A közeljövőben irodaház épül a budapesti Szentkirályi utca 36. szám alatt álló egyemeletes, eklektikus bérház helyén. A tervezők, Basa Péter és munkatársai, Fernezelyi Gergely és Reisz Ádám számára a fő probléma a rendkívül keskeny, mély telek építészeti és beruházói szempontból egyaránt ésszerű beépítése volt. Terveik szerint az L-alakú, hétemeletes épület zártsorú utcai tarktusához a telek jobb oldala mentén húzódó szárny csatlakozik, melyet kis hosszanti kert kísér.
A ház nem fogja át a telek teljes hosszát, ugyanis a hátsó bérház lichthofját – tekintve, hogy számos lakásnak csak ide nyílik ablaka – szabadon kellett hagyni. Basa Péter a tervtanácsi ismertetésen elmondta, hogy a főhomlokzati tervek három verziójának kialakítása során a Szentkirályi utca karaktere meghatározó volt, de nem a részletformák vagy a kompozíciós sémák, hanem a hely alapvető építészeti sajátosságai szempontjából.
A két legfelső emelet lépcsőzetesen visszalép, részben azért, hogy az épület – a beruházó igényeinek megfelelően – a szintterületi mutatót maximálisan kihasználja, ugyanakkor a homlokzat ne lépje túl az utcában érvényes magassági határt. Másrészt a szomszédos lakóházhoz való illeszkedés is ezt a megoldást kívánta meg.
Roth Jánosopponenciájában magas színvonalúnak minősítette a tervet. Kiemelte azonban, hogy a telek teljes földszinti beépítése (parkoló) nem szerencsés: úgy gondolja, hogy a belső részeknek, a környező udvaroknak a terep szintjén kell összekapcsolódniuk. Vitathatónak tartja, hogy noha a parkoló hivatalosan nem számít bele a szintterületi mutatóba, az – mivel felszín fölötti – mégis növeli az amúgy is magas beépítettséget. Véleménye szerint az egyes szintek belmagassága (2, 7 méter) túl alacsony; a mai irodai funkció 3 méter fölötti magasságot igényel (az egyre szélesebb körben igényelt álpadló és álmennyezet miatt). Az opponens a tervet átgondolásra javasolja.
Kálmán Ernő és Marosi Miklós hangsúlyozta, hogy a földszintet egyaránt meg kellene nyitni az udvar és az utca felé, így ellensúlyozható lenne az utca keskenysége (a földszinti parkolót tehát ő is vitatja). Aczél Gábor a telepítést változtatná meg; szerinte a telek annyira rossz arányú, hogy inkább két, közlekedőfolyosóval összekötött főépületet kellene elhelyezni, ekképp kiegyensúlyozottabb térhatást nyújtó udvarok és traktusok keletkezhetnének. A Tervtanács tagjai egyöntetűen a szalagablakokkal megformált, világos kőlapokkal burkolt homlokzatváltozatot tartották a legjobbnak.
hp
Irodaház elvi építési engedélyezési terve
Budapest, VIII., Szentkirályi utca 36.
Építész: Basa Péter, Fernezelyi Gergely, Reisz Ádám
Fernezelyi Basa Iroda építészműterem
Összefoglaló a Tervtanács tagjainak véleményeiből
- Roth János opponens: a terv értékeinek elismerése mellett néhány kritikai megjegyzést tesz, többek között ellenzi a földszint 100%-os beépítését.
- Basa Péter tervező: a 100%-os földszinti beépítést a területre érvényes KVSZ alapján tervezték.
- Wolford Ágnes (VIII. ker. Önkormányzat műsz. oszt. vez.): a KVSZ hivatkozott pontja csak KSZT alapján érvényesíthető, jelenleg azonban nincs érvényes KSZT, ezért a tervező érvelése nem helytálló.
- Pongrácz Katalin: felháborítónak tartja, hogy a KSZT hiányára hivatkozva próbálnak meg építési ügyeket akadályozni, és ezzel kapcsolatosan nem is kíván jogértelmezési vitákba bocsátkozni. Ilyen esetben elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítés feltételeit, de nem szabad eleve elutasítani a beépítést.
- Marosi Miklós: szerinte se épüljön be 100%-osan a földszint, habár ez esetben a parkolást még kevésbé látja megoldhatónak. A homlokzati variációk közül a III. nem tetszik neki, a II-at el tudja képzelni.
- Kálmán Ernő: szerinte se épüljön be a földszint 100%-osan, sőt ő el tudná képzelni, hogy a földszinten az utca számára közterületet adnának át a telek területéből (magántelekből közterületet!). Neki az I. homlokzati változat tetszik.
- Aczél Gábor: az „L” alakú beépítés helyett egy keresztben, az utcával párhuzamosan befordított, udvari traktussal történő beépítést kedvezőbbnek tartana.
- Kapitány József: a földszint beépítése igenis jó, praktikus, ezen a szűk telken más el sem képzelhető. A III. és a II. homlokzat nem jó – tehát az I. esetleg elfogadható.
- Skardelli György: szerinte ne épüljön be 100%-osan a földszint. Az opponens bírálatához csatlakozva ő is alacsonynak tarja a tervezett belmagasságokat. Az Aczél Gábor által felvetett beépítésmódot ő is megvizsgálná, szerinte legalább ugyanakkora alapterület beépíthető így is (15 m-es hosszon hasonló traktusmélységgel beépíthető annyi, mint 25 m-en)(?).Véleménye szerint a tervezők bármelyik homlokzati változatból képesek lesznek jó házat csinálni.
- Kapitány József: nem érti a belmagassággal kapcsolatos felvetéseket, hiszen a belmagasságot mindig az adott tér alaprajzi méreteihez viszonyítva érzékeljük, adott esetben a 2,40 is jó lehet. Jelen esetben elég kicsik a terek, nincs semmi gond a belmagassággal.
- Hegedűs Péter: a területen az udvarok úgysem lesznek soha összenyitva, ez a vágy puszta illúzió – emiatt szerinte a földszint 100%-osan beépíthető. A telek beépítésénél az „L” alakkal szemben ő is megvizsgálná a hátsó keresztszárnyas változatot.
- Kálmán Ernő, Marosi Miklós, Hegedűs Péter: központilag kellene a terület parkolási gondjait megoldani, nem elszigetelt foghíjtelkenként.
- Wolford Ágnes: a parkolási kötelezettség alól e helyen a tömegközlekedés közelsége miatt lehet, hogy 50%-os felmentés adható.
A tervtanács ülését vezető megbízott budapesti főépítész két ízben megkísérelte összefoglalni az elhangzottakat, de a jelenlevők között nem alakult ki egyetértés. Végül azt a javaslatot tette, hogy tervezők adják be elvi építési engedélyeztetésre a tervet, és majd kiderül, hogy a hatóságok hogyan döntenek.
(a tervezőtől kapott emlékeztetőből)