Termelői piactér, nem csak piacnapokra

Ostoróczky Nóra doktori kutatásához készült mestermunkája egy Nógrád megyei falu új közösségi terét jelöli ki. A filigrán lábakra támaszkodó, arányosan kiosztott tetők sora fedett-nyitott köztérként a lehető legsokfélébb használati mód befogadására alkalmas. Az épület Kovács Zoltán, a kollektív műterem vezető tervezőjének közreműködésével valósult meg.

Bercel egy közel 2000 fős település Nógrád megyében, a Cserhát dombjai között. Személyes kötődésemen és diplomamunkámon túl a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskolájában készülő disszertációm témája is szorosan kapcsolódik ehhez a vidékhez és a faluhoz. Kutatásomban a vidék átalakulásával, a városból kiköltözők térhasználatának táji és téri lenyomataival, valamint a helyi és új közösségek kölcsönhatásaival foglalkozom. Így egy új piactér tervezésének lehetősége erre a vidékre több szempontból is érdekes kihívást jelentett és tanulságokkal szolgált. Visszatekintve tűnt fel, hogy egy a DLA kutatásomban elemzett, régi ház formáját és tetőszerkezetét megelevenítő fedett-nyitott közösségi tér is inspirált a tervezés folyamatában, amit a faluba költözők kis közössége épített.

A tervezés során célunk volt a falu számára többször és többféle módon használható helyet teremteni, így egy összefüggő fedett-nyitott tér létrehozása mellett döntöttünk, amely a piacnapokon kívül más eseményeknek, rendezvényeknek is képes helyet biztosítani.

Bercel izgalmas topográfiájú település, összetett és sokszínű kulturális örökséggel. A tervezési terület a település központjában, az új polgármesteri hivatal melletti keskeny, hosszú telek, melynek közelében több kastély és kúria is található, és jól látszik a falu fölé emelkedő, fák közül kibújó templom tornya. Egy rossz állapotban lévő, bontásra ítélt családi ház állt itt. Az új piactér tervezése során fontos szempont volt a falu léptékéhez és építészeti karakteréhez illeszkedés, valamint a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevétele. A lábakon álló tetők sorolása megidézi a falvakban hagyományos módon megjelenő, a lakóházakhoz additív módon, kisebb egységekben kapcsolódó, sokszor csökkenő magasságú gazdasági épületek képét. Ökonomikus kialakításra törekedtünk a telepítésben. Célunk az volt, hogy a lebontott ház helyére épüljön meg a piac kiszolgálófunkcióit magába foglaló zárt egysége, ami a megrendelő (polgármester) kérése is volt. Így kirajzolódott az épület helye. Majd ehhez és a terep lejtéséhez illeszkedő, különböző szinten lévő, további két egymáshoz kapcsolódó térlefedés által jött létre a végső forma: egy hosszú, tagolt tető. Az utcához közel, egy tömör szürke dobozba került a vizesblokk és a raktár. Ezek megközelítése egy irányból történik, fényt és szellőzést is biztosító, egyedi felülvilágítóval rendelkező ajtókon. A másik oldalon egy végigfutó pultot helyeztünk el vízvételi lehetőségekkel, mely az áruk feldolgozása mellett közösségi konyhapultként is használható, nem csak a piacnapokon. Ezt a helyet, valamint az árusítótereket is keretezi egy körbefutó, padként funkcionáló támfal, ami kezeli a rámpák és sík felületek közötti szintkülönbségeket.

Szerkezeti kialakításában kerülni szerettük volna a látható nagy andráskereszteket, azért, hogy sehol ne korlátozzuk az átjárást. Így a tető ereszvonala fölé rejtett, ritmusosan sorolt, összeérő könyökökkel biztosítottuk a ház hosszirányú merevségét. Ezzel a kialakítással is növelve a “csak" lábakon álló tető érzését. A pillérek pozíciója a térhasználati módokra hat, a pad és a pillérek között közlekedő alakul ki, így a belső tér szabadon bútorozható az igényeknek megfelelően.

Az anyagok kiválasztásánál is szem előtt tartottuk a fenntarthatóság szempontjait, így a ház szerkezete fából készült. A tető borítását a szomszéd telekről elbontott régi önkormányzati hivatal cserepeiből terveztük, ez azonban a támogatási feltételek miatt nem valósulhatott meg. A gabion falak a helyi bányából származó kővel való megtöltése egy apró törekvés az itteni anyagok használatára. A helyi kivitelező csapat, amely a fa szerkezetek készítésében nagy tapasztalattal rendelkezett, mindent megtett, hogy a ház a legjobb minőségben készüljön el. A kertbe gyümölcsfák ültetését kértük, amelyek termését akár a közeli óvodába és iskolába járó gyerekek itt fel is dolgozhatják vagy el is fogyaszthatják.

A fedett-nyitott terek összekapcsolása, egyként értelmezése és az összefüggő burkolt felülettel való kiegészítése – ami egyben az elvárt számú parkolóhelyeket is biztosítja – a nagyobb események megtartásának adnak helyet. Így zajlott itt már disznótoros mulatság, adventi gyertyagyújtás és mikulás ünnepség is. Számomra ez azt bizonyítja, hogy a piactér valóban többféle módon belakható, a falu eseményeit és közösségét szolgáló hellyé vált.

Utóirat
2023 nyár végén a BME Középülettervezési tanszéken két doktorandusz társammal, Fülöp Csengével és Sámson Kingával, a környék megismerésére fókuszáló, már hagyományosnak mondható, harmadik alkalommal szervezett nyári egyetemünk egyik állomásaként lehetőségem volt megmutatni a házat és mesélni a tervezési folyamatról építész hallgatóknak. Az esemény számomra is sok tanulsággal szolgált, ugyanis ez az első megépült ház, melynek tervezésében ilyen módon részt vettem, és mestermunkaként jelöltem meg a doktori disszertációmban. A nyári egyetemek tematikája, a bejárás élménye és a DLA kutatásom mind egy irányba mutatnak, melyek tapasztalatai tovább segítik a vidék átalakulásának feltárását.

Ostoróczky Nóra

Szerk.: Borenich Levente