Térbeli interferenciák – Benedek Márton elismerésben részesült pályaműve a Lantos Múzeum Pécs pályázaton
„[Lantos Ferenc] Variációs rendszereinek alapsémája egy négyzetháló, melyben körívek és egyenesek átmetszései hoznak létre ismétlődő, színekkel kitöltött felületosztásokat. Ilyen struktúrák elforgatásai és egymásra vetítései 1980 körül ´interferenciákat´ hoztak létre." – A pályamű Lantos művészetéből inspirálódva, valamint a környezet és a tervezési program rétegeit vizsgálva született meg. A tervet Benedek Márton ismerteti.
Helyszín
A tervezési helyszín Pécs új, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Regionális Könyvtár által meghatározott kulturális tengelye, a Zsolnay Vilmos utca és a Lánc utca metszéspontjában található. Saroktelki elhelyezkedése miatt a Lánc utca felé a hátterében felsejlik a Mecsek sziluettje. A területet északról rendelőintézet, keletről lakóházak határolják, nyugati oldalán található a Roma Holokauszt Emlékmű.
Tervezési metódus
„[Lantos Ferenc] Variációs rendszereinek alapsémája egy négyzetháló, melyben körívek és egyenesek átmetszései hoznak létre ismétlődő, színekkel kitöltött felületosztásokat. Ilyen struktúrák elforgatásai és egymásra vetítései 1980 körül ´interferenciákat´ hoztak létre." 1
A tervezési folyamat célja az volt, hogy a Lantos életműben fontos szerepet betöltő Kör-négyzet és Interferenciák ciklusokra reflektálva a környezet és a tervezési program rétegeinek áthatásából, azok térbeli leképezéséből szülessen meg a pályamű.
A tervezés az építési hely raszterhálóval való geometriai felosztásával kezdődött, majd ebbe a tiszta rendszerbe ékelődtek be a természetesen kialakult helyi erővonalak, melyek egyben az épület körüli park rendezésének vezérfonalaivá is váltak, ezzel az új rendszerbe integrálva az Emlékmű környezetét is.
Ezt követően a kialakult síkidomok térbe való kihúzásával kezdődött meg a tömegalakítás. Az így kapott hasábok közül a területfelhasználás és a tervezési program által indokolt részek eltávolításával, majd a fennmaradó tömeg felső síkjának az eddigi „faragásos" technikával történő megformálásával alakult ki az épület befoglaló formája.
A belső terek megfelelő felnyitása érdekében a tömeg további két helyen perforálódott: az átszelő hasítékok metszéspontjában egy hengerrel átdöfve kialakuló átriummal, mely a nyugati tömb alsó szintjének kivonásával tárul fel a köztér felé.
Működés
Az épülettömbök közti közlekedést az emeleti szinten kialakított transzparens gyűrű biztosítja. A monolitikus szerkesztéssel összhangban az épülettömegek homogén kőlap burkolatúak.
Az épület belső terei az átrium köré szerveződnek. A földszinten találhatók a városi funkciókat kiszolgáló helyiségek – kávézó, könyvesbolt, előadóterem, - illetve innen közelíthető meg a múzeum is. Az emeleten találhatók a kiállítóterek, valamint a közlekedőre felfűzött műhelyek, melyek így szintén egyfajta „in situ" kiállítóterekké válnak, kapcsolatot teremtve az alkotók és a látogatók között.
„Ha értelmes, tiszta és szép formákkal népesítjük be környezetünket, környezetünk is értelmes rendet fog visszasugározni ránk." 2
Benedek Márton
Szerk.: Borenich Levente
1 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2000, Beke László
2 Dr. Lantos Ferenc 1969
