Térkompozíció - a BME építészhallgatóinak alkotásai

Kiállításmegnyitó a HAP Galériában: április 1. 18 óra

A térkompozíció c. tárgy második kurzusának kiállítása a HAP Galériában (Budapest II., Margit krt. 24.)

Megnyitó: 2008. április 1. 18.00 óra

A kiállítást megnyitja: Cságoly Ferenc DLA

Térkompozíció
A Budapesti Műszaki Egyetemen átalakulóban van az építészoktatás. Az új képzési rend első kreatív tárgya a térkompozíció. Hivatása, hogy a középiskolából frissen kikerült hallgatókat bevezesse a forma- és téralkotás világába.

A kreativitást fejlesztő absztrakt térképzési feladatok megoldása kötött méretű, térbeli modellekkel történik. A gyakorlatok során az első éves hallgatók megismerik az építészeti téralkotás sajátosságait, lehetőségeit, az építészeti terek emberre és környezetre gyakorolt hatását. Az így megszerzett ismeretek a későbbi félévek tervezési gyakorlataihoz adnak alapozást.

1. feladat: a monolit
2. feladat: a barlang
3. feladat: tér a térben
4. feladat: átmeneti tér
5. feladat: kompozíció, zenére
6. feladat: zárthelyi, a fény témakörében

1. feladat: „A MONOLIT”, „TÖMEG A TÉRBEN”
A hallgatóknak 3 db tömör kockát kell készíteni különböző anyagokból. Egyet –mindenki számára kötelezően- egy db 70x100 cm-es mikrohullámú hullámlemezből kell réteges ragasztással összeállítani. A két másik kocka anyaga szabadon válaszható. Ennek a feladatnak egyik célja az, hogy a hallgatók tudatosan közeledjenek az anyagok felé, és tudatosan alakítsák azokat, figyelembe véve a felhasznált anyag sajátosságait. A feladat másik célja az ötletesség fejlesztése, a fantázia felszabadítása. A felhasznált anyagoknak csak a fantázia merészsége szabhat határt.

A hegyhez fűzhető asszociációk:
a hegy hatalmas (monumentális!), tömör, mozdíthatatlan. A hegy kortalan tekintéllyel bíró.

Jelentéssel bíró hegyek:
Olympos, Ararát, Sysiphos, üveghegy
Munka során összefüggéseket lehet keresni az anyag szerkezete és tulajdonságai közt: mit jelent a porózus anyag, apró szemcsés, tömör anyag, réteges anyag. Az anyagnak van tapintása, szaga, vizuális megjelenése súlya. Ezek milyen többlet jelentést adhatnak a tárgynak. Vannak ember által emelt "hegyek": Bábel, zikkurat, halomsír, piramis, sztupa, monumentális épületek

2. feladat: „BARLANG”, „TÉR A TÖMEGBEN”
A hallgatóknak modellezni kell egy tömegbe vájt teret (barlangot). A modell külső mérete az első feladatnál már megszokott módon meghatározott, melynek belsejébe vájva alakul ki az „én barlangom”. A feladathoz tartozik a kivájt terek tömegszerű megjelenítése is, azaz tulajdonképpen két réteges modell készül, egy a tömegbe vájt térről, és egy ennek a térnek a tömegszerű –inverz- képéről. Mivel a tömegbe vájt tér modellje elsődlegesen a tömeget mutatja, a hallgató fantáziájára és kreatív készségére van bízva, hogy hogyan tudja mégis érzékelhetően megmutatni a belső teret.

A barlang, mint ősminta jelen van az építészetben:
a történelem során készültek halomsírok, földbe süllyesztett kunyhók, sziklába vájt lakások és sírhelyek, kazamaták, a kortárs építészet megjelentek a "barlang-házak".
A barlang sajátosságai, jellemzői: a barlang, anyaghiány a tömegben. A barlang bejárata az anyag és anyagtalan határán létrejövő tér. A barlang megismerése egyfajta lineáris megismerés melyben térformák nyújtanak tájékozódást, léptéket a tér megismeréséhez. A barlanghoz fűződő asszociációk: a befelé fordulás, a külvilág kizárása, magány és titokzatosság.

3. feladat. „ODABENT”
A feladat alapja a kocka, mint képzetes síkokkal határolt alaptér. Ezen a képzetes burkon belül kell térfalakkal határoltan belső teret, belső térrendszert képezni. A tér szólhat hangulatokról, személyekről, bármiről. Az egyetlen igazán fontos módszertani megkötés az, hogy csak belső térről - terekről legyen szó.

Iránymutatók lehetnek a népi építészetben található: egyszerű alapelvek, nagyjából szabályos formák, és a "nőtt" jelleg. A történeti építészetben fellelhető: rend, azaz tervezettség, a geometriai szabályok, szimmetria tengelyek,a hierarchia, lokális szabálytalanságokkal tördelve. Illetve a modern építészet térképzésének vívmányai:
az áramló tér, szabad alaprajz illetve metszeti térrendszerek, az ortogonális rend felszámolása, és végül mobil tér.

4. feladat: „ÁTMENETI TÉR”
A feladat a téri átmenet modellezése kint és bent között. Ez történhet statikus téri formaként egy meghatározott átmeneti térforma alkotásával, vagy dinamikus térsorként mely a kint és a bent végállapotokat köti össze.

Mi az átmeneti tér?
A teljesen nyitott külső tér és a teljesen zárt belső tér, mint két véglet között megjelenő, valóságosan vagy vizuálisan kisebb-nagyobb mértékben nyitott tér. Jellegzetes átmeneti terek árkád, tornác, fedett nyitott terek, fedett, félig-zárt terek, a „sztoa” típusú terek.

Mire jó az átmeneti tér?
Lehetővé teszi a két végletes alaphelyzet jellemzőinek finom keverését ("kint is vagyok, bent is vagyok"), mint pl. szabadság, nyitottság-védettség vagy természet-civilizáció. Eszköz a ház és a környezete közti kapcsolat alakítására, pl. előkészítés a megérkezésre, a ház beleszövése a környezetbe, kontúrjainak feloldása, a ház erőtere, "személyes" burka, védelmi zónája, fennhatóságának kiterjesztése. -

Hogyan képezhetünk átmeneti teret?
A látómező bizonyos területeinek kitakarásával, egyéb térérzékelési módok felhasználásával, építészeti elemek felhasználásával. Fontossá válhatnak a transzparens anyagok, például az üveg.

5. feladat: „ZENE ÉS ÉPÍTÉSZET”, „MEGFAGYOTT MUZSIKA”
A hallgatók öt különböző (rövid) zeneművet hallgatnak meg, ebből egyet kiválasztanak és építészeti térként értelmezve megmodelleznek. Az alkotási folyamat alatt senki nem árulhatja el, melyik zenét választotta. A feladat egyik része az hogy a makett alapján visszafejthető –e mely zenemű volt a megmodellezett munka alapja.

A feladathoz tartozik egy kép beadása is. A kép a zeneműhöz és a zenemű által tervezett téri világhoz is kapcsolódik, asszociatív kapcsolat zene és építészet között. Ezt a feladatrészt úgy lehet érzékeltetni, mint egy szavak nélküli, képi tartalomba sűrített műleírást. Ezáltal a kép lehet képzőművészeti alkotás reprodukciója, önálló fotó, vagy rajz, lehet kollázs, vagy montázs, a lényeg a zene és építészet közötti kapcsolat asszociatív megjelenítése.

A zenemű is, az épület is kompozíció. A kompozíció számos jellemzője más-más módon, de mindkét műfajban érzékelhető. Ilyenek például: szerkezet-rend-hierarchia, arány, kontraszt, ritmus, szabályosság-szabálytalanság, egyszerűség-bonyolultság, díszítettség

Mindkét műfajban értelmezhető karakterek, hangulati jellemzők találhatók: könnyed, vidám - súlyos, komor kecses, finom - monumentális, robusztus dinamikus, mozgalmas - statikus, merev világos - misztikus nyugodt - zaklatott lágy - kemény stb.

6. feladat: „A FÉNY”
A hatodik feladat témája a fény, mint az érzelmek kifejezője az építészetben. Milyen hatása van a fény bőségének és szűkösségének, a különböző fényforrásoknak, a különböző fényerősségeknek stb.

A fény ősidők óta jelen van az építészetben. A fény mint téralkotó. A fény tereket, és hangulatokat teremthet.

A fény-árnyék, a fény hiánya, fontos eszközévé válhat az építészeti téralkotásnak. Az árnyék nem más mint elvétellel létrejövő kompozíció. Az építészetben fontos szerepet töltenek be a fény és árnyék hatások a templomokban, múzeumokban, kiállítótereknél, illetve akár az átmeneti tereknél is.