Nézőpontok/Vélemény

"Technopolisz, a tudomány városa"

2001.11.11. 23:00

Az UIA ”Science and High-Tech Facilities Work Programme” munkacsoportja 2001. október 29. és november 1. között tartott szemináriumot Moszkvában.

Az 1999-ben alakult munkacsoport célkitűzése a tudományos és high-tech igényű, tehát magas műszaki követelményeket igénylő technológiákra tervezett és különleges műszaki megoldásokat alkalmazó épületek tervezésével kapcsolatos tapasztalatok cseréje, problémáinak megvitatása. Első találkozóját az izraeli Tefenben, a másodikat 2000-ben Berlinben tartotta. A mostani találkozó témája ”Technopolis - The City of Science”, azaz ”Technopolisz, a tudomány városa” volt, és elsősorban a tudományos parkok telepítési, városfejlesztési összefüggéseit vizsgálta, de más jellegű előadások is elhangzottak. A találkozó lényegesebb rendezvényeit megtisztelte részvételével Andreas Hempel az UIA I. régió elnökhelyettese is, aki a rendezők nevében minden résztvevőt meghívott a berlini UIA-kongresszusra.

A vendéglátók bemutatták az akadémiai negyedet, ahol a nyolcmilliós Moszkva félmillió kutatója él(t). A résztvevőket elvitték Csernovolovkába, a Moszkvától 60 km-re lévő, a hatvanas évek közepétől épülő ”tudomány városába”, ahol a világtól elszakítva 20 000 ember lakik, akiknek többsége az ott épített kutatóintézetekben dolgozik. A lakóépületek monumentálisak, a környezet sivár, szórakozási-sportolási lehetőségek nincsenek, de még a kereskedelmi hálózat sem épült ki: az egyetlen áruház félig kész vasbeton váza egy évtizede csak pusztul. Az épületek között néhány szép is akad, sajnos mind elhanyagolt állapotban. A tervgazdaságban megkezdett építés tanulsága a résztevők szerint egyértelmű: tudományos parkokat csak a városok szövetébe, megfelelő társadalmi-gazdasági környezetbe integrálva szabad létesíteni.

A résztevők összesen 14 előadást hallhattak az ipari és tudományos parkok várostervezési összefüggéseiről, pozitív és negatív orosz példákról, a Hamburgi kikötő környezetének rehabilitációjáról, a Rigai repülőtér bővítéséről; a trópusi viharokat kiálló, Makaóban épülő 350 méter magas ”Macau Tower” különleges műszaki megoldásairól; mikroelektronikai épületek tervezésének elvi kérdéseiről, a tevezési folyamat előkészítésének praktikus lépéseiről, stb.

    

A témával munkahelyemen, a BME Épületszerkezeti tanszékén régebben foglalkozom, a szemináriumon pedig mint a MÉSZ képviselője tartottam diaképekkel illusztrált előadást a lágymányosi Infoparkról. Bemutattam az új lágymányosi egyetemi területet, és az építés alatt álló Infoparkot, s részletesen ismertettem a két befejezett épületet: a Szász László által tervezett IBM-házat, és a Kertész András által tervezett MATÁV-együttest.

A tanácskozás végső összegzéseként tartott kerekasztal-megbeszélésen a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korszerű tudományos parkokat elsősorban egyetemi campusok közelében, városi környezetben érdemes létesíteni. A mai technológiák többsége olyan tiszta, hogy ennek nincs akadálya. A résztevők megegyeztek abban, hogy a munkacsoportnak a továbbiakban foglalkoznia kell a következő kérdésekkel:

  •     Hogyan hat a High-Tech az egyénre és a társadalomra?
  •     Mik ennek az építészeti következményei?
  •     Mik az összefüggései és hatásai a High-Technek a várostervezésre?
  •     A High-Tech és a ”Human engineering” összefüggéseinek vizsgálata.


Bár nem fő területe, de továbbra is témája marad a munkacsoportnak a különleges technológiák, műszaki újítások kérdése is.

Itt is megemlítjük, hogy a High-Tech munkabizottság keretében mód van a témakörbe tartozó épületek, tervek berlini bemutatására elsősorban számítógépes összeállításokkal. Ez ügyben Becker Gáborral kell felvenni a kapcsolatot a BME Épületszerkezettani tanszékén (becker@arch.bme.hu vagy tel.: 463-1247).

A találkozó egyik érdekes színfoltja volt a látogatás a Moszkvai Építészeti Egyetemen (Építészeti Akadémia, MARHI). A bemutatott értékes hallgatói munkákból csak a környezettel - a környező beépítéssel, a természettel - kialakított kapcsolatot, ill. annak vizsgálatát, ábrázolását hiányolta az alkalmi nemzetközi ”bíráló bizottság”.

A szemináriummal egyidejűleg tartották ”Zodcsesztvo-2001” (Építészet-2001) címmel az orosz építészet IX., - egyben első nemzetközi - fesztiválját. A Kreml tövében álló történelmi épületben, a kiállító csarnokként szolgáló Manézsban rendezett kiállításon az orosz építészek és irodák mutatták be az utóbbi három évben készült épületeiket és terveiket. Az összkép meglehetősen vegyes volt: a monumentalitástól az útkereső posztmodernen át az újmodernista és a stílusban tervezett ”új orosz” (így hívják az orosz újgazdagokat) épületekig minden előfordult. Amerikai kollégánk a kissé eltúlzott formagazdagság láttán találóan jegyezte meg: ”less is more” - a kevesebb több (lenne). A nemzetköziséget egyelőre Ukrajna, Kazahsztán és Írország egy-egy tablója képviselte.

Becker Gábor