Szűnjön meg az aláígérgetés, csatlakozzunk Európához

A Magyar Mérnöki Kamara a szentesi kórházbővítés tervezésének közbeszerzése kapcsán idén áprilisban hivatalos közleményben tiltakozását fejezte ki, mert az értékelési szempont kizárólagosan a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás"; egyúttal felhívta a figyelmet a 2004/18 EU direktívára. A Csongrád Megyei Építész Kamara javaslattevőinek felhívása.

Az ajánlás szerint: "annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy megtiltsák vagy korlátozzák a kizárólag az ár vagy a költség értékelésén alapuló elbírálást".

Ennek ismeretében, a szegedi TET ülésen elhangzottak alapján a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöksége létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata volt, hogy a BAZ Megyei Építész Kamarához csatlakozva, előzetes javaslatként munkaanyagot állítson össze egy legnagyobb szellemi hozzáadott értéket biztosító beruházási eljárásrendhez, ill. egy szakma-specifikus közbeszerzési törvényjavaslat kidolgozásához. Amely a MÉK vezetése elé terjesztendő, hogy ez alapján dolgozzon ki egy szakmai állásfoglalást, és képviselje azt megfelelő fórumokon.

Az új beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslatcsomagot közreadjuk, itt olvasható.

Az ÉVOSZ - szintén az EU direktívára hivatkozva - most közleményt adott ki, ami konkrétumokat is tartalmaz.

A MÉK-nek lépnie kell!  

Az 1731/2013 kormányhatározat az EU beruházások új eljárásrendjének kialakítását célozza, lényegében a racionálisabb pénzlehívás érdekében.

Szakmánk számára nincs más út, mint az uniós fejlesztések folyamatát áttekinteni, és a MÉK-MMK érdekeit összehangolni a Kormány racionalizálási törekvéseivel. Feltétlenül újra kell gondolni helyzetünket a változó jogszabályi környezetben. Nekünk, építészeknek, mérnököknek együtt kell működnünk, és a jogalkotóktól konstruktív együttműködést kérnünk.

Ehhez adalék egy szakmaspecifikus (azaz a mérnöki- ill. építész szakma felől nézve optimális) beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslat megfogalmazása, amely a szegedi TET ülésen vetődött fel.

A végső cél az lenne, hogy a teljes beruházási folyamatra jöjjön létre egy olyan eljárásrend, módszer, vagy algoritmus, mely maximálisan biztosítja, hogy a folyamat végén a legnagyobb szellemi hozzáadott érték jöjjön létre az egységnyi beruházási tőkére.

Ez a politika, a kormány, a társadalom és a szakma közös érdeke, azaz általános közérdek, s mint ilyen egyben közös tárgyalási alap. Mert pld. hogyan szolgálja a legnagyobb szellemi hozzáadott érték megszületését a legalacsonyabb tervezési díj? Sehogy! Kifejezetten ellene hat.

Az átfogó „célzatos” feladat maga az eljárásrend létrehozása lenne, s ezen belül egy szakma specifikusabb közbeszerzési jogszabály. Vagyis mutassuk fel asszisztálás, véleményezés helyett, hogy a szakma ezt hogy látná ideálisnak. Ennek a közbeszerzési törvénynek ugyanis úgy kellene kezdődnie, hogy a lezajlott koncepció-kiválasztó tervpályázat alapján, stb.

A német gyakorlatban pld. a legmagasabb és legalacsonyabb ajánlatot kiejtik. Ezzel megszűnik a résztvevők számára az a motiváció, hogy lehetőleg ők legyenek a legalacsonyabbak, vagyis a gyakorlatunkból ismert „kollegiális alávágás”.

A mérnöki-, és építészeti szakma megfelelő pozicionálása az új eljárásrendben elengedhetetlen. Megállapítható ugyanis e szakmák háttérbe szorulása, térvesztése és ennek jogszabályok általi determináltsága. Ez a körülmény kimutatható versenyhátrányt jelent a nemzetgazdaság számára.
Magyarország történelmi hagyományai alapján magas szellemi értékek létrehozásával büszkélkedhetett eddigis. Ez a tény a Kárpát-medence arculatát, egyedi kultúráját évszázadokra meghatározta. Ennek a folyamatnak az elkövetkező nagymértékű beruházási hullám során is érezhetőnek kell lennie.

A szakmaspecifikus beruházási eljárásrendhez kiindulópontunk a közbeszerzésről szóló törvény bevezető két paragrafusa, melyek szerint a törvény célja „a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, (…) a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének (…) elősegítése ( …);” Illetve „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.” 

Ezen – társadalmi hasznosságot szolgáló – alapelvek a mérnöki építészeti szakmákra nézve bizonyos jogi hiányosságok, anomáliák miatt ma nem érvényesülnek, ezért a javaslatcsomagban ennek kiigazítására teszünk kísérletet.

A következő oldalakon a javasolt eljárásrend áttekintő táblázata, majd az egyes fázisokban indokolt jogszabályi változtatások, és azok indoklása szerepel. A függelékben néhány fontos háttéranyag szerepel.

Ajánljuk a MÉK vezetősége részére, hogy - elfogadás esetén - képviseljék ezen dokumentumban foglaltakat a megfelelő fórumokon.

Szeged, 2014. október
Hajós Tibor, Nagy Imre, Palánkai Tibor, Schulcz Péter, dr. Szöllössi Béla, és Bodonyi Csaba
 javaslattevők