Táncközpont Veszprém belvárosában – Kurucz Csilla diplomamunkája a KÖZÉP Tanszéken
2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, az egyetlen város, mely ezt a címet viseli majd abban az évben. A város az alkalomra a meglévő épített környezet újragondolásával készül. Az első elképzelések során egy táncközpont építése a beruházási projekt részét képezte, Kurucz Csilla a BME Középülettervezési Tanszékén ennek ihletésére készítette el diplomamunkáját.
Helyszín: Az építési telek Veszprém főterének, az Óváros térnek a közelében, a Vas Gereben utca–Francsics lépcső–Horgos utca határolta területen található. A telek érdekessége, hogy délnyugati oldalán egy támfal található, melynek túloldalán a terepszint kb. 9 m-rel alacsonyabban van. A telek jelenleg beépítetlen, ahogy a mellette levő két telek is. A Vas Gereben utca, és a Francsics lépcső találkozásánál korábban a Kispipa nevű vendéglő állt. Az utca régen a főtér felé néző nagy házak hátsó kiszolgálását szolgálta, de 1998 és 2008 között az első két telken lévő házakat elbontották. Mostanra pedig a harmadik telken álló ház is elbontásra került.
Beépítés folyamata: A tervezési folyamat elején sok különböző beépítési próbálkozásom volt. A sok kísérletből előbb-utóbb kialakult egy irány, mely a Vas Gereben utcával párhuzamos és az arra merőleges elemek kombinálásából állt. Ennek során az elemek vastagsága is elkezdett változni, így alakult ki egy sakktáblaszerű beépítés: az utcával párhuzamos vastag elemek hol az utcafronton, hol a telek hátulsó részében foglaltak helyet, ezeket vékonyabb nyaktagok kötötték össze. A tervezés során a beépítés egyszerűsödött, jobban átláthatóvá vált. A sakktáblaszerű elemek megmaradtak a Táncközpont által elfoglalt telken, míg a mellette lévő telkeken az utcával párhuzamos elemek különböző mélységben kerültek elhelyezésre. Ahogy az épület megtelt a funkcióval, úgy a nyaktagok végül eltűntek, és a sakktábla négyszögei végül összeértek.
Funkció: Miért Táncközpont? Veszprémben mindig is nagy hagyománya volt a táncnak, elsősorban a folklór területén, de más tánclehetőségek is – kortárs, társastánc, balett – megtalálhatók a városban. Ám az infrastruktúra nem képes kiszolgálni az előadók igényeit, így több tánccsoportnak nincs megfelelő létesítménye, melyben próbákat, előadásokat tudnának tartani. A Táncközpont létrehozása ezen a helyzeten segítene.
Alaprajzi elrendezés: A gazdasági bejárat a -2. szinten található, ahol a teherszállítók be tudnak állni és a díszleteket le tudják pakolni. Ezek tárolására díszletraktár, illetve a díszletek színpadra juttatásához egy teherszállító lift kapott ezen a szinten még helyet, továbbá itt találhatók a gépészet helyiségei is. A -1. szinten próbatermek és az előadóterem található, utóbbi kétszintes helyiség, valamint a legtöbb kiszolgáló funkció is, úgy mint az öltözők és a vizesblokk. Az előadók erről a szintről tudják hátulról megközelíteni a színpadot. A 0. szinten (földszinten) nyílik a főbejárat a ruhatárral, büfével, valamint ide kerültek a vezetőségi irodák. A nézőközönség erről a szintről közelíti meg az előadóterem nézőterét. Illetve erről a szintről két különböző udvarba is ki lehet jutni.
Udvarok: A tervezés során mindig is szempont volt, hogy lehetőleg minél több zöldterület jöjjön létre. Ezért a nagyobb lapostetőfelületek zöldtetővel vannak ellátva, illetve az épülettel együtt három kert és két kisebb köztér is megvalósulna a terv értelmében. A három udvarnak három különböző karaktere és funkciója van. Az első belső udvar már a kezdetekkor a terv részét képezte. Ez az udvar egyrészt bevilágítást ad a körülötte található helyiségeknek, másrészt egy kellemes, nyugodt, pihenő tér jön ott létre. Ez a belső udvar a „táncosok udvara"-ként funkcionál, és arra szolgál, hogy a táncpróbára vagy előadásra érkező táncosok kikapcsolódjanak.
A másik udvar közvetlenül a büféhez kapcsolódik, és arra szolgál, hogy az épületbe érkező látogatók ide üljenek ki, miközben fogyasztanak. Karakterét tekintve ez az udvar zajosabb, nyüzsgőbb, mint a „táncosok udvara". A harmadik udvar a város felé néz, és a völgyre kínál kilátást. A terep itt lépcsősen van kialakítva, így az ide tévedők le tudnak ülni, és nyugodtan élvezhetik a panorámát.
Homlokzatképzés: Az egyik fontos anyag, mely az épület homlokzat alakításában szerepet játszik, a kő. Erre onnan kaptam az inspirációt, hogy a telket körülvevő támfalak is kőből (néhol téglával kiegészítve) vannak kialakítva. A kőtámfalak közrefogják az épületet, és az épület lábazatát adják. A kő csík fölött a homlokzatot az egyszerű vakolt felületek, illetve a kopolitüveg nyílászárók váltakozása adja meg. Azért nyáltam a kopolitüveg alkalmazásához, mert ezáltal az épület könnyedebbnek tűnik, valamint a tömeg nincs felszabdalva így kis nyílásokkal, hanem homogén nyílászáró felületként jelenik meg. A kopolitüveg felfut egészen az attikáig, ez is a könnyedséget hivatott elősegíteni.
A belső udvarban szintén folytatódik az a fajta anyaghasználat, amit a külső homlokzatoknál láthattunk. A legalsó szint műkő lapokkal burkolt, hogy hasonló karaktert mutasson a kőtámfalakkal. A felsőbb szintek anyaghasználatát itt is a vakolat és a kopolit felületek váltakozása jellemzi. Azokon a részeken ahol intenzívebb kertkapcsolat valósul meg, vagyis ahol a ki és bejárás történik, nyílászárókként függönyfalak funkcionálnak.
Összegzés: A terv fő célja volt a tánc élvezetének lehetőségét elvinni a belvárosba. A rendelkezésre álló telek lehetőségeknek megfelelő, ugyanakkor a már meglévő épített és természeti elemeket tiszteletben tartó kihasználása volt a szándékom. Egy olyan kellemes beépítés kialakítására törekedtem, ami érdekes téri helyzeteket és több zöldfelületeket hoz létre. Ezek a helyek egyfajta „titkos kertként" jelennek meg a nyüzsgő belvárosban. Olyan kulturális intézmény létrehozása volt tehát a célom, ahol a látogatók nyugalomra, boldogságra és elfogadásra, vagyis menedékre lelnek Veszprém sűrű belvárosában.
Kurucz Csilla
Szerk: Somogyi Krisztina
