Térfal a fák mögött - A Város Háza Celldömölkön

A kisváros léptékébe simuló, ugyanakkor monumentális hatású, a különféle funkcióknak megfelelően tagolt, változatos tömegképzésű új polgármesteri hivatallal gazdagodott Celldömölk. A barokk központ keleti térfalát alkotó  épületegyüttes terveit Menyhárt Gergő, Guzmics György, Menyhárt-Guzmics Annamária, Guzmics-Kiss Andrea és Fenes Tamás készítette.

Előzmények
A régi Városháza a Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonában lévő egykori rendházban működött, mivel azonban a rend igényt tartott az épületre, új helyet kellett keresni a Polgármesteri Hivatal részére. A város vezetése úgy döntött, hogy az államtól  kártalanításként kapott összegből új épületet épít. Egy sikertelen meghívásos építészeti tervpályázatot követően 2008 tavaszán újabb, immár nyílt, titkos tervpályázatot írtak ki, amelyen a mi irodánk elképzelését a zsűri megosztott II. díjjal jutalmazta és továbbtervezésre javasolta. A tervezési folyamat közel másfél éven keresztül zajlott, mire 2009 októberében megkezdődhetett az épület kivitelezése.

Építészeti koncepció, telepítés
A tervezési terület a városközpontban, a barokk Kegytemplom és Kálváriaépület szomszédságában, nagyméretű fákkal sűrűn benőtt parkban található. Az építészeti koncepció fontos része volt, hogy a beépítéssel, tömegformálással a Celldömölkre jellemző kisvárosi jelleget megőrizzük, hiszen épületünk abba a kitüntetett helyzetbe fog kerülni, hogy a barokk városközpont keleti határoló térfala lesz. Az épített környezeten kívül a másik fontos szempont a tervezett funkció volt. Az épületnek több, egymástól függetlenül üzemeltethető feladatot kell ellátnia: a nagyteremnek önálló megközelítéssel kell rendelkeznie az ügyfélfogadási időn kívüli események (házasságkötések, rendezvények) lebonyolítása érdekében, illetve a nagyobb ügyfélforgalmú egységeket úgy kell elhelyezni, hogy az ügyfelek a lehető legkisebb épületen belüli mozgással érjék el azokat. Mindezek figyelembevételével olyan épületet terveztünk, amelyet két eltérő karakterű, de egymással összefüggő udvar szervez: egy városiasabb, reprezentatívabb, döntően burkolt udvar és egy ehhez árkáddal kapcsolódó intimebb, zöldebb belső kert.

Funkcionális kialakítás
A városi térről nyílik épületünk főbejárata, amely a Kegytemplom és Kálvária alkotta  tengelyben helyezkedik el. Innen és a gépkocsival érkezők számára kialakított hátsó bejárat felől a kétszintes előcsarnok fogadja az embereket, amely igazi központi elosztó térként tud működni, a recepción egy pontból ellenőrizhető az épület forgalma. Az előcsarnokból nyílik a teret északi oldalról ölelő épületszárnyban elhelyezkedő, nagy belmagasságú rendezvényterem, a nagy tárgyaló és a vizesblokkok. A nagyteremben megrendezésre kerülő események alkalmával az előcsarnok szolgál a nagyszámú közönség fogadására, amelynek folytatásában egy – lezárható irodai szárnyban – szintén kétszintes, galériás ügyfélváró tér található, amit a belső kert felé kétszintes üvegfalakkal nyitottunk meg.

A főbejárat előtti fogadótérhez dél felől árkáddal kapcsolódik az intimebb, zöldebb belső kert, amely körül U alakban az irodákat rejtő épületrész helyezkedik el, ennek földszintjén a nagyobb, az emeletén a kisebb ügyfélforgalmú osztályokat és a vezetés irodáit találjuk. A belső udvar kellemes klímát biztosít az épületben, ezáltal gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, ugyanakkor üde látványt nyújt az ügyeiket intézők és az épületben dolgozók számára. A háromkarú, reprezentatív lépcső és a személylift a lezárható irodaszárnyba került, így a nagyteremben megszervezett rendezvények alkalmával az emelet és az irodák nem érhetők el illetéktelenek számára. A két udvart összekötő árkádsor fölött híd köti össze a két, egymással szemben lévő épületrészt, körbejárható közlekedőt hozva így létre. A vezetői irodákhoz kapcsolódóan a barokk városközpont felé néző emeleti loggiát terveztünk.

Tömegképzés, anyaghasználat
A tömegalakításban fontos szempont volt, hogy a középkori városok tornyaira utaló vertikális hangsúlyt adjunk az épületünknek. Az épület legalacsonyabb része a főbejárati előtti térre néző nagyterem másfél szint belmagasságú, tetőtér-beépítéses tömege. Az aszimmetrikus nyeregtetővel lezárt épületszárnyak az épület külső kontúrja mentén folyamatosan emelkedő ereszvonalat képeznek, majd a térre visszaérkezve egy - a tömegből kinövő - zárt tornyot formálnak. Ahogy a tömegalakításban, úgy a homlokzati anyagok és színek kiválasztásában is az egyszerűségre és a természetességre törekedtünk. Az épület külső felületeit a világos színű római travertin mészkő és az antracit színű téglány cserépfedés jellemzi. A váltakozva – külső és belső síkon – elhelyezett sötétszürke színű fém nyílászárók és üvegfalak is ehhez illeszkednek.

A belső teret a fehérre festett falak és álmennyezetek, a nagyméretű barnásszürke kőporcelán padlóburkolatok, a befogott, ragasztott biztonsági üveg mellvédek és homokfúvott üvegfalak harmóniája határozza meg. Ezeket kiegészítve jelennek meg a teljes belmagasságú tölgy színű tömör ajtólapok, a nagyterem hasonló anyagból készült fal- és mennyezetburkolata, illetve a közösségi terek beépített bútorzata.

Az épületet 2010. augusztus 20-án - ünnepélyes keretek között - adták át a város lakóinak és a hivatal dolgozóinak. A ház tervezője, Menyhárt Gergő Az építés fejlődéséért alapítvány által kiírt, "Az év kiemelkedő fiatal építésze 2010" című pályázaton az 1. díjat kapta.

Városháza, Celldömölk

vezető tervezők: Menyhárt Gergő, Guzmics György, Menyhárt-Guzmics Annamária, Guzmics-Kiss Andrea, Fenes Tamás
szakági tervezők: Guzmics Gyula, Zsédely Sándor, Bodócs Péter
generáltervező: Nógrádterv KFt., MGA Építészek Bt.

tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
nettó alapterület: 1650 m²
beruházási költség: 500 MFt
megbízó: Celldömölk Város Önkormányzata
generálkivitelező: Swietelsky Vasúttechnika Kft.