Helyek/Infrastruktúra

Talált tárgy - Újrahasznosított vasúti híd terve a Gyömrői úton

2019.10.28. 17:25

A Speciálterv mérnökei és a Bright Field Studios építészei elkészítették Pestszentlőrinc településrészeit összekötő gyalogos-kerékpáros híd koncepcióját, amely környezetével együtt akár egy mini intermodális központként is működhetne.

A munka egyszerű közlekedési létesítmény tanulmányterveként indult, ám a városszerkezet sajátosságainak vizsgálata és lehetőségeinek feltárása végül jóval mélyebb, átfogóbb következtetéseket hozott, mint azt a tervezők eredetileg gondolták.

A 19. század második felében – mai szemmel is elképesztő ütemben – épült ki a főváros sugaras-gyűrűs vasúthálózata, amely az elkövetkező évszázadban alapvetően meghatározta a terebélyesedő városszerkezet alakulását. Az újonnan létrejövő lakóövezetek, telepek magjai kezdetben a külvárosi állomások köré csoportosultak, majd a motorizáció és az urbanizáció növekedését a közúthálózat sűrűsödése próbálta lekövetni. A vasút és a ráépülő ipar virágkora után hanyatlás következett, ennek eredményeként kiterjedt rozsdaövezetek és zárványterületek maradtak az utókorra. Ezek közlekedési szempontból történő feltárása, megfelelő hasznosítása máig számtalan kérdést vet fel.

Hasonlóan izgalmas és speciális adottságokkal rendelkező helyszín a Gyömrői út azon szakasza, amelyre a Speciálterv és a Bright Field Studios csapata egy gyalogos-kerékpáros híd tanulmánytervét készítette el a 18. kerület kezdeményezésére, a BKK megbízásából. A kiterjedt Pestszentlőrinc részét képező Erzsébettelep és Lónyaytelep között jelenleg nincsen elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű gyalogos kapcsolat – csupán elöregedett, szervetlenül elhelyezett vasúti és közúti felüljárók –, a főút és a vasútvonal közé pedig egy alulhasznosított ipari-kereskedelmi területsáv ékelődik be. A feladat aktualitását fokozza, hogy a tágabb környezet tekintetében napirenden van a repülőtérre vezető gyorsvasút tervezése, az elővárosi vasútvonalak és a kerékpárút-hálózat fejlesztése, valamint a Gyömrői út rendezése, szélesítése. A közelmúltban megújult Pestszentlőrinc központja, a Kossuth tér, amelynek egyes elemei a település híres lakója, Kondor Béla munkásságát idézik meg. A tervezési helyszín Erzsébettelep felé eső részén a Kerekerdő Óvoda új épülete érdemel figyelmet, közelében a házak között megbújó, kevésbé ismert Balázs-tóval, amely a területre egykor jellemző téglagyártás, agyagbányászat eredményeként keletkezett az 1920-as években.

Az eltérő karakterrel rendelkező övezetek találkozási pontjában húzódó térség alapos elemzése után a tervezők egyetlen nyílegyenes, erőteljes városépítészeti gesztust javasoltak, amely minden szükséges közlekedési funkciót magában foglalva, rendezőelvként a helyszín későbbi megújulását is elősegítheti. Bár a szabályozási terv tartalmazott egy átkötési lehetőséget, a koncepcióalkotás során a főépítészi irodával együttműködésben a tervezők több vonalvezetési alternatívát is megvizsgáltak. A tervezett építmény helyét úgy választották meg, hogy elkerülje az ipartelep helyi védettségű, korai vasbeton szerkezetű víztornyát és az egykori Amerikai-Magyar Nortroph Szövőgyár (később Filtex, majd Lőrinci Fonó) századfordulós épületcsoportját, amely a mai lehangoló látványa ellenére értékes és megőrzendő tereket rejt magában.

A helyszíni adottságok és a vasútüzem által igényelt űrszelvények, védőtávolságok meghatározása után a tervezők többféle szerkezeti kialakítást és ezek kombinációit elemezték (ferdekábeles híd, ívhíd, többtámaszú gerendahíd), nyitott és zárt kialakításban. Alapvető szempont volt a minél kevesebb támasz alkalmazása; végül a környező ipari terület hosszú távú revitalizációjának szándéka adta azt a merész ötletet, hogy az új átkötés maga is egy „újrahasznosított" építmény, mi több, „talált tárgy" (objet trouvé) legyen, demonstrálva ezzel az értékőrzés és a hely identitásához való kapcsolódás fontosságát. A mérnökök az átépítés előtt álló Déli Összekötő Vasúti híd két szélső, egyenként 98 méteres elemét szemelték ki erre a célra, amelyek új helyzetben – egymással szembefordítva – felállítva, tökéletesen illeszkednének a terület geometriai adottságaihoz (csupán a szállításhoz kellene néhány helyen ideiglenesen szétvágni az elemeket). Az alsópályás rácsostartós hídszerkezet egy részének ilymódon történő megmentése rendkívül pozitív üzenetet hordozna, ráadásul komolyabb megerősítés nélkül – természetesen átfogó statikai vizsgálatokat követően –, könnyedén elviselné a vasúti forgalomnál nagyságrendekkel kisebb terhelést, nem utolsó sorban pedig gyorsabb kivitelezést tenne lehetővé, a kétvágányos vasúti közlekedés kötelező fenntartása mellett. A hídelemek speciális kialakítása miatt a filigrán peremtartókra kerülő burkolat a markáns alsó gerendáktól és a függőleges támaszoktól függetlenül, „ellebegtetve" jelenne meg.

Természetesen a kortárs építészet is megjelenik a koncepcióban, hiszen a függőleges közlekedést biztosító kubusok perforált acéllemez burkolatot kapnának, a funkcionális igényeket követve sűrűsödő (vasút feletti átvezetés), illetve ritkuló módon (közlekedő magok), a véghomlokzatokon hívogató panorámát és bőséges fényt nyújtva az áthaladók számára. A helyszűke miatt rámpák telepítése fel sem merülhetett, így a mindegyik dobozban helyet kapó liftek révén teljes akadálymentesség és intermodalitás valósulhatna meg itt kicsiben, hiszen a pestszentlőrinci vasútállomás, a Gyömrői úti buszmegállók és kerékpárutak, valamint a zárványterület feltárásával létrejövő gépkocsi-parkolók és sétálóövezetek között rendkívül koncentrált és gyors eszközváltásokra lenne lehetőség. A repülőtérre vezető főút tervezett szélesítése lehetőséget adna arra, hogy a gyalogoshíd Erzsébettelep felőli oldalán is egy kisebb pihenő-fogadó tér alakulhasson ki – a millenniumi időszak hangulatát őrző, helyi védettségű vasútállomás környezetéhez hasonlóan.

A koncepció előnye, hogy a hídépítés önmagában is megvalósítható, a „járulékos hasznot" jelentő fejlesztések – akár a zárványterületen, akár a végpontokon – egymástól függetlenül, szakaszolva is elvégezhetők, miután az első lépés, a kapcsolat létrehozása-újjáalkotása megtörtént. Sajátos belső téri világuknak köszönhetően az ipari terület építményei rendkívül alkalmasak lennének különféle kulturális, közönségvonzó funkciók befogadására, amelyek megállásra, időtöltésre késztetnék az erre közlekedőket – és idővel talán nem csak őket. A terület potenciálja magában hordozza egy nagyobb parkolóhely kialakításának lehetőségét, amely tovább erősíthetné a hely „mágnes" - funkcióját, sokrétű megközelíthetőségét.

Rendkívül változatos és szerteágazó tehát a feladat, amely több szempontból példaként szolgálhatna a rozsdaövezetek megújítására és a közlekedési tengelyek által szétszakított városszövet újrafoltozására.

 

szerk: Somogyi Krisztina