Eltérően más városoktól, melyek spontán módon növekedtek az idők során, Wolfsburg rövidebb múltra tekinthet vissza, és ezt a múltat szorosan meghatározta a Volkswagen gyár jelenléte a településen. A város számtalan háború utáni építészeti remekművel büszkélkedhet, köztük olyan mesterek alkotásaival, mint Alvar Aalto, Hans Scharoun és Paul Baumgarten.
Wolfsburg a német várostervezés egyedülálló és különleges gyöngyszeme. A település – eredetileg „Stadt des KdF-Wagens” (KdF-Wagen: a Volkswagen elődje) - nagyon rövid szakaszokban fejlődött. A kiállítás hét fejezetben hét épülettípust mutat be az építészek és a városlakók szemszögéből.
Ipari épületek
Kezdetben Wolfsburg fejlődése szorosan összekapcsolódott a Volkswagen gyár fejlődése által megkövetelt feltételekkel. Az ipari építészet Wolfsburgban elsősorban a Volkswagen csoporttal áll összefüggésben, fő centrumai a sokemeletes irodai központ, a műhelyek, az erőmű és az Autostadt. A gyár és a hozzátartozó terület – önmagában majdnem akkora körzet, mint Wolfsburg egész lakónegyede – az utolsó hetven év során önálló várossá fejlődött irodákkal, középületekkel, szabadidős és gasztronómiai lehetőségekkel, oktatási intézményekkel és boltokkal.
Lakónegyed
Az ipari terület mellett a lakónegyed felépítése volt a városi fejlődés következő állomása. Az addig lakatlan területre odasereglő dolgozókat minél gyorsabban lakáshoz kellett juttatni, ezért az építési munkálatok középpontjában közel 20 évig a lakóingatlanok építése állt. A fiatal városban a II. világháború végén 15 ezer ember élt; tíz évvel később Wolfsburgnak már 50 ezer lakosa volt. Sokan közülük ideiglenes szállásokon húzták meg magukat. 1957-ben, abban az esztendőben, mikor az új Hansaviertel negyed elkészült Berlinben a Nemzetközi Építészeti Kiállítás, az „Interbau” számára, ezzel párhuzamosan felépült Wolfsburgban a Detmerode lakónegyed, amelyet a korai hatvanas évek városi és lakóépület-tervezésének funkcionális megközelítése jellemez.
Kereskedelmi épületek
A következő lépés az 1950-es években a vásárlási, oktatási, és vallásgyakorlási lehetőségek megteremtése volt. A Paul Baumgarten által tervezett első német bevásárlóközpont 1961-ben nyílt meg. Ugyanebben az időben felépült Wolfsburg központja. Az első épületek 1950-ben a Porsche Straßen épültek, mintegy központi tengelyt képezve a Klieversberg és a palota között. Ezt 1977–1980 között a kor németországi divatját követve sétálóutcává alakították.
Oktatás
A kivételesen fiatal népesség számára gyors ütemben kellett iskolákat és óvodákat építeni. A két legjelentősebb alkotás a Heilig-Geist (Alvar Aalto) és a Stephanus Bölcsőde (Hans Scharoun), melyek a hatvanas évek végére készültek el. Mindkét építész figyelembe vette a gyermekek speciális igényeit a kivitelezés folyamán.
Vallás
Az egykori nemzetiszocialista mintavárosban a hetvenes évek közepéig több mint 24 protestáns és katolikus templomot építettek (nyilvánvaló politikai okokból a háború előtt nem voltak templomok Wolfsburgban). Ennélfogva Wolfsburg ma a háború után épült templomok egyedülálló gyűjteményével rendelkezik. Két különleges gyöngyszem a Heilig Geist és a St. Stephanus templom, amelyek a nagy finn építész, Alvar Aalto munkái.
Kultúra
Wolfsburg fejlődésének új korszaka 1965 után kezdődött a kulturális építmények széles skálájának megjelenésével. A cél ekkoriban az egykori munkástelep valódi várossá fejlesztése volt. 1962-ben nyílt meg az ugyancsak Alvar Aalto által tervezett Művészeti Központ. Hasonlóan példaértékű alkotás a Hans Scharoun által tervezett Új Színház (1973). A 2000-ben elkészült Volkswagen Park a városon átfutó központi tengely folytatásává vált, így végre a lakónegyed és az iparterület között egy új hídon át (a Mittelan-csatorna felett) közvetlen összeköttetés jött létre. A londoni Zaha Hadid által tervezett Phaeno Tudományos Központ Wolfsburg legújabb ékköve.
Táj
A városi fejlődés fő irányvonalává az utolsó tíz évben a tájépítészet vált. Meg kellett teremteni a változatos lakóterületek térbeli egységét, és bővíteni kellett Wolfsburg turisztikai potenciálját. 2004-ben nyílt meg a Landesgartenschau, a Mobilität und Bewegung és 2006-ban a Sommerland park, amelyek beleillenek Wolfsburg, „az élmények városa”, új arculatába.
Az elmúlt hetven év legtöbb épülete és a komplex városi környezet érintetlenül, eredeti állapotában maradt fenn. Wolfsburg a modern építészet által nyerte el a mai arcát, és magán viseli a 20–21. század építészetének változatos stílusjegyeit.
Murányi Barbara fordítása
A kiállítás 2009. január 23-tól március 8-ig tekinthető meg a DAZ Scharoun Saal-ban.
nyitva tartás: kedd – csütörtök 12–19 óráig, szombat – vasárnap 14–19 óráig
a belépés díjtalan.
sajtóbemutató: 2009. január 23. 19.30 órakor a DAZ Scharoun Saal-ban, Berlin, Köpenicker Strasse 48/49