Tények és lehetőségek a pécsi szénbányászat egykori területein

 

Forrné Radó Petronella diplomamunkája

 

 

 

A településnek van egy természeti környezete, vannak műszaki létesítményei, és van társadalma. A tényeket és a lehetőségeket e három „környezet” vizsgálata által tártam fel.

I. A bányászat hatása Pécs fejlődésére
1782-ben Pécsen megindult a feketekőszén bányászata. A nagyüzemi termelés az Első Duna gőzhajózási Társaság által 1853-ban kezdődött meg. Ettől kezdve jelentős városrészformáló bányászati tevékenység folyt ebben a térségben 1991-ig, a Mecseki Szénbányák felszámolásáig.

II. Tények feltárása
1. Az épített környezet bemutatása
Műemlékek
Bányakapitányság épülete;
István Akna I-II.: bányaház, aknatorony, kapcsolóház, kompresszorház;
Széchenyi Akna: aknatorony, bányaház, kompresszorház, és a Kraz műhely;
Újhegy: irodaépület, iszapvíztelenítő épület, vasúti javító remíz;
Védelemre javasolt: fehérhegyi víztorony, pécsbányai kórház és templom...

 

 

Az 1850-es évektől 1945-ig épült lakóterületek: Pécsbánya Telep, György Telep, Erzsébet Telep, Meszes Telep, Felső Flórián Telep, Alsó Flórián Telep, Liget Telep, Somogy Bánya telep, Rücker Akna, István Akna, Hősök Tere, Újhegyi Telep, Vasas Bányatelep, Borbála Telep.

 

 

 

 

Ezen telepek fizikai és erkölcsi értelemben is avultak. A megoldás: bontás v. rehabilitáció…

2. A természeti környezet bemutatása
A szénbányászat a természeti környezetet is megváltoztatta (tájsebek, meddőhányók, bányakáros épület…).

3. A társadalmi környezet bemutatása
Különböző társadalmi problémák halmozódtak fel a krízisterületeken: munkanélküliség, hajléktalanság, önkényes lakásfoglalások. Az itt élők többsége szociális segélyekből él, alacsony iskolázottságú, többségük roma. Egészségügyi mutatóik rosszabbak a városi átlagnál, gyakori az alkoholizmus, drogfogyasztás.

Összegzés: Komplex kormányzati, regionális és helyi programokra van szükség, amelyek együtt próbálják kezelni a lakhatással, a foglalkoztatással (munkahelyteremtés), oktatással, képzéssel, az infrastruktúrával, az egészségügyi és szociális ellátásokkal kapcsolatos problémákat.

III. Lehetőségek bemutatása
1. Az épített környezet alakításának lehetőségei
Vasas bányatelep részletes vizsgálata a szabályozási terv tükrében: Speciális, a területre érvényes szabályok megfogalmazására van szükség, mely tükrözi annak műszaki és társadalmi állapotát. Az érvényes szabályozási terv nem alkalmas a probléma kezelésére. A lakásállomány átfogó felújítására van szükség az építészeti karakter megőrzése mellett!

2. A természeti környezet alakításának lehetőségei
A rekultivációs munkálatok befejeződtek, a két legtovább működő külfejtési területet kivéve.

3. A társadalmi környezet alakításának lehetőségei
Hosszú távú program kidolgozására van szükség a szegénység visszaszorítására (új munkahelyek létesítése). A szociális szempontot fontos tényezőként kezelő komplex városrehabilitációs program szükséges.

4. A rehabilitáció általános szempontjai
A rehabilitációs tervet a rendezési terv részeként kell kezelni, komplex (várostervező, szociológusok, szakági tervezők, környezeti szakemberek rész vételével), hosszú távú programok kellenek. Képzés, munkahelyteremtés, közösségfejlesztés. A lakosság és a civil szervezetek bevonása is fontos.

Pécs fejlesztési koncepciója foglalkozik a veszélyeztetett városrészek rehabilitációs programjával. Konkrét cselekvési programok, tervek kidolgozása, és források felkutatása a következő lépés!

 

 

 

 

Forrné Radó Petronella diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak 2007