Tanulmány a Várkert Bazár újjáélesztéséről

Évtizedek óta pusztul a budai panoráma különleges eleme, a Várkert Bazár, az épületegyüttes állapota egyre súlyosabb. Reményre adhat okot, hogy 2011. novemberében kormányhatározat született a rekonstrukcióról. Az alábbiakban „A Budai Várkert Bazár revitalizációja” tanulmány összefoglalója olvasható, amit Potzner Ferenc és munkatársai készítettek a Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlatához kapcsolódóan.

Történeti előzmények

A budai Várhegy délkeleti területe kezdetektől fogva a Vár erődrendszerének fontos részét képezte. Leginkább meghatározó elemei az egykor a Dunáig lefutó kortinafalak és az azokat összekötő zárófalak, amelyek a Zsigmond-korban, valószínűleg a 15. század elején épültek. A középkorban a két kortinafal közötti védett udvarban istállók és raktárak hosszúkás épületei húzódtak, a folyópartot erődítések foglalták el. A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella (Ali pasa bástyája), amely a Szapolyai-korban, 1530 körül kiépített Vízhordó folyosóhoz és kazamata-rendszerhez csatlakozott.

Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár fokozatosan elvesztette hadi jelentőségét, a falakkal körülvett területek kezdtek megnyílni, a várfalak a kialakuló várkertek támfalaivá váltak. A kortinafalak közötti udvarban ekkor öntőházak helyezkedtek el. A parti út szélesítése miatt 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát, az egykori zárófalak előtti keskeny sávban pedig kisebb lakóházak jelentek meg. A 19. század közepére a terjeszkedő Víziváros déli nyúlványaként kialakult házsorban az egyedüli középület az egyemeletes Budai Takarékpénztár volt (1847, Feszl Frigyes-Gerster Károly-Kauser Lipót), amelyet a későbbiek során lebontottak. A palota fontosságának növekedése szükségessé tette a Duna-part ezen szakaszának rendezését.

1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ybl a középkori előzményeket is belefoglalta nagyívű kompozíciójába (kortinafalak, Vízhordó lépcső, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történő feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testőrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Duna-part és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg. A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. Az eredetileg gépháznak épült Várkert Kioszk előtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér azóta viseli a nevét.

A II. világháború után az erődrendszer minél teljesebb rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló, összeköttetést biztosító lépcsőtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. A korábbi tervekben még a Vízi-rondella rekonstrukciója és a Bazár egy részének bontása is szerepelt, ám ez végül nem valósult meg. 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain. Az épületegyüttes nem bírta az óriási tömeg által generált lökésszerű forgalmat, életveszélyessé vált, így 1981-ben bezárták. Azóta a lakóházakból is kiköltöztek, az épületegyüttes üresen áll és rohamosan pusztul.

Tervelőzmények

Építés ideje: 1875-1879 (1880)
Építész: Ybl Miklós

Helyreállítások, átalakítások:

II. Világháború utáni helyreállítás és átalakítás: Borsos László és Kacziba Ferenc – KÖZTI, 1958-1961
Ifjúsági Parkká alakítás: Kéry Zoltán – KÖZTI, 1969
Rekonstrukciós és hasznosítási javaslat (tanulmányterv): Mányi István - KÖZTI, 1991
Várbazár Északi (lépcső) pavilon rekonstrukciója (építési engedélyezési terv): Potzner Ferenc – KÖZTI, 1998. június
Északi pavilon rekonstrukciója (kiviteli terv): Potzner Ferenc – KÖZTI, 1998. december
Ybl Miklós tér és a Budavári Palota közötti gyalogos útvonal visszaállítása (építési engedélyezési terv): Potzner Ferenc – KÖZTI, 2008

Benne a Várkert bazár északi pavilonjának rekonstrukciója, valamint egy mozgólépcső telepítése a Vízhordó folyosó tetejére.  A dokumentációkra építési engedélyeket szereztünk, amelyeket meghosszabbítottak 2012. január 5-ig.

A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata: Potzner Ferenc – KÖZTI, 2010. szeptember
A Budai Várkert Bazár revitalizációja (tanulmány költségbecsléssel és ütemezéssel): Potzner Ferenc - KÖZTI, 2010. október
A Budavári Királyi Kertek revitalizációja (tanulmányterv): Potzner Ferenc - KÖZTI, 2011. augusztus

A jelenlegi állapot problémái

A városképben kiemelt helyzetű Várkertbazár épületegyüttese pusztulásának végső stádiumához érkezett! Az együttes évtizedek óta tartó használaton kívülisége a háborús pusztításhoz mérhető állapotromlást eredményezett.

Megoldatlan az együttes előtti-alatti Ybl Miklós tér rendezése és a város vérkeringésébe való bekapcsolása, amelynek közlekedésfejlesztési előfeltételei vannak (vízi megközelítés). Az együttesnek szerves gyalogos közlekedési kapcsolata volt a Palotával, amelyet a középkori erődrendszer rekonstrukciója szüntetett meg a II. világháborút követően. A középkori erődrendszer rekonstrukciója lényeges - főként közlekedési - elemeiben csonkolta a Várbazár pavilonjait. A környezet elszigetelése a Királyi Palotától hatással volt a Várbazár használatára, vitalitására.

Az Ifjúsági parkká alakítás intenzív, nem tervezett használatnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas. A Várbazár műemléki helyreállítása a teraszon a kerti kompozícióval együtt indokolt, de önmagában nem finanszírozható, csak a fenntartást és a működést biztosító új, méltó funkciók telepítésével.

Fejlesztési javaslatok

A Várkert Bazár épületegyüttesének fontos szerepe van abban, hogy élettel telítődjön a Várnegyed Ybl Miklós tér által határolt, délnyugati része. A Bazár kulcs a Duna és a Királyi Palota egykori kapcsolatainak újjáélesztéséhez is. Alapvető célunk a Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve egy olyan rejtett, kert alatti beépítéssel, mely biztosítja az ide települő igényes funkciók infrastrukturális hátterét és egyben alapot ad a környező terület egészséges működéséhez. Az épületegyüttesre készített javaslatunkat délről észak felé vesszük sorra.

Az együttest délről záró bérpalotákba interaktív kiállításokat és exkluzív szolgáltatásokat képzeltünk el. A déli pavilonsor és a Gloriettet övező rámparendszer déli eleme mögött térszín alatti beépítést javasolunk. Az Ybl Miklós tér szintje alatt egy 97 férőhelyes, egyszintes parkoló vagy ennek kétszintes változata helyezhető el, amely nem csak az együttes, de a Palotába látogatók gépjárműveinek elhelyezését is szolgálja. Ennek be-, és kijárata az Orvostörténeti Múzeum melletti telekről nyílna. A parkoló feletti nagy belmagasságú térben találhatók azok a multifunkcionális terek, melyek koncertek, kulturális programok befogadására alkalmasak. Ennek főbejárata az Ybl térről, a déli Fülke pavilonból történik, de a fölötte lévő kertből is megközelíthető. A nagy belmagasságú terek mögött két kiszolgáló szint adja az alsó rendezvényterek és a felső, kertben rejtőzködő Pavilon Étterem infrastrukturális hátterét. Ez az étterem a Hauszmann-féle kert-rekonstrukció egyetlen új, szervesen illeszkedő eleme. Az utcaszintről nyíló déli pavilonsorba vendéglátó funkciókat helyezünk el, mert hisszük, a Bazár rendelkezik azokkal az egyedi tulajdonságokkal, amelyekkel Budapest új kulináris szigete lehet. A déli pavilonból közelíthető meg a jelenleg zárványként, a tér alatt rejtőző Ciszterna.

A kert rekonstrukciójában két új funkció kapott helyet. A már említett pergolasor mögött rejtőzködő Pavilon Étterem mellett, a Gloriett tengelyébe visszaépített Grotta mögé egy kávézót rejtettünk el. A kert korhű hangulata és az Ybl-féle architektúra keretezte panoráma biztosítja az egyedülálló atmoszférát. A kert és a mellette lévő Öntőház udvar – melyek újra átjárhatóvá válnak az befalazott Ybl-féle átjáró kibontásával – akadálymentesen is megközelíthető. A Vízhordó folyosó déli feléhez kapcsolódó árokszerű leszakadásban egy szabadtéri színpadot alakítottunk ki, amely az Ybl-átjáró sétányáról közelíthető meg. Ez a használat összhangban van a terület teraszos kertépítészeti hagyományaival.

A háború után az erődrendszer dominanciája következtében megcsonkított Lépcső pavilon a Várkert Bazár legfontosabb közlekedési csomópontja. Innen indul az a közlekedési tengely, amely az Ybl Miklós teret köti össze a Keleti nagy terasz - a Királyi Palota – szintjével. A pavilon elegáns lépcsőjén juthatunk fel a Bazár kerti teraszára, vagy az Öntőház udvarba, de innen érhető el a kazamatákba vezető Vízhordó folyosó és a Déli Kortinafal lépcsősora is. A folyosó fölé fedett mozgólépcsőt terveztünk, mely a bazár kerti teraszáról a keleti felvezető útra visz. A felvezető út túloldalán, egy alagúton érhető el a lift, mely a zárt udvarok szintjére, ill. a Déli Kortinafal kilátóteraszára röpíti az utasokat. Ez a királyi palota körüljárhatóságát biztosító gyalogos rendszer egyik új eleme. Az északi pavilonsorban exkluzív kereskedelmi egységeket képzeltünk el, mellyel folytatjuk a Lánchíd utcában már fellelhető tendenciát.

Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, geometrikus kert. A Palota felőli magas támfalának árnyékában könnyed, pavilonsort helyeztünk el, mely szélesebb közönség kulturált vendéglátására alkalmas. Az északi Testőrségi Palotába a „budai Gundel”-t helyeznénk el kávézóval, könyvárusítással, amely az északi pavilonsor feletti zárt teraszra is kitelepülhet, erősítve az együttes kulináris jellegét. A Várkert Bazárhoz tartozik a sokáig kaszinóként működő Várkert Kioszk – az ún. vízvezetéki épület – amelynek tér felőli végén kávézó-reggeliző hely, információs pont és jegyiroda lehetne.

Javasoljuk az Ybl Miklós tér gyalogosbarát kialakítását, kiemelt szegély nélküli, egységes burkolattal egészen a Duna-partig, visszaállítva a tér és a folyó kapcsolatát. Ehhez szükséges az átmenő forgalom megszüntetése, a közösségi közlekedés szabályozása, vagyis a forgalom jelentős csillapítása. A vízi közlekedés fejlesztésével a Várkert Bazár a pesti Vígadó tér felől, a Várkert Kioszk alatti új Erzsébet királyné kikötőben várja a polgárok és a turisták hadát.

A rekonstrukció megvalósíthatósága

A Várkert Bazár rekonstrukciójának és fejlesztésének térbeli keretét a Várkert Bazár (várfalakkal, kerttel) és a Várkert Kioszk épülete, valamint a két déli lakóépület és az északi - volt Testőrség -épület alkotja az Öntőház udvarral, továbbá a hajókikötő és parkoló kialakítása.

A Várkert Bazár a budapesti Duna-part legattraktívabb, legértékesebb területének szerves része. A Duna-part még vonzóbbá válik a rekonstrukció és megfelelő fejlesztés esetén. A beruházás finanszírozása, megtérülése ezért kedvezővé tehető. Cél, hogy a Várkert Bazár maradéktalan műemléki rekonstrukciója oda illő, bevételteremtő funkciók telepítésével valósuljon meg, hogy lehetőség nyíljon a projekt önfinanszírozó tartalmának minél magasabb szintre emelése. Az egységes szemléletű tervezés, lebonyolítás, ellenőrzés érdekében Kormánybiztosság felállítása javasolt. A megvalósítás lehetséges konkrét formái:

• vegyes - állami, önkormányzati, magán - összetételű gazdasági társaság létrehozása, mint pl. városfejlesztő társaság, projektcég.

• térben, funkcióban elkülönült szervezetek révén, például a műemléki rekonstrukciót állami intézmény, az üzleti jellegű fejlesztések befejezését projektcégek hajtják végre.

• a kormánybiztosság vagy az állam és az önkormányzat közös szervezete által, közpénzből megvalósuló fejlesztés, majd üzleti egységek bérbe adása üzemeltetésre.

A Várkert Bazár rekonstrukciójának és fejlesztésének kedvező hátteret biztosítana, ha példaértékű projektjévé válna mind a kidolgozandó Duna-stratégiának, mind a városrehabilitációs és épületrekonstrukciós eljárásoknak.

Az összefoglaló a Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata című tanulmányterv (KÖZTI, 2010), valamint a Várkert Bazár revitalizációja (KÖZTI, 2010) felhasználásával készült. A tervdokumentáció a KÖZÉPÜLETTERVEZŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG szellemi tulajdonát képezi, a PTK 86.§-ban szabályozottak szerint a törvény védelme alatt áll, felhasználásának körét és terjedelmét a tervezési-vállalkozási szerződés határozza meg.

Vezető tervező: Potzner Ferenc, építész-művészettörténész
Építész munkatársak: Potzner Ádám, Szabó Orsolya
Tervezés ideje: 2010