Épületek/Középület

Szocreál örökségünk: tiszti étteremből vívócsarnok

2016.01.11. 15:32

Magyarországon számos elhagyatott, ám értékes szocreál épület található, melyek újrahasznosítására jó példaként szolgál az Erzsébet Ligetben Makrai Sándor tervei és Tóth Miklós kerületi főépítész támogatásával felújított volt Tiszti Étterem. A kívülről teljesen felújított épület egyik felében a jövő vívó- és birkózó bajnokait nevelik.

Előzmények

Mátyásföld mai területén, a XX. század elején kialakult értékes villákkal történt beépítés tehetős tulajdonosai által létrehozott pihenő- és sportterületen (ún. Erzsébet-ligetben) az államosítást követően, az 1950-es években épült fel a II. Rákóczi Ferenc altiszti katonai iskola és az ahhoz tartozó tiszti étterem. (Az előző Wágner László és Fodor László, míg az étterem-konyha Mészáros Géza, Wagner László tervei szerint, amelyről a Magyar Építőművészet 1955. IV. évfolyam 11-12. száma „Iskolatelepülés Budapesten" címmel közölt fényképfelvételeket.) 

Az 1956-tól a szovjet hadsereg irányító központjaként használt iskolaépület ma a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának ad otthont, míg az étterem az Önkormányzat tulajdonába került. Az épület a 40 év intenzív használat, majd a 15 év lakatlanság ellenére sem volt rossz műszaki állapotban. A mintegy 17 hektár terület jellemzően önkormányzati tulajdonú, amelyet a hagyományoknak megfelelőn továbbra is a sport, szabadidő céljára kívánt az Önkormányzat megőrizni.

Tóth Miklós főépítészi javaslata alapján, a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat a tiszti étterem épületét városképi jelentőségű épületként tartja nyilván, így annak esetleges elbontása, tulajdonostól függetlenül, nem lehetséges, és ezáltal a karakteres szocialista-realista építészeti érték tömegének megőrzéséért sikerült a befektetőket az épület bővítésére, átépítésére vonatkozó – a karakter megváltoztatását eredményező – szándéktól is eltéríteni.

Az épület hasznosítását a területi Önkormányzat által elhatározott funkciója, valamint a jellemzően nagyméretű belső tér adottsága, és nem utolsósorban a kerületben eredményesen működő birkózó és vívó sport élete határozta meg. Így a kívülről teljesen felújított épület mintegy felének területén a vívó és birkózó utánpótlás-nevelés kapott helyet. Az épület még üresen álló részében a telektömbben meglévő (főiskola, uszoda, teniszklub, színházépület, orvosi rendelő, sportterület), azokhoz illeszkedő funkció elhelyezése javasolt.

Tóth Miklós

Jelenlegi állapot

Az egykori tiszti étterem a kor egy értékes alkotásának tartható: nyilvánvaló helytörténeti értékén túl építészeti értékének jogán is védelemre tarthat igényt, annak ellenére, hogy jogszabályi védelem alatt nem áll.

Funkcionális felosztás

Az épület T- alakja felkínálja a funkcionális felosztást. A T-alak fejében, az egykori éttermi szárnyban kaptak helyet a sportfunkciók, mert a nagyteres edzőtermek jól (az architektúrát nem károsítva) elhelyezhetők a nagyvonalú éttermi térben. A szabadidős program a T szárába (az egykori konyhaüzem kontúrjába) települt: a program sajátosságoknak ebben az esetben is megfeleltethető a jelenlegi tér. A programegyeztetésen mindkét sportág (birkózás és vívás) önálló, és leválasztott használatot igényelt, ami fokozottan igaz a szabadidős oldalra is. A három önálló megközelítés szinkronba került a három meglévő, az eredteti építészeti szándék szerint is erősen hangsúlyozott épületbejárattal.

Tervezési program

A megbízói elképzelés szerint az elsődleges felhasználási cél a sportot szolgálja: a sportágak, melyek kerületi edzéslehetőséget kapnának, a vívás és a birkózás (szumó). Párhuzamos cél az is, hogy az alapterület 1/3-ánál nem kisebb terület legyen fenntartható olyan szabadidős tevékenység(ek) bázisául, melyekre fizetőképes keresletet lehet feltételezni, így működésükből árbevétel várható. A program sportoldala véglegesíthető volt, a szabadidős oldal programja viszont nem, ezért ott az általános állagmegóvási és felújítási munkálatok elvégzésével egy flexibilis tér alakult ki, ahol a jövőben többféle funkció is megvalósulhat majd.

A sport oldalon a kétoldali bejárati előterekben, az épületszint megosztásával két szinten is elhelyezhető a szükséges öltözőmennyiség, így az eredeti éttermi tér változatlan formában megmaradt, mint edzőterem, az eredeti belső architektúra sérülése nélkül. Az ÉK-i oldali kör alakú hozzáépítés (az egykori laktanyai könyvesbolt) használatban a birkózó oldalhoz csatolt, mint szumóterem.

A bejárati szélfogóból az előtérbe jutunk, ahol balra egy leülős váró található, valamint innen lehet az edzői irodába jutni. Az előtérből nyílik a vívóterem, mely két részből áll: egyrészt az épület lapostetős szárnyában kialakított teremből, illetve az ehhez csatlakozó fegyvermester szobájából. A szélfogótól jobbra helyezkedik el a lépcső, ami a galéria szintre vezet. A galéria korlátja előtti sávban egy hosszú tanulóasztal kapott helyet. A galériáról nyílik a 2., 3., és 4. számú öltöző.

A birkózó rész hasonló elrendezésű a vívóhoz, csak tükörszimmetrirkus. A galéria szint teljesen megegyezik a vivóéval, a földszinten szintén az előtérből nyílik az edzői iroda, a mozgássérült WC, valamint a konditerem, amihez szauna blokk csatlakozik. Az ÉK-i oldali kör alakú hozzáépítés - ez az egykori laktanyai könyvesbolt - használatban a birkózó oldalhoz csatlakozik, mint szumóterem. Az előtérrel nyaktag köti össze, ahol gyúrószoba kapott helyet. A szumóterem ablakainál biztonsági okokból parapetet alakítottak ki. A korábban említett „flexibilis tér" az épület „T" szárában, a magastetős tömegben kapott helyet. 

Makrai Sándor