Szóval és tettekkel egyaránt: Beret10+1 - a közvetlen építészeti beavatkozás mint lehetséges modell?

Két fiatal építész, Gulyás Erzsébet és Pozsár Péter alapította meg a Reflekt Stúdiót, egy olyan nonprofit építészeti vállalkozást, mely társadalmi környezetbe történő közvetlen építészeti beavatkozások megvalósítását tűzte célul - a megszokott gyakorlattól merőben különböző szemlélettel. A BERET10+1 keretein belül a MOME, BME és a Romaversitas hallgatói, valamint helyi lakosok közös erővel próbálnak jobb körülményeket teremteni a mélyszegénységben élő Beret falu számára. Pozsár Péter beszámolója az eddig végzett munkáról.

BERET10+1

A 90-es évek végén lassan megjelennek azok az építészeti beavatkozások, törekvések, melyeket egyértelműen egy újszerű szociális szemlélet és segítő szándék motivál. Az ENSZ és a nagy szervezetek egyetemes törekvéseivel szemben – vagy ezek mellett – megjelennek olyan mikrobeavatkozások, melyek illeszkednek ugyan a nagy eszme céljaihoz, jellegük mégis más, hatásuk sokkal lokálisabb, gyorsabb, közvetlenebb és azonnal mérhető!

A mikrobeavatkozások sikerének oka talán a közösség bevonása, a helyi problémák megismerése, a feltételek és lehetőségek pontos ismerete, illetve a tervezési feladatnak, a programnak az adott környezethez és mikroközösséghez történő igazítása, beláthatósága lehet. A helyzet különlegessége, hogy a dolog természetéből fakadóan a beavatkozások nem lehetnek 100%-ig előre tervezettek és univerzálisak, továbbá, hogy éppen a globalizálódás folyamatában alakulnak ki olyan rendszerek, stratégiák, melyek hatása a mikroközösségekre érvényes „csupán”.

Az ez év tavaszán megalapított Reflekt Stúdió egy olyan nonprofit építészeti vállalkozás, mely a szociális építészet magyarországi helyzetével és lehetőségeivel igyekszik foglalkozni. A szervezetet két fiatal építész, Gulyás Erzsébet és Pozsár Péter hozta létre. Céljuk egy olyan kutatóműhely felállítása, ahol a kérdést kontextusaiban vizsgálják annak érdekében, hogy eligazodjanak e sokrétű és bonyolult témakörben. A munka alapvetően két irányba indult el, egyrészt az elméleti kutatás és előkészítés, másrészt a „learning by doing” szemlélet felé, ami – a türelmetlenség és tenni akarás okán – az azonnali terepmunkát kezdi el.

Az elméleti kutatások széles körben igyekeznek feltérképezni a téma jelenleg meghatározó és sürgető kérdéseit, valamit olyan tendenciákat vagy beavatkozásokat keresni, melyek segíthetnek a hazai törekvések alátámasztásában, illetve megvalósításában. Így a szociális építészet kortárs külföldi megnyilvánulásai éppúgy az érdeklődés középpontjában állnak, mint a hazai események, célok, a civil szervezetek e témájú aktivitásai, eredményei vagy akár az építész szakma álláspontja,  hozzáállása.

A terepmunka az az elengedhetetlen része a tevékenységnek, ami minden elméleti kutatást vagy eredményt azonnal értékelni, minősíteni képes. A helyszíni jelenlét, a személyes tapasztalatok és kapcsolatok olyan csatornákat nyitnak meg, amiket lehetetlen elméleti kutatásokkal 100%-ban igazolni, s melyek rendre eltérhetnek minden várakozástól vagy előre eltervezett forgatókönyvtől. A terepmunka képes arra, hogy a hazai helyzetet elválassza a nemzetközi kutatási eredményektől, s megmutatja, mely tendenciák alkalmazhatók, melyeken kell változtatni és melyek azok, amik egyáltalán nem működőképesek egy adott helyzetben. A terepmunka másik s talán legfontosabb része a szemléletváltás, ami a terepen töltött alig néhány nap alatt megtapasztalható, érzékelhető, ahogy azt Samuel Mockbee, az alabamai Rural Studio egykori vezetője olyan tökéletesen megállapította. A terepmunka a megéltségen és a tapasztaláson nyugvó, valódi szociális szemlélet kialakítását segíti, s az alkotót képes egy életen keresztül elkísérni.

A BERET10+1 projekt a Reflekt Stúdió első olyan szociális építészeti akciója, mely az ezidáig szerzett és összegyűjtött tapasztalatokra épít, ezeket helyezi valós kontextusba.

Beret

Beret Miskolctól 38 km-re északkeleti irányban, Detek és Baktakék között található, alig 300 főt számláló település. A lakosság 80%-a roma, a munkanélküliség 95% feletti. A lakosság a munkalehetőség teljes hiányának, a nagyváros relatív távolságának, az épületállomány katasztrofális és folyamatosan romló minőségének köszönhetően meglehetősen alacsony mentális és fizikai kondíciókkal rendelkezik. A faluban se iskola, se óvoda nem működik, a tanoda bezárt, a kultúrház 15 éve semmilyen közösségi eseménynek nem ad otthont. Beret egyike a minden tekintetben mélyszegénységben létező sok száz településnek. A falukép mindezek ellenére meglehetősen rendezett és tiszta, a lakosság pedig nyugodt és befogadó.

A helyszínválasztást a Romaversitas végezte, így megkönnyítette a tájékozódást és a munkafolyamatot, és kialakított egy igen hatékony „jelenlét-koncepciót”. A bereti munka ugyanis nem csak építészetből és nem csak építészekből állt, a folyamat emberi része talán még meghatározóbb a beavatkozás fizikai eredményeinél.

A tervezett beavatkozás 3 fő elemből állt. A falu pályázat útján talált forrást a rég üresen álló kultúrház épületének külső felújítására. A telek jó adottságokkal és kellő méretekkel rendelkezik ahhoz, hogy a kultúrház jövőbeni hasznosítására koncepció születhessen. Mivel a telken nincs víz, az elképzelés az volt, hogy a már jelenleg is meglévő WC mellé egy olyan nyári konyha-mosókonyha-zuhanyzó egységet építsünk, ami egyszerre képes kiszolgálni a kultúrház eseményeit, illetve alkalmassá teheti a területet arra, hogy a későbbiekben ide érkező látogatók számára egy sátorozásra alkalmas helyszínt biztosítson, mely képes az alapvető higiénés feltételeket is kielégíteni. Így a kultúrház felújítása további két részre oszlott. Mivel a külső felújításra a falu talált forrást, a hallgatók és a helyi munkások, helyi lakosok a belső felújítási munkálatokat végezték el, valamint a telek északi részén elhelyezett vizes blokk kialakításán dolgoztak. Jelenleg az új épület szerkezetkészen várja a tavaszi munkálatokat, melyekeket követően, a víz telekre vezetése után a konyha, a mosókonyha, valamint a zuhanyzó is betöltheti tervezett funkcióját. A nyári konyha épületében felhasznált faanyag 90%-ban korábbi projektek maradék anyagaiból származott, a szerkezet bekerülési költsége így mondhatni nulla – a beton alaptestek és a tetőborítás költségeit nem számítva, melyek összesen kb. 150 000 Ft-os tételt jelentettek.

A második beavatkozás a falu Kisberet nevű részén történt, itt található ugyanis a legrosszabb állapotban lévő épületállomány. Az előzetes felmérések alapján tíz ház került kiválasztásra, s e tíz ház fejlesztésére 100-100 ezer forint állt rendelkezésre. Az épületek a patakparton, egy természetes völgyben helyezkednek el, s emiatt kisebb-nagyobb mértékben minden évben áznak, így legégetőbb problémaként a vízelvezetés lehetőségeinek vizsgálatával foglalkoztunk. Ennek megfelelően az épületek jellemzően új ereszcsatornát, vízelvezető szerkezeteket és új előtetőt kaptak. Ez utóbbi fontos tapasztalatokkal is gazdagított. Az átmeneti tér jelentősége, mely az udvart és a lakóteret egy fedett-nyitott térrel köti össze, alapvető és a mai térhasználatnak is elengedhetetlen részévé válik. Az elkészült előtetők alatti tér mindenhol szinte azonnal megtelt bútorokkal, szőnyeggel, a lakók rögtön birtokba vették, élővé varázsolták.

A jelenlét harmadik eleme egy tanoda-program volt, melyet a Romaversitas tanár- és tanítószakos hallgatói szerveztek a bereti gyerekek számára. A roppant kellemetlen időjárás ellenére a falu 54 gyerekéből 45 a közel 2 hét alatt mindennap részt vett a tanoda programjain.

Az építészeti beavatkozások mellett ki kell emelni, hogy a program – talán komplexitásának köszönhetően – igen komoly emberi eredményeket is fel tud mutatni. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a BME diákjai, a Romaversitas hallgatói és a helyi lakosok olyan közös munkát végeztek, mely példaértékű lehet, s a beavatkozás sikerének egyik alappillére volt. A közös munka, az egymásra figyelés, a türelem és a tolerancia olyan fogalmak, melyek jelen voltak az egy hetes bereti építés során, s az ott töltött idő alatt valós, megélt tartalommá értek a résztvevők számára – legyenek akár praktizáló építészek, roma egyetemisták vagy helyi segédmunkások.

A tapasztalatok biztatóak, az eredmények kiértékelése és a munka tovább folyik, reméljük hamarosan ezek bemutatására is lehetőség nyílik...

Pozsár Péter

Reflekt Studió
Gulyás Erzsébet, építész
Pozsár Péter, építész
Holczer Veronika, építész

MOME

Hosszú Erzsébet
Szabó Piroska
Bogár Máté

Romaversitas Alapítvány
Daróczi Gábor (igazgató)
Balogh Alíz
Horváth Diána
Bártfai Edit
Nagy Vera
Balogh Kriszti
Horváth Erika Rozália
Pánki Ivett
Kovács Richárd
Bangó Roland
Kis László
Radics Gyula
Mihály István
Pusztai Krisztián
Lakatos Richárd
Nagy Zoltán
Sándor Arnold

Beret
Gulyás Károly, polgármester
Buzsik István, kapcsolattartó/koordinátor

kutatási anyagok a teljesség igénye nélkül itt találhatóak.