Tervjavaslatok versenye a Szépművészeti Múzeumra - bemutatjuk a terveket
Ferencz István DLA tervjavaslata
Ferencz István DLA tervjavaslata
építészek: Ferencz Marcell, Détári György
Részlet a műleírásból:
Előzmény:
Az alkotó megidézi azt a történelmi képet, melyben az épület egyetemes értéke megszületett.
A fohász meghívja azokat az építészeti szakmán túlmutató „tér-képzési” fogalmakat melyek társadalmi hatóerővel bírnak. Az ország évszázados, akkor jövőt festő építészeti együttese a kulturális Európa közepét rajzolta ki. Schickedanz Albert látnoki elképzelése máig töretlen erővel közvetíti az üzenetet: „A nemzet múltja és jelene egy, mely jövőt rajzol”. Az építészeti korstílus európai mintáját, melyet az alkotó követ, egyedülálló téri kapcsolóerővel itatja át. Múltat és jövőt egyszerre sejtet.
Építészeti szempontokon túl városszerkezeti korona is egyben a terület. A nagy rendezőelv melyet S.A. követ, olyan társadalmi örök minta, mely a legjobban szervezett társadalmak sajátja volt jóval Európa megszületése előtt. ATLANTIS létezése nem sejtett szellemi közelségben létezik itt e különös helyen, melyet nem a hely, hanem az emberi szándék emelt ünneppé.
A meglévő múzeumépület palota. Ősi idők óta a rendeződés székhelye. S.A. a palota térméreteiben „ösztönös” mintát követ , és az emberiség erőtartalékainak székhelyét teremti meg évszázados távlatból számunkra. Az épület képes megszólalni, architektúrájának szerkesztése olyan társadalmi gondolatfelépítést követ, ahol tér nyílik a képzelőerőnek, hely marad a kimondhatatlannak.
Építészeti koncepció:
A kérdés? Hogyan képes adni magából a befejezettnek hitt alkotás. Hogyan lehet a Hősök terét, a történelmi origót építészeti eszközökkel „mesterséges beavatkozással” úgy elmozdítani, eredeti szellemi állapotából, hogy tengelyességének történelmi térméltósága nemhogy ne sérüljön, hanem ellenkezőleg: „EMELKEDJEN”. A lehetetlennek tűnő feladatot az eredeti alkotó szándéka szerint kell kövessük. Köztudomású, hogy kizárólag az „EREDETI” szándék válik évszázados messzeségből kulturális erővé. Az abszurd, a nem várt, a méltó, a felemelő.
Abszurd, a nem várt legyen a mindenkori innovatív emberi elme, az épület legyen méltó és emelje föl belépő halandóját megtartó magasságba. Az öreg épület lábazati /+3,36/ magassága az a magasság, amely kiemelő képességével új városi términőséget hordoz a használójuk számára.
Ezt az erény vezeti tovább az alábbi építészeti koncepció.
Építészeti szándék:
1. szándék: A kiemelt tér, mint hatalmas városi „fennsík” működik, építészeti rétegzettségében klasszikus, társadalmi rétegzettségében ünnepi azonosságban maradva.
2. szándék: Méltó új bejárat, mely egy olyan történelmi előképet idéz meg, ahol a belépési útvonal lépcsős emelkedésének katarzisát a hasadék beavató térmélysége váltja át.
A drámai hasadékot a kettévágott történelmi lépcső adja, mely kettőzött erővel fokozza az egykori épület gazdagságát. Az ikertömeg mint építészettörténeti példa Egyiptomtól, Mezopotámián, a klasszikus Görög kultúra területéig megtalálható, az ősi Angkor, Inka, India, Iszlám, Kína, Japán építészeti emlékeit nem is sorolva. Míg a szakrális architektúra ikertornyokkal, a profán ikerlépcsővel gazdagít, fokoz.
3. szándék: A nagytér, melynek helyzete, alaprajzi és térmetszeti elhelyezkedése döntő.
A Reneszánsz-Márvány-ATLANTIS új nagytér tengelynek meg kell valósulni. Egy olyan térszerkesztési elvet kell követni, ahol az új építés kulcsmozzanata szakrális helyzetbe kerül.
4. szándék: Vonulási útvonalak, a lépcsők, melyeknek méltósága nem lehet eltérő a „palota” megszokott térméreteitől, szerkesztésében azonos keresztmetszeteket kell biztosítani. Míg a régi épület is ikresen oldja meg a vertikális látogatói mozgatást, az új építés is kényesen ügyel a választás lehetőségére.
5. szándék: Működés, melynek két célt kell szolgálnia.
- A Hősök tere turistaforgalmának kiszolgálása, informálása (-1,40 szint)
- A nagyközönség és kulturális időtöltésre szándékozók kiszolgálása (-5,60 szint).
6. szándék: Bevilágítás, mely meg kívánja adni azt a természetes fénymennyiséget, ami feledteti a térszín alatti beépítés sajátosságait.
7. szándék: Lovasszobrok, az eredeti S.A. terveiben szereplő elképzelés megvalósítása.
8. szándék: Logisztika, melyet tisztán két részre tagolva mutat be a terv.
- A műtárgy és múzeumshop kiszolgálási útvonala, és a gépészet terei
- A catering, az elektromosság és a hulladékszállítás
Külső építészeti megfogalmazásában igazodik kapuzatuk és dokkoló udvaruk a ház meglévő architektúrájához, annak lábazati falplasztikájába bővített rejtett tereket tartalmazva alakulnak.
9. szándék: Leeresztőnyílás, mely a nagyméretű műtárgybeszállítást /6-8m/ nem a Dózsa György úti nagy forgalmú szárny bonyolításával, hanem a főbejárat kitüntetett helyén forgalomterelési lehetőségeket biztosítva a nagykiállítótérbe való egyenes érkezéssel oldjuk meg. Kiváltképp ügyelve, hogy a felszíni leeresztőnyílás fedlapjának kialakítása, míves legyen.
10. szándék: A funkcionalitás, az új építés tereinek szerkesztése hasonlatos a régi épület alapelveihez, mely szerint a nagyterek tiszta kapcsolódási felületein, mint tekintélyes „falmélységek” jelennek meg a működést biztosító kiszolgáló vertikumok. Mértékletesen engedi meg a kiszolgálóterek jelenlété, a lehető legkisebb területtel terhelve ezen értékes különleges beépítési területet. Ezért a személyzeti útvonalak biztosításával elkerüli azok kiszolgáló funkcióinak (beléptető, eligazító, tartózkodó, öltöző, teakonyha) telepítését, azt a régi épület alagsorába központosítva javasolja.
