működő programot is megvizsgáltak. A Belgiumban, Írországban, Franciaországban, Olaszországban működő szociális bérlakás programok közül szinte mindegyik mögött központi lakáspolitikai program áll. Kétféle módon növelik a megfizethető bérlakások számát: egyrészt a tulajdonosokat teszik érdekeltté a piaci lakbér alatti szint elfogadásában, másrészt a bérlők fizetőképességét igyekeznek növelni. A programok finanszírozása központi forrásból történik helyi támogatásokkal kiegészítve.
Magyarországon 2003 óta nem indult átfogó szociális bérlakásprogram. A jelenlegi lakáspolitika homlokterében a bajba került hitelesek megmentése áll. A szociális bérlakásokra pályázók száma sokszorosa a szociális bérlakásokénál, ezért néhány önkormányzat, így Szombathely, Kecskemét és Nyíregyháza már bevezetett olyan lakbér-támogatási rendszert, amely a magánlakást bérlők költségeit támogatja. Az önkormányzatok mellett civil szervezetek is működtetnek innovatív lakhatási programokat, ilyen a LÉLEK-program, a Baptista Szeretetszolgálat Trambulin Háza, vagy a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi programja.
A Városkutatás és a Habitat for Humanity Magyarország a már működő gyakorlatok tapasztalataira építve megkezdte Szociális Lakásügynökség programjának kidolgozását. A rendszer működését a Szociális Lakásügynökségek biztosítanák, melyek közvetítenek a lakások tulajdonosai és a bérlők között, kezelik a kockázataikat. A javaslattevők kidolgozzák azt a jogszabálytervezetet, mely a lakásügynökségek működését, a bérleti szerződéseket szabályozná. Szükségesnek tartják egy ösztönzési rendszer bevezetését, ami például a rendszerbe belépőknek nyújtott adókedvezmény lehetne. Fontosnak tartják a bérlők támogatását is, hogy képesek legyenek az önfenntartásra. A mindehhez szükséges állami és önkormányzati források kalkulációja is elkészül szeptemberre.
A működő gyakorlatok vizsgálata után a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértőkkel vitatja meg a lehetséges megoldásokat, és pontosítják a javasolt modell elemeit. Továbbá négy városban a helyi viszonyok elemzésére építve tesznek le konkrét javaslatokat a modell bevezetésére.