Tham & Videgard, az új generáció Svédországból

A svéd Tham & Videgard Arkitekter építésziroda tagjai szerint a jó építészet egyszerre ünnepli a globalizációt, a helyi viszonyokat, az éghajlatot, a művészettörténetet és a kivitelezés szakértelmét. Nemes András írása.

Amikor Bolle Tham és Martin Videgard 10 évvel ezelőtt megnyitották stockholmi irodájukat, szerintük az építészet Svédországban unalmas volt. Valami mást akartak, ami kortárs és progresszív. Radikális alternatívák helyett viszont végül is meglepő anyaghasználattal, a léptékek játékával, valamint terveik megkapó egyszerűségével hívták fel magukra a figyelmet.

Ahogy a legtöbb fiatal építész, ők is lakóházakkal kezdték. Kis nyaralók távoli vidéken –  bevett dolog ez Svédországban, ahol a városlakók a hosszú hideg tél után gyakran menekülnek a természetbe. Tham és Videgard könnyű szerkezeteket építenek kompakt alaprajzok köré, miközben mindig figyelembe veszik a helyi körülményeket, mint például az anyagszállítás esetleges nehézségeit.

 

 

Söderöra (2005)
A stockholmi szigetcsoport egyik szigetén, Söderöra-n csak korlátozott feltételek mellett engedélyezett az építőanyagok gépkocsival szállítása. Anyagtakarékos, költségkímélő, ugyanakkor szellemes megoldásra volt tehát szükség. Ugyanaz a bitumen tartószerkezet, amely a nyeregtetőt tartja, a fal tartószerkezeteként folytatódik. Nagyon figyeltek az ablakok, a teraszajtók, a négyzet alakú tetőablak elhelyezésére is: a fehérre festett, rétegelt lemezzel burkolt nappalit valósággal elárasztja a fény.

 

 

K-Ház Stocksundban (2005)
A viszonylag keskeny, hosszú lakóépület belseje egyfajta háromdimenziós puzzle: az alsó szint váratlan helyeken metsz ki részeket a második emeletből, így nagy belmagasságú, világos terek jönnek létre lenn az étkezőben meg a nappaliban. Itt is kulcsfontosságú volt, hogy minél kisebb összterületű ablakok minél több oldalról, minél több fényt biztosítsanak a lakásbelsőben. Svédországban nem lenne célszerű üvegezett verandákat építeni. A homlokzatot fenyő keretekbe szerelt, feketére festett rétegelt-falemezek burkolják. A házat 2005-ben az "Északi országok legjobb új épülete" Fórum Díjára (Forum Prize - Best New Building in the Nordic Countries) is jelölték.

 

 

Kalmar Museum of Art (2005-2008)
Ahogy látható, Tham és Videgard nagyon szereti a festett, rétegelt lemez faburkolatot. Azzal a felforgató ötletükkel, hogy egy múzeumot alakítanak ily módon fekete dobozzá, megnyerték a Kalmar képzőművészeti központjára kiírt tervpályázatot. Tudatosan kerülték a középületek jellemző építőanyagait, a követ, fémet vagy az üvegfalakat. A pályázat mottója a “platform” volt, vagyis változó funkciójú felületek létrehozása: az állandó gyűjtemény mellett galériák, irodák, kávézó és egy művészeti közkönyvtár kapott helyett az 2008-ban felépült múzeumban. Míg az öntött vasbeton szerkezet transzparens belső tereket teremt, a külső faborítás a reneszánsz város építészeti hagyományaira, a szomszédos parkra és a templomra utal. Az épület a 2008-as Forum Prize - Best New Building in the Nordic Countries finalistái közé került.

 

 

Kerítés-ház (2006)
Újabb példája Tham és Videgard sajátos felületburkoló módszereinek. Falécekből ácsolt hálószerkezetet erősítettek a homlokzatra, amely így inkább faktúraként funkcionál. Az elkerítem-a-szomszédoktól-a-házam alaptétel ironikus újrafogalmazásaként a háromszögletű alaprajz miatt ez a furcsa kerítés mégiscsak létrehoz egy zárt kis kertet.

 

 

Nyári étterem-box, Stureplan, Stockholm (2006)
A helyszín Stockholm forgalmas bevásárló-és szórakozóközpontja, ismert találkozóhely, ahol az emberek mindig mozgásban vannak. A megrendelő kompakt, könnyű, szállítható építményt akart: konyha, bár, étel-pult, valamint hűtőegység az élelmiszer- és italkészleteknek. Anyaga rozsdamentes acél, alumínium, vízálló rétegelt lemez illetve üveg. 5°-ban megdöntött falai adják jellegzetes geometriáját. Az étterem éjjeli és nappali funkciókat lát el. A designt a helyszín ihlette. Napközben sisak-rostélyát felcsapva fogadja a hely a sietősen falatozó vendégeket. A perforált homlokzat állítható árnyékolóként funcionál.

Éjjel az étterem zárt kockává válik, melegen derengő fénye mutatja az utat a partizóknak a következő bárba. A rácsfal a turbulens városi élettel szembeni ellenállóképességet jelenti. Hatékony védelem az utcai por, a kéretlen plakátok, grafittik valamint a gyakran viharos, verekedésbe forduló éjszakai élet ellen. Méretét úgy határozták meg, hogy az egész építményt szállítani lehessen teherautón, és a platóra helyezve átférjen Észak-Stockholm viaduktjai alatt. Ezért aztán április és  szeptember között a város bármelyik részén felbukkanhat.

 

 

Fa Szálló (Tree Hotel) (2008)
Milyen jó lenne egy fa tetején lakni, ha nem is mindig, de legalább hétvégén! Kalandos kedvű nyaralók számára egy ilyen, tükörüveggel borított, 4 köbméteres, alumínium szerkezetű kocka kínálna rejtekhelyet. A belső tér mi másból, mint rétegelt falemezből lenne. A kívülről láthatatlan ablakok 360 fokos kilátást biztosítanak. Erdei menedék két személy számára: ágy, konyhafülke, mini-mosdó, nappali meg egy tetőterasz. Megközelíthető kötélhágcsón, esetleg kötélhídon.

 

 

Az építészpáros a svéd építészek új generációjához tartozik: nem ragadtak bele sem a funkcionalista múltba, sem a virtuális konceptualizmusba. Minden témát a maga egyszerűségében ragadnak meg, a nemzetközileg elismert nordic architecture nyelvéből kiindulva saját világot és érthető stílust hoznak létre. “Jelenleg 10-15 építész dolgozik nálunk, de ha több munkánk lesz, bővíteni fogjuk a céget, ez nem lehet probléma.” - mondják, mivel most már nemzetközi megrendeléseket, pályázati meghívásokat is kapnak. Jelenleg olyan izgalmasnak hangzó projekteken dolgoznak, mint az Ingmar Bergman Központ a Faröer-szigeteken, valamint egy oktatási intézmény Mexikóban, a mayák területén. “Úgy gondoljuk, hogy a jó építészet egyszerre ünnepli a globalizációt, a helyi viszonyokat, az éghajlatot, a művészettörténetet és a kivitelezés szakértelmét. Munkánkban a lehető legközvetlenebbül kapcsolódunk a minket körülvevő világhoz. Olyan épületeket fejlesztünk, amelyek hiteles kifejeződései társadalmunknak. Inspiráció bárhol, bármiből jöhet.”

Nemes András