Tiszteletbeli Mester címet adományoznak Bán Ferencnek
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának ünnepi ülésén, melyet 2012. május 26-án 10 órakor a BME K épület Aulájában (1111 Budapest Műegyetem rkp. 3.) tartanak, Tiszteletbeli Mester („Magister Honoris Causa") címet adományoznak Bán Ferenc DLA építész, vezető tervezőnek kimagasló szakmai munkássága és emberi értékei elismeréseképpen.
Bán Ferenc építészt kimagasló szakmai munkásságának és emberi értékeinek elismeréseképpen az Építészmérnöki Kar két doktori iskolája – a Csonka Pál Doktori Iskola és az Építőművészeti Doktori Iskola – közösen ajánlja az Egyetem Tiszteletbeli Mestere címre.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának ünnepi ülésén, melyet 2012. május 26-án 10 órakor a BME K épület Aulájában (1111 Budapest Műegyetem rkp. 3.) tartanak, Tiszteletbeli Mester („Magister Honoris Causa") címet adományoznak Bán Ferenc DLA építész, vezető tervezőnek.
Tiszteletbeli Doktor/Mester cím adományozható:
„Egyetemünk ősi hagyománya, hogy az egyetem által művelt tudományágakban nemzetközi tekintélyt szerzett olyan tudósoknak, akik kiemelkedő egyéni tudományos teljesítményük mellett oktató-nevelő és tudományos munkánkat hathatósan segítve hozzájárultak Egyetemünk kül- és belföldi megbecsüléséhez, a Szenátus tiszteletbeli doktori, tiszteletbeli mesteri címet adományoz."
Bán Ferenc DLA Ybl-, Kossuth- és Príma Primissima-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a kortárs magyar építészet kiemelkedő alakja, olyan emblematikus épületek alkotója, amelyek a jelenkori magyar építészet állandó és kikerülhetetlen hivatkozási alapjai. Progresszív, egyéni munkássága mindenkor az érdeklődés középpontjában állott, különösen a fiatal építészgenerációkra volt nagy hatással.
A nyolcvanas években épültek első közfigyelmet és közérdeklődést kiváltó épületei, a nyíregyházi művelődési ház, az ugyancsak nyíregyházi szakszervezeti székház, a mátészalkai városháza vagy a tiszavasvári városháza és saját nyaralója. Ezek igen erős hatással voltak a magyar építészetre. A nyíregyházi művelődési ház a maga idejében nem csak Magyarország, hanem az egész keleti blokk egyik legprogresszívebb épületének számított. Nyertes tervpályázatai közül legfontosabb az 1997-ben első díjas Nemzeti Színház tervpályázata, mely az Erzsébet téren épült volna fel, de az alapozási munkák befejezése után leállították az építését.
„Az architektúra, amit létrehozott, és amit csak elképzelni volt módja: egyaránt univerzális igényű és jelentőségű. E terveit és megépült épületeit általában a szerkezetből következő plasztika tektonikus egyértelműsége, a szinte brutális, geometrikus formálás jellemzi, amelyben a végsőkig redukált elemi formák együttesét mégis szinte hiperrealista formák költői víziója fogja össze." – méltatja munkásságát Szegő György építész.
