Az ISBN könyv + galéria könyvajánló sorozatában Istvánkó Bea ezúttal olyan frissen megjelent kiadványokat mutat be, melyek a kert és a természet kultúrtörténeti, filozófiai és társadalmi jelentőségének alakulását vizsgálják, jelenlegi életmódunkkal összefüggésben.
2017-ben a csupán tízévente megrendezésre kerülő münsteri Skulpturprojekten találkoztam Jeremy Deller, Speak to the Earth and It Will Tell You (2007-2017) című munkájával, mely a helyi kertkolóniák életébe engedett igen érdekes bepillantást. A német városokra jellemzőek azok a közösségi kertek, ahol a városlakók szabadidejükben zsebkendőnyi elkerített területükön mini üdülőövezetet alakíthatnak ki, házikókkal, veteményesekkel, virágágyásokkal és mesterséges tavacskákkal. Deller egy ilyen közösségi kert „lakói" között osztott ki ötven üres könyvet, arra kérve a közösség tagjait, hogy tíz éven át naplózzák a számukra fontos eseményeket mikro- és makrokörnyezetükben. A Skulpturprojekte során a münsteri Mühlenfeld negyedben lévő közösségi kert egyik telkén és házikójában lehetett az egyszerre idilli, ugyanakkor a kortárs művészethez szokott szem számára kissé túlburjánzó, mesterkélt és már-már a giccsbe hajló környezetben tanulmányozni az elmúlt tíz év lenyomatát egy rejtetett szubkultúra egészen speciális perspektívájából. A Deller által is tárgyalt problémakör, azaz a kert és általában a zöld környezet hiánya a városi ember életében, gyakran szerepel kortárs művészeti projektekben és természetesen az urbanisztikai okfejtésekben is. Az alábbiakban olyan frissen megjelent kiadványokat fogok bemutatni, melyek a kert és a természet kultúrtörténeti, filozófiai és társadalmi jelentőségének alakulását vizsgálják, jelenlegi életmódunkkal összefüggésben.
On the Necessity of Gardening
Valiz, Amsterdam, 2021
A kertet évszázadok óta a társadalom tükrének, egyfajta mikrokozmosznak tekintik, ahol a természet és a kultúra tágabb kapcsolatai kis léptékben játszódnak le. Az enciklopédiának is beillő kötet a kert történetét meséli el, mint gazdag művészeti ihletforrást. Az évszázadok során művészek, írók, költők és gondolkodók különböző módon írták le, ábrázolták és terveztek kertet. A középkori művészetben a kert a paradicsom tükre volt, a harmónia és a termékenység helye, védve a világi problémáktól. A kert azonban nem csupán semleges hely, amely kizárólag személyes időtöltésre szolgál, hanem egy olyan tér is, ahol a kultúra és a természet kapcsolata kézzelfoghatóvá válik.
A tizennyolcadik században a kertről alkotott koncepciója kissé megváltozott és a világi hatalom, valamint a politika szimbólumává vált. Ezt követően a jelenkor, azaz az ún. antropocén – a korszak, amikor az emberi tevékenység katasztrofális következményei uralják a természetet – arra kényszerít bennünket, hogy radikálisan újragondoljuk azt a szerepet, amelyet a természetnek szántunk az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a kortárs alkotók körében felélénkült az érdeklődés a kert témája iránt. Ezek a projekteket nem csupán a természethez való visszatérés romantikus vágya vezérli, hanem a földdel való kapcsolatunk újragondolását szorgalmazzák. Ez a külalakját és terjedelmét tekintve is impozáns kötet számos különböző esszén és kiterjedt szócikkeken keresztül reflektál a kertre, mint a társadalom metaforájára, olyan fogalmakon keresztül, mint a botanomania, a kapitaliocén, a gerillakertészet, vagy akár a zen-kert. A kötet a The botanical revolution, on the necessity of art and gardening című kiállítás kapcsán jelent meg, mely 2022 január 9-ig látható az utrechti Central Museum-ban.
Notes from the Underdog / Anotações sobre o Abaixo de Cão
Spector Books, Lipcse, 2021
A könyv a portugáliai Porto városának mezőgazdasági gyakorlatait és a területkihasználást vizsgálja, valamint azt, hogy ez a jelenség milyen különböző módon nyilvánult meg a 2011-es pénzügyi válság után. A könyv tíz kertnek és azoknak az embereknek a történeteit meséli el, akik működtetik őket. A könyv főszereplői úgy élesztették újra a városi barnamezős területeket, hogy élelmiszerforrásként szolgáló gyümölcsösöket és konyhakerteket hoztak létre. A cél elérése érdekében a szükséges infrastruktúrát is kifejlesztették, mint amilyenek az öntözőrendszerek, valamint az újrahasznosítási és komposztálási módszerek, valamint tárolószerkezeteket építenek és saját szerszámokat is gyártanak. Bár ezek a formabontó kertek elsősorban az önellátásról szólnak, a kikapcsolódásra és szabadidős tevékenységekre is alkalmasak, megtörve a szürke városi terek egyhangúságát. Az ötszázoldalas könyv, mely fotókönyvnek is beillik, a lipcsei Spector Books kiadásában jelent meg.
STIKLI Zine No 1
ZSK2028, Marom, Budapest, 2020.
Szintén a természettel, a kerttel és ezen belül a fákkal foglalkozik a tavaly megjelent STIKLI zine, mely ahogy a címe is mutatja a fanzine műfajba sorolható. A STIKLI zine első számában a művészek, TuBishvathon, keresztül, az ünnep ökológiai vonatkozásaihoz kapcsolódnak. Az ünnep a zsidó vallásban az egyik Újév, a Fák Újéve. A kiadvány kurátorának, Szemző Zsófiának a felkérésére számos művész készített fákkal vagy növényekkel kapcsolatos fotókat, rajzokat és egyéb művészeti alkotásokat írt hozzájuk rövid személyes történeteket. A történetek gyermekkori emlékeket, idilli kert élményeket, vagy akár nosztalgikus ízeket idéznek. A negyven oldalas, angol nyelvű füzethez rövid bevezető tanulmányok is tartoznak Német Szilvia és Alessandro Pilo, valamint Kádár Anna és Schönberger Ádám tollából. A zinebemutatóra tavaly februárban került sor az Aurórában egy kamarakiállítás keretében. A projektet koordinálták: Félix Anikó, KissPál Szabolcs és Schönberger Ádám. A kiadvány a Hurrikan Press-ben riso nyomtatással készül, 100%-ban újrahasznosított papíron. A Marom Budapest 2018-ban elindított: Zsidó Kultúra 2028* egyik futó projektje, a STIKLI zine.
A fenti kötetek elérhetőek az ISBN könyv+galéria kínálatában.
Istvánkó Bea
Szerk.: Hulesch Máté