Épületek/Középület

Tanuszoda, Pécsvárad

2006.10.06. 11:13

építész: Pelényi Margit

A település Pécstől 10 km-re keletre lévő, hétezer lelket számláló kisváros a Zengő hegy tövében. Településközpontjában az 1970–es évek elején felépült művelődési ház különlegessége, hogy máig pezsgő élet folyik benne, ami ma (sajnos) nem természetes jelenség. A kultúrház mögötti területre a '90-es évek elejének tornaterem építési lázában felépült városi sportcsarnokot mi terveztük. Annak idején nem volt pénz a befejezésre, így a nagy tömegek befogadására készült épület közösségi terek nélkül maradt.

Új helyzetet teremtett a város néhány éve megfogalmazódott igénye, hogy ugyanezen a területen egy tanuszoda létesüljön. A feladat lehetőséget kínált arra, hogy a korábban külön-külön működő kultúrház és sportcsarnok városi komplexummá, kulturális és szabadidő központtá alakuljon az új uszodával együtt megépülő közösségi terekkel. Mindez új minőséget jelent a város életében.

Az uszoda elhelyezésére rendelkezésre álló telekterület meglehetősen szűkös és behatárolt volt, mivel a sportcsarnok tervezésénél még nem merült fel a fürdőépület építésének igénye.
Az építésnek északi oldalról a kultúrház épülete, keletről a sportcsarnok, nyugatról egy patak szabott határt. A déli irányú terjeszkedést a telekhatár korlátozta.

Az új együttes fő tömegét képezi az uszoda épülete, amelyet a sportcsarnokkal párhuzamosan helyeztünk el. A művelődési ház és a két sportlétesímény közötti háromszög alakú területre terveztük az immár mindkét, ill. három funkciót szolgáló előcsarnokot, az öltözőket és a gépészetet magába foglaló épületrészt. A meglévő tornacsarnok és a fedett uszoda így közös bejárattal rendelkezik, amely egyben a gyalogos megközelítés iránya.

A művelődési ház hosszoldalán futó foyer szervezi egyetlen szabadidős központtá a három intézményt. A legújabb bővítés nem csupán megteremti a különböző funkciójú létesítmények összekötését a közösségi, társalgó terekkel, de egyúttal biztosítja azok külön történő, ellenőrizhető használatát is. Így nemcsak az együttes gazdagodik egy multifunkcionális térrel, hanem gazdaságosabb az üzemeltetés is, ráadásul a beruházás szintjén megtakarítás volt elérhető azzal, hogy az egymást átfedő funkciókat közösen lehetett megvalósítani.



1. A foyer

A művelődési ház előcsarnokát és az uszodai előcsarnokot köti össze. A létesitmények padlóvonala a természetes tereplejtésnek megfefelően alakult, így a két bejárat között 210 cm szintkülönbség van, amit a foyer lejtős ill. lépcsőzetes padozata küzd le. A lejtő az akadálymentes közlekedést biztosítja, a lépcsőzés aréna szerű kialakítása lehetőséget nyújt az előcsarnokban kisebb koncertek, előadások szervezésére. A művelődési ház nagyterme melletti kiszélesedő térben kávéház üzemel. Az épületrészt ívesen a terepre támaszkodó vasbeton lemez fedi, amelynek vonalvezetése finoman követi a kultúrház sziluettjét.

2. Az előcsarnok

Kétszintes, galériás monolit vasbeton vázas épületrész. Földszinti padlóvonala megegyezik a sportcsarnokéval. Ez a bejárati oldalon kb. 1 m-es bevágást jelent a meglévő terepbe. Az előcsarnok előtti burkolt tér a megérkezés hatását fokozza, és a városi élet, a találkozások tere, ahogy a középkori városokban a piac volt.
Ebben az épületrészben kapott helyet az uszodai öltöző, amely 20 férfi és 20 nő befogadására alkalmas. Az iskolai úszás oktatás esetére - két csoport váltásban történő öltözéséhez - a tornatermi öltözők egyikének átnyitásával viszonylag egyszerűen és olcsón kétszeresére bővült a kapacitás. Az előcsarnokból lépcső vezet a galériára, ahonnan a lelátók közelíthetők meg.

3. A fedett medencetér


A medence tere kettős légterű csarnok. A medencét L alakban alagsor veszi körül a vízgépészettel kapcsolatos berendezési tárgyak és a gépészeti vezetékek számára. Az úszómedence a legkisebb hitelesített versenymedence, tiszta belmérete 25 x 16 méter. Padozata a bejárati oldal felől egyenletesen mélyül.

Az uszoda teréhez a galériáról megközelíthető lelátó csatlakozik, amelyet a meglevő tornatermi öltözők tetején lehetett kialakítani. A lelátóról közvetlenül a szabadba lehet jutni. A csarnok nyugati hosszfala a szemmagasság sávjában végigfutó ablakot kapott. A déli végfal nagyrészt üvegfal, amelyet nyáron a csarnok mögötti zöldfelülettel össze lehet nyitni. Az uszoda szerkezetét ragasztott fatartók és acél trapézlemez képezi.



Tanuszoda, Pécsvárad

építészet: Pelényi Margit (Duplán Kft.)
statika: Benedek Dezső
épületgépészet: Kovács Sándor
villamos tervező: Lénárd Gábor
uszodatechnika: Tóth Mihály
közmű: Méhes Zsolt
kivitelező: ZÁÉV Zrt.

fotó: Pesti András