A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületének tervezése 2021-ben kiírt pályázatra Györgyi Ábel egy a magyar építészettörténet különböző állomásait megjelenítő koncepcióval jelentkezett. A megvételt nyert munkát a tervező mutatja be.
Alapgondolat
Az építészet mindig egy adott kor lenyomata, melyben a különböző stílusok jeleket, üzeneteket hagytak hátra az utókor számára. Összességük alkotja az épített környezetünket. Egy építészeti múzeum ezeket a jeleket gyűjti össze és mutatja be az éppen aktuális korban élők számára. Éppen ezért, egy építészeti múzeumnak nem csupán kortárs alkotásnak kell lennie, hanem reflektálnia is kell a különböző korok és stílusok által létrehozott építészeti örökségünkre. A meglévő és új épületek a természeti környezettel harmóniában alkotják az Építészet Ligetét. A liget szabadon bejárható, különböző pontjain különböző élményekkel találkozhatnak a látogatók. Célom így egy olyan épített kert létrehozása volt, amely a természeti környezettel együtt élve, kortárs módon mutatja be építészeti emlékeinket.
Építészeti koncepció
Az új főépület jelentős részét a föld alá süllyesztettem, csak a leglényegesebb, leglátványosabb elemei kerültek a földfelszín fölé. A kiemelkedő épületrészek a meglévő épületekkel együtt hozzák létre az Építészet Ligetét. A liget tengelyes szerkesztésű, főtengelye a két egykori szanatóriumépület közé került. Ez alatt található az előcsarnok, amely több lépcsőn és liften keresztül is elérhető a felszínről.
A tengely Bajza utca felőli oldalára került a liget leglátványosabb része, a kiállítótérként is funkcionáló toronykert. Ennek elsőszámú célja volt, hogy a múzeum ne csak a benne lévő tárgyi emlékek miatt váljon a látogatók célpontjává, hanem önmagáért az épületért is. A telek belső részén találhatók a közösségépítést szolgáló funkciók: a foglalkoztatók, a rendezvénycsarnok, valamint a SpaceBox. Ezek tömbjei között kültéri rendezvényhelyszínek kaptak helyet. Az egykori Herczel szanatóriumba kerültek az üzemeltetési irodák és a könyvtár, míg a korábbi Grünwald szanatóriumban étterem és apartmanok találhatók. A levéltár, a raktárak és a bérirodák a 6-os és 7-es épületben kaptak helyet.
A toronykert
A terület leglátványosabb része a toronykert. Ez a múzeum kültéri kiállítótere, az arca, mely könnyen befogadhatóvá teszi mindenki számára az intézményt. A hat torony a magyar építészeti örökség legjelentősebb korszakait, stílusait jeleníti meg. Kortárs alkotások, melyek a hazai, s egyben a nemzetközi építészetben meghatározó stílusokat idéznek meg, azok formavilágán és anyaghasználatán keresztül. Céljuk nem a múlt lemásolása, hanem az, hogy a legalapvetőbb eszközökkel az építészet és az építészek sokszínűségét mutassák be.
Minden kor és stílus szeretett lenyomatot hagyni. Ennek leglátványosabb eszközei a tornyok voltak, amelyek az építészeti korok és stílusok szimbólumaivá is váltak. Ezek jelennek meg kortárs formában a toronykertben. A tornyok egyben tematikus kiállítóterek is, amelyek lehetőséget biztosítanak a stílusukhoz igazodó építészeti alkotások bemutatására. Bár látszólag különállók, valójában össze vannak kötve a föld alatt. A legalsó szinten egy közös kiállítótérhez kapcsolódnak, mely a különböző stílusok közös gyökerét is jelzi.
A toronykert egységes koncepciója összefogja a sokszor széthúzó szakmát és a szintén széthúzó laikusokat. Léptékéből, arányaiból és változatosságából adódóan új atmoszférát teremt, mely befogadja a különböző építészeti stílusokat, az organikus építészettől a szecesszión át a modern építészetig. A hat torony kialakításához jelen tervpályázatban javaslatokat fogalmaztam meg. A megjelenítendő korszakok és stílusok pontos meghatározásához mind a szakmát, mind a nagyközönséget gondoltam bevonni. A következő javaslataim voltak a tornyok által megidézett stílusokra és korszakokra:
Történeti torony: a huszadik századig bezárólag ad teret a legjelentősebb alkotások bemutatására. Kialakításánál a Jáki templom tornyát, mint a magyar történelem egyik legrégibb és legjobb állapotban fennmaradt építményét választottam előképnek.
Századfordulós torony: a magyar szecessziót és egyéb századfordulós törekvéseket kívánja bemutatni. Hullámzó, mázas kerámiaburkolata Lechner Ödön építészetét jeleníti meg.
Walter Rózsi-villa: a két világháború közötti modernista építészetet mutatja be. Jelen állapotában is jól illeszkedik az újonnan megvalósuló tornyokhoz.
Modern építészet tornya: a hatvanas évektől kezdődő modern építészet legjelesebb alkotásainak ad helyet. A torony előképéül a Budai Várnegyedben nemrég lebontott teherelosztó szolgált, így formája és betonburkolata azt idézi meg.
Organikus torony: Makovecz Imre jelentős nyomot hagyott a magyar építészetben, építészeti stílusát jeleníti meg ez a torony. Kialakításánál paksi temploma szolgált előképül.
Kortárs torony: a kortárs építészet még nem egyértelműen meghatározott stílus, így a tornyot előkép nélkül formáltam. Zöld burkolatával az élhető környezetet, valamint a fenntarthatóságot kívántam megjeleníteni.
Közösségépítés
Az Építészeti Múzeumnak a történeti emlékek bemutatásán túl feladata a közösségépítés is. Ezt szolgálják a telek belső felében található épülettömbök. A SpaceBox, a rendezvénycsarnok, a foglalkoztatók és a köztük található két udvar alkalmasak arra, hogy pezsgő közösségi életet hozzanak létre. Ez a három épülettömb a föld alatti előcsarnokból is elérhető, de intenzív kapcsolata van az udvarokkal, valamint a főtengellyel is. A tömbök megjelenése és szerkezete is egyszerű. A tartószerkezet elrendezése a homlokzatokon is megjelenik, ezzel tagolva az egyszerű téglatestszerű tömegeket.
Az egykori szanatóriumépületek
A koncepció kialakításánál fontosnak gondoltam a két épület teljes körű rekonstrukcióját, így a Herczel szanatórium eredeti tetőformájának helyreállítását is. Ennek tetőterét teljesen, a Grünwald szanatórium tetőterét pedig részlegesen javasoltam beépíteni. A Herczel szanatórium, amely a föld alatt össze van kötve a főépülettel, az intézmény adminisztratív központja. Ide kerültek az üzemeltetési irodák és a könyvtár. A kiemelt helyzetben lévő Grünwald szanatórium alkalmas arra, hogy olyan funkcióknak adjon otthont, melyek a múzeumtól függetlenül is nagy közönségforgalmat tudnak lebonyolítani. Itt kaptak helyet az apartmanok, az étterem, az ideiglenes kiállítótér, valamint a klub.
A 6-os és 7-es épület
A telek hátsó felében található két épületbe került a levéltár, a dokumentációs központ, a raktárak, valamint a bérirodák és a Coworking irodák. Mindkét épület homlokzata az eredeti szerkezeti osztások megtartása mellett átalakult. A levéltár-raktárépület főhomlokzatának ablaksorait két-két szintenként összefogtam, hogy az eredeti homlokzatkialakítás monotonitását csökkentsem. Az irodaépületnél hasonló megfontolásokból több egymás melletti ablakot kapcsoltam össze. A raktárépület hátsó homlokzatán, amelyet eredendően tűzfalként kellett volna kialakítani, meg lehetett szüntetni a nyílásokat.
Anyaghasználat
A Ligetben található épületek és funkciók nagy száma miatt indokoltnak tartottam a változatos anyaghasználatot. Ez a toronykertben az építészeti alapgondolatból is következik, a többi épületnél pedig a funkcióból adódik. A három csarnokszerkezetű épülettömbnél könnyű acélburkolatot választottam, a zártsorú beépítéseknél pedig tégla és vakolat, illetve tégla és acélburkolat a jellemző. A két egykori szanatóriumépület vakolt homlokzatát meg kívántam őrizni.
A liget kialakítása
Az Építészet Ligete szabadon bejárható. Célom volt, hogy mind a Városligeti fasor, mind a Bajza utca felől érkező látogatók először járják körbe a toronykert látványos tömbjeit, s a kezdeti impulzusok után, belépve a múzeumba, részletesen ismerhessék meg az építészeti emlékeket.
Javasoltam a Városligeti fasor zöldfelületeinek növelését, a szervizutak átalakítását kerékpársávvá, továbbá a terület kerítésének elbontását. Ezzel egy bármikor szabadon bejárható, egybefüggő terület jött létre. Célom volt, hogy a liget a múzeum nyitvatartási idején túl is a közösségi élet teréül szolgáljon. Ezt segíti elő a terület közepén található kávézó/pub, illetve a telek belsejében található közösségi udvarok.
A tervezés során ügyeltem a faállomány minél nagyobb arányú megtartására, és nagy hangsúlyt fektettem az új zöldfelületek kialakítására. A főépületet több, mint hét méterrel süllyesztettem a földfelszín alá, így a kiállítótér fölé, a toronykertbe nagyobb fák is telepíthetők lettek.
Györgyi Ábel
Szerk.: Paár Eszter Szilvia