Titkos paradicsom a Balaton felett

A kíváncsi szemek elől rejtve, a tihanyi dombokról emelkedik a Balaton fölé a tópart talán legszebb, de kétségtelenül legértékesebb telke, amely megvásárlásáért tehetős vevője igen mélyen a zsebébe nyúlt. A rendkívüli adottságú terepre Murka István tervezett egész évben lakható luxusnyaralót. Bán Dávid írása.

A rendkívüli telekért rendkívüli árat fizetettek, de még így is akadt volna olyan, aki erre is rálicitál. A tulajdonos jó érzékkel ragaszkodott szerzeményéhez, hiszen tudta, hogy ilyen lehetőség egyszer adódik az életben. A tihanyi Öreg-hegyen lévő, szinte minden rálátástól elzárt telket egy hatalmas szakadék határolja, amely tetejéről a lábunk alatt hever a Balaton teljes keleti medencéje.

Az „egyszeri és megismételhetetlen" telekre épülő nyaraló tervezését a Dóm Építészműteremre bízták, akik először 2000-ben fogtak neki a nem mindennapi feladatnak. A megbízó teljes intimitásban kívánt maradni a szőlőhegyen lévő nyaralójában, ezért egy kétarcű ház terveit készítette el az építész csapat. A villa az utca és a ritkán lakott település felé csak a hátát mutatja, egy visszafogott, kőfallal határolt nádtetős, leginkább présházra emlékeztető traktusával, míg igazi arca a Balaton felé tárul fel. A tó irányában a kőházhoz mind anyagában, mind hagyományában jól igazodó kortárs szárny kapcsolódik, amely minden irányból rejtve marad, így használóinak teljes intimitást nyújt. A kőház nyeregteteje alá betolt keretszerkezetes faház, függönyfal profillal épült, falain falécekkel burkolva. Az épület három szintet foglal magába, így egy egyedi téglaarchitektúrával, dongaboltozattal és nyaktaggal ellátott, borászat hatását imitáló pincerendszert is építettek.



Közel egy évtizeddel később, a tulajdonos ismét megbízta a Dómot, Murka Istvánt és kollégáit a ház bővítésével, mert azt egész évben szerette volna használni, és ehhez egy nagyobb nappalira volt szüksége. A már addig is két részből összetett épülethez a megfelelő toldalék építése kihívás elé állította a tervezőket. A megoldást egy pavilon formájú, rozsdás, vöröses-barna corten lemezekkel burkolt egység jelentette. A már korábban is sokat használt fa és üveg dominanciája az új kubust kirajzoló szárnyban lett a legerősebb. Az üveg és a corten anyagok közé kiegészítésként egy fehér kárpitozott puha műbőr keret készült. A tó fölé betolakodó – de onnan még mindig nem látható – nyitott, szellős helyiség hatalmas üvegfelületeivel magába fogadja nemcsak a Balatont, de a Balatonfüred feletti dombságot is.



A tisztán modern, kortárs, teljesüveges felületekkel átláthatóvá tett kocka előreugró, az üveghomlokzatából kilépő sarka a szintén üvegezett hajlított korláttal kiképzett teraszba nyúlik. Az eredetileg tömör fából elképzelt összekötő elemek végül – a helyszín nehéz megközelíthetőségéből adódó szállítási korlátok miatt – betonból készültek el. A hajlított üvegkorlátú, terméskő talapzatú teraszra világos műbőr bútorzat került. A ház oldalán végigfutó, változatos teraszok mellett egy úszómedence is húzódik.



A ház végső formálódását építésze már nem tudta végigkövetni és az megépülte után természetesen már saját életet kezdett élni, így több olyan, előre nem tervezett elem jelent meg, mint a mini golf pálya vagy a pálmafák. A terv összességében az eredeti elképzelés szerint valósulhatott meg, így egy igényes, minőségi és környezetét is tiszteletben tartó ház született a Balaton part legjobb telkén.

Bán Dávid