Törökbálint új Városháza tervpályázat - a Nartarchitects terve

Törökbálint Város Önkormányzata kétfordulós tervpályázatot írt ki az új városháza tervezésére és környezetének rendezésére. Bemutatjuk a Nartarchitects (Kovács Csaba, Máté Tamás, Poós Tamara, Vass-Eysen Áron) tervét. 

Műleírás

Prológus

A helyszínen a retinánkra vetült épített táj képét az idegsejtek viszik az agyunk felé. Az agy irányít, információt gyűjt és oszt, idegsejtekkel kapcsolódva minden egyes porcikánkhoz. Csakúgy, mint ez a városháza, mely térbeli kapcsolatot létesít a speciális terepadottság adta elemekkel, miközben szellemi, gazdasági kapcsolatok irányítása útján felel a város életéért, az egész élő szövetért.

Helyszín

A helyszín speciális, hosszú telkét háromféle terület veszi körül, melyek jelentős szintkülönbségűek. Az egyik a kálvária dombja, mely most megbújik a házak mögött. A másik a hátsó lapály, mely szintén láthatatlan, de fontos szerepe lesz a jövőben. A harmadik a jelenleg is pezsgő főutca, ahonnan a fő gyalogos közlekedés várható.

Mindhárom irány fontos, mindegyik oldal kiemelt jelentőségű. Ott jártunkkor érzékeltük a város spontán kialakulásának nyomait, az esetleges formákat, anyagokat, az új épületek monumentalitását, mindezt a jellegzetes domborzatra terülve.

Tervezési szempontok

A városháza a mai értelmezésünk szerint nem a hatalmat, és hierarchiát kell szimbolizálja, hanem a demokratikus szolgálatot, az átláthatóságot, a közösségi működés elvét, a hivatal, a választott képviselők, és a városlakók személyes ismeretségen, szomszédságon, összetartozáson, lokálpatriotizmuson alapuló emberi kapcsolatait, a természetes emberi segítő együttműködést.

A hálózati elvű rendszerek korunkban az érdeklődés középpontjában állnak. Érdekes, olykor megdöbbentő analógiákat találnak a kutatók az emberi szervezet sejtjeinek kommunikációs rendszere, a társadalom kommunikációs működése, vagy éppen egy vállalat működési rendje közt. Úgy tűnik, korunk egyik központi problematikája a kommunikáció mikéntje. A sejtek szintjén, és az emberi szerveződésekben is vannak kommunikációs gócok, amikhez az átlagosnál sokkal több kisebb góc, illetve alacsonyabb kommunikációs aktívitású elem kapcsolódik. Ilyen kommunikációs gócpontnak is fel lehet fogni a városházát, ahová az átlagosnál lényegesen több információs alrendszer kapcsolódik.

Ma egy korszerű városháza lényegét is ebből az aspektusból lehet megfogalmazni, ez az a tér, ahol a városlakók számára fontos információk jelentős része koncentrálódik, beáramlik, feldolgozódik, kiáramlik. Mindez a XXI. század formálódó felfogásának megfelelően emberi módon történik, ahol ez azt jelenti, hogy a városlakók, választott képviselők, és a városháza dolgozói egyaránt esélyt kapnak arra, hogy úgy legyenek hatékonyak, hogy közben pozitív emberi érzésekkel éljék meg aktuális teendőiket.

A városháza térrendszerének ezt az elvet kell elsődlegesen szolgálnia, ezt a lehetőséget kell minden használója számára nyújtania. A jellegzetes domborzat és a mindenhonnan mindenhova jutás elve miatt olyan házat terveztünk, mely fizikai kapcsolatot létesít mindhárom fő elemmel, és tömegével nem akadályozza az átjutásokat, átlátásokat. A kálváriadomb beemelése a főutca látványába szintén kiemelt szempont volt, éppúgy mint a belső rész és a kálvária kapcsolata is, a sok zöldterület egyben tartása. Fontos volt a terület kapcsolatainak kiaknázása az épületen keresztül is. Végül nagyon fontos szempontként kezeltük az ütemezhetőséget, egyetértünk a kiírásban is hangsúlyos fokozatos fejlesztés elvével, a tablókon három sémában ábrázoltuk a azt a 10-15 éves folyamatot, amelynek során kiépülhet Törökbálint új városközpontja.

A belső terek szervezésénél legfontosabb szempontunk volt a centrális elhelyezkedésű közösségi tér, egy olyan komplex térstruktúra, ahol a közlekedés, tájékozódás, várakozás, kis személyes megbeszélések tudnak zajlani, mindez az intenzív, transzparens kommunikáció jegyében. Ide kapcsoltuk a mosdókat is, valamint információs titkárságokat.

Az irodatereket a mai legkorszerűbb elvek mentén nagyobb, transzparens és integrált terekként terveztük meg, melyek az épület cenrumához kapcsolódnak. Ezeket egészítik ki a szeparáció terei, tárgyalók, egyéni irodák. A szeparáció elsősorban akusztikai szeparációt jelent, nem vizuálisat, ezért sok belső üvegfalat alkalmaztunk.

Nemzetközi és hazai tapasztalatok is bizonyítják, hogy egy ilyen térrendszerben a munka intenzitása és hatékonysága nő, többek közt a másodlagos kommunikációs helyzetek stimuláló hatásának következtében.

A tevezett épület csápjaiban és szintjein a funkciókat úgy szerveztük, hogy minden a számára leginkább alkalmas helyre kerülhessen, elsősorban a kommunikációs igényei szempontjából.

A tömeg, szerkezet és anyag választásánál figyelembe vettük a fenntarthatóság, a tartósság és a környezettudatosság, valamint a helyi anyaghasználati tradíciók szempontjait.

Kialakítás

A meghatározó adottságokkal bíró három szomszédos terület metszéspontjába, mint egy összekötő elem “Y” formában jött létre a Városháza tagolt tömbje, így nincs főhomlokzat, az épület minden irányba karakteres arcot mutat, az így létrejött épület-objektum tulajdonképp a fő területeket összekapcsoló tereptárgy.

A Munkácsy Mihály utcához képest visszalép a tömeg, hogy az utca sajátos városi térré bővüljön (itt megőriztük a jelenlegi városháza udvarán álló fenyőfát), erre néz az épület egyik oromhomlokzata, melynek kissé tradícionális hangulatát egy hatalmas fali órával fokoztuk. Ezen a homlokzaton a polgármesteri tárgyaló monumentális ablaka is megjelenik, valamint a térre nyíló kis kávéház portálja, amely mint Café Városháza gazdagíthatja a városlakók és az ide látogatók életét.

A főutcáról lejtőn levezetve az épület alatti átjárón átjutunk a fejlesztendő tömbbelsőbe, itt található a főbejárat, az aula és a közlekedési mag, mely elosztja a közönségforgalmú területeket és az egyes ügyosztályokat, a három ágba szervezve. Ez a tércsoport a közlekedés primér funkciója mellett a várakozás, tájékozódás és a kommunikáció tereként is szolgál. Az épület alatti átkötő fedett-nyitott tér gazdag terepe lehet a város életének, esőben, tűző napsütésben közösségi események számára nyújthat menedéket, így a főteret gazdagítja. Az ide vezető plasztikusan formált lépcsősor alkalmi rendezvények esetén nézőtérként is szolgálhat.

A nagyteres irodák egyes részei, a vezetői helyek és a tárgyalók, csak jelképesen válnak le a tér egészéről, az üvegdobozok esetlegessége a város házainak képét jelképezi, bármilyen más kialakítás is elképzelhető.
A bejárati szinten található kis rekreációs tér nemcsak a dolgozók, hanem a városlakók kényelmét is szolgálhatja.

Szerkezetek, anyaghasználat

Az épület szerkezeteinek, struktúrájának megválasztásakor fontos szempont volt a tartósság vitrúviusi, és a fenntarthatóság mai elve. Hőtechnikai szempontból javasoljuk a mai normák szerinti A+ kategória elérését, de gazdasági szempontból indokolatlan lenne a passzívház minősítést megcélozni.

A felmenő falak monolit vasbetonból készülnek, kőzetgyapot hőszigeteléssel, újra felhasznált téglából, kőből készülő vegyes burkolattal. Ennek forrása elsősorban a helyben elbontandó épületek lehetnek, különösen a mai városháza bontásakor várhatóan keletkező újrahasznosítható anyagok, másodsorban a környékről begyűjtött anyagok.

Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy mozgalmat lehetne indítani a lakosság számára, hogy megmaradt hasznosítható anyagokkal adakozzanak…, ez érdekes társadalmi kísérlet lehetne, és komoly közösségi élmény, amely legendává válva még a dédunokák közt is erősíthetné a helyi identitást.

A faltestekben különböző méretekben megjelenő kivágásokba részben hőszigetelő aluminium strukturált függönyfalakat illesztettünk, külső árnyékoló szerkezetekkel, részben hőszigetelő alumínium ablakokat.

A födémek és a tetőfödémek bordákkal erősített monolit vasbeton szerkezetek, a héjalás hullámlemez tetőfedés külső kéreg, tetősíktól elemelve, arculati elemként használva, az éleknél réssel. Mechanikai védelmet nyújt, árnyékol, vízelvezetés a hullámlemez alatti elsődleges vízszigetelésen, rejtett csatornákban. A tetőt poliuretánhab hőszigeteléssel terveztük.

Az épület föld alatti részeit modifikált bitumenes vastaglemez szigeteléssel és szivárgó rendszerrel terveztük, valamint hőszigeteltük.

Gépészet

Az épületet korszerű alacsony hőmérsékletű fűtési-hűtési rendszerrel terveztük. A hőleadó felületek elsősorban a mennyezetben helyezkednek el. A rendszert talajszondás hőszivattyúk látják el meleg, illetve hideg energiával, természetesen a talajszondák elhelyezését, a kiviteli tervek készítése során a geotechnikai adottságok figyelembe vételével méretezni kell.

Az épület szenyvízrendszere hegeszthető PE csövekkel készül, a vízellátása ötrétegű műanyag csövekkel. Az épület szellőzését részben a homlokzati nyílászárókon keresztül lehet megvalósítani, részben hővisszanyerős mesterséges szellőző rendszeren keresztül. Az épületben egy db akadálymentes közlekedésre is alkalmas felvonót telepítettünk. A menekülő lépcsőház hő és füstelvezetését tűzjelző rendszerbe kötött füstelvezető ablakkal-ajtóval biztosítottuk. Az épület csapadékvizeit összegyűjtjük és a patakba vezetjük. Ezt a vizet a későbbiekben a tervezett mesterséges tó vízfrissítésére lehet felhasználni.

Elektromos

Az épület 230 voltos erősáramú hálózattal van ellátva, egyes gépek pedig 400 voltos ellátást kapnak. A tetőfelületen elhelyezett napelemeken keresztül az épület megtermeli a szükséges energia egy részét.

Az épület minden korszerű gyengeáramú rendszerrel el lesz látva, így tűzjelző rendszerrel, biztonsági rendszerrel, beléptető és ügyfélhívó rendszerrel, számítógépes hálózattal, WIFI hálózattal, TV és telefonhálózattal és épületfelügyeleti rendszerrel.

Az épület villámvédelmét a vonatkozó szabványok szerint kell kiépíteni, a levezetőket a homlokzati burkolat alatt rejtetten alakítottuk ki.

Parkolóigény számítás, közlekedés

A számításba vett állandó tartózkodású helyiségek területe ( az üléstermet az egyidejűség miatt számításon kívül hagyva) : 1470 m2, melyhez az OTÉK által előírt gépkocsi mennyiség 50 %-a a HÉSZ szerint máshol is biztosítható.

Ez 74 db parkoló, szükséges még az iskola és művelődési házhoz a kiírásban megadott 30 db. A tervezett parkolók száma 104, ebből 3 akadálymentes.

A nagy parkolót a jelenleg is önkormányzati tulajdonban lévő területen helyeztük el a tömb belsejében, olyan fásított kialakítással, hogy a parkoló hosszú távon is ott tudjon maradni, és a később megvalósuló fejlesztések után is a városközpont parkolási igényeit tudja biztosítani.

A városháza közvetlen közelében több helyen is kerékpártárolók elhelyezését tervezzük, autóval csak ideiglenesen lehet a városháza bejáratához hajtani, ott parkolni tilos. A parkoló feltáró útjai fokozatosan hálózattá fejlődnek, ahogy a városközpont fejlődik. Az utak egy része vegyes használatú, más részein elválasztott forgalmi rendet terveztünk.






nartarchitects