Tiltakozás indult a Rákosrendezőre tervezett „mini-Dubaj” ellen
Pénteken látott napvilágot a hír, hogy új városnegyedet, „mini-Dubajt" építene egy arab befektető Rákosrendező vasútállomás területén. A jelentős közfelháborodást keltő tervek ellen aláírásgyűjtés indult.
A Telex írta meg a VSquare hírlevelére hivatkozva, hogy Budapest a jövőben új felhőkarcolót kaphat, ugyanis Mohamed Alabbar dubaji ingatlanfejlesztő egy 220-240 méter torony felhúzásáról tárgyal a kormánnyal. Az arab üzletember építette a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát, cége, az Emaar Properties 80 országban van jelen, 2022-ben 9,5 milliárd dollár ellenében adott el ingatlanokat.
A Rákosrendező területére tervezett projekt lényegében a Hősök tere mögé esik, így egy itt felhúzott felhőkarcoló jelentősen átalakítaná a főváros látképét. A felhőkarcoló mellett luxuslakások és irodaházak is épülnének az új városnegyedben. A hírlevél szerint a beruházásról már előrehaladott tárgyalások folynak, a területet birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig vizsgálja a terveket – írta meg a lap. A Telex megszerezte azt az október 20-án készült, belsős kormányzati dokumentumot, amelyben több minisztérium együtt terjeszti elő a kormánynak az arabokkal való megállapodás részleteit. Az újság úgy tudja, hogy az előterjesztést az október 25-i kormányülésen tárgyalták meg. A dokumentumból kiderül, hogy a cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg Rákosrendező területének nagy részét, amin egy körülbelül 5 milliárd eurós (1900 milliárd forintos) beruházást hajtana végre. A kormány a szerződés részeként vállalná, hogy elvégezne a környéken több, korábban már tervezett infrastrukturális fejlesztést, összesen legalább 300 milliárd forint értékben. A magyar oldalról megvalósítandó beruházások közé olyanok tartoznak, mint a XIV. kerületi Nagy Lajos Király útját és a XIII. kerületi Szegedi utat összekötő felüljáró, illetve kerékpáros és gyalogos tengely építése a Rákos-patak mellett, Rákosrendező vágányainak és vasúti megállóhelynek átépítése, illetve az 1-es metró meghosszabbítása a körvasútig.
Az iratban szerepelt az is, hogy a javaslatot október végén társadalmi egyeztetésre bocsátották volna, illetve azzal számoltak, hogy október végén vagy november elején benyújtják a beruházáshoz szükséges törvényjavaslatokat a parlamentnek. A tervezett fejlesztések az elképzelések szerint 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának. Az ügyben a Telex megkereste az Angyalföld és Zugló határán tervezett beruházásban érintett XIII. és XIV. kerületi önkormányzatot és a Fővárosi Önkormányzatot. A XIII. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat válaszuk szerint nem tudtak a projektről, a XIV. kerület pedig azt írta, hogy az önkormányzat részéről senki nem áll kapcsolatban a fejlesztővel.
Karácsony Gergely főpolgármester az ATV Híradónak úgy nyilatkozott, hogy Rákosrendező aranytartaléka Budapestnek, amit fejleszteni kell, de nem ilyen módon. Horváth Csaba, Zugló polgármestere elmondta, hogy a terület Zuglóhoz tartozik, de a MÁV tulajdonában van, tehát az állam rendelkezik vele, és a jelenlegi övezeti besorolások alapján maximum 50 méter magas épületet lehetne felhúzni a kérdéses helyszínen.
A tervek ellen a Szikra Mozgalom petíciót indított. Álláspontjuk szerint Zuglónak és Angyalföldnek nem luxusfelhőkarcolókra van szüksége, hanem megfizethető bérlakásokra, diákszállásokra, parkokra és játszóterekre. A témában társadalmi egyeztetést tartanak szükségesnek.
