Toronyverseny – gondolatban

A Futureal Csoport és az Akron Group üzleti központ építését tervezi Őrmezőn (a Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 közötti területen). Az épületegyüttes fókuszában egy 150 méter magas felhőkarcoló elképzelése is szerepel, a fejlesztés koncepcióterveinek elkészítésében magyar, osztrák és angol építészirodák vesznek részt. A szerdai sajtófogadáson jártunk.

Százötven méter. A „ki mer magasabbat ígérni?” magyarországi ingatlanfejlesztési versenyt pillanatnyilag ezzel vezeti a Futureal Csoport és az Akron Group közös irodaprojektje. A verseny persze csak szóbeli, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat még 2002-ben szabályzatban rögzítette, hogy a külső körúton túli területeken a maximális épületmagasság 55 méter, azon belül 30 méter.

A szabály hatályba lépése után azonnal megindult a lobbizás e szabály megsemmisítéséért : a régóta toronyházálmokat dédelgető vállalkozók felpörgették kommunikációjukat. A szakmai közbeszéd és a sajtó fókuszába olyan projektek kerültek, mint a XIII. kerületi rendőrpalota melletti telekre tervezett – akkor még 110 méter magasnak elképzelt – felhőkarcoló, a ferencvárosi Nagyvásártelep területére telepítendő épületegyüttes, a Stadionok közelében lévő térségre megálmodott 120 méteres torony, vagy az az azóta a fejlesztő részéről feladott Váci úti két „tű” (melynek nagyszabású terveit a világhírű építész, Hani Rashid készítette). Az utóbbi időben enyhült a toronyláz hőfoka, talán sokan csalódtak, hogy az illetékes hatóságok nehezebben adják be a derekukat, mint gondolták.

A diskurzus a jövőben újra lendületet vehet: Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója a Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 autópálya kivezető szakasza közötti területre, az Őrmezőre telepítendő üzleti park kapcsán június 11-én megrendezett sajtófogadáson elmondta, hogy hamarosan vitára szeretnék bocsátani koncepcióterveiket, melyekben egy százötven méter magas épület és 4-6 kisebb irodaház anyaga szerepel. A felhőkarcolót a városépítészeti pályázat nyertesével és egy angol tervező bevonásával dolgozzák ki. A PR-koncepcióból természetesen nem maradt ki az a – más irodaprojektek kapcsán néhányszor már eldurrantott – lózung sem, miszerint a több toronyból álló együttes „Budapest nyugati kapujában” áll majd.

Az ország egyik legjelentősebb intermodális központja (pályaudvar, M1–M7, a leendő 4-es metró végállomása, buszpályaudvar, villamosmegállók) egyedülálló infrastruktúrát biztosít majd az irodaparknak, melyet a jövő év tavaszán kezdenek építeni több ütemben – az első fázis 2010-re fejeződhet be. Szakaszonként körülbelül 15–35 ezer négyzetméter megépítésére kerül sor, amely összesen közel 100 ezer négyzetméternyi bérbe adható iroda területet jelent. Az irodákhoz a tervek szerint 1000–1500 gépkocsit befogadó föld alatti parkoló is épül. A beruházók az épületeket körülölelő nagykiterjedésű zöldterületeket, éttermeket, kávézókat és további kereskedelmi- és szolgáltatóegységeket terveznek.

Elhangzott, hogy a projekt szoros kapcsolatban áll majd a vasúti vágányok túloldalán elhelyezkedő Etele tér és a Kelenföldi pályaudvar térségére vonatkozó városrendezéshez is, melyben a Fővárosi és XI. kerületi Önkormányzat, valamint más fejlesztők mellett a Futureal is érintett. Mint arról az Építészfórum beszámolt, a területre kiírt városépítészeti-környezetalakítási ötletpályázatot a MŰ-HELY Zrt. nyerte meg (vezető tervezők: dr. Nagy Béla /MŰ-HELY/; Csillag Katalin és Gunther Zsolt /3h építésziroda/) . A pályázat eredményétől a kiírók a vasúti területek révén egymástól szinte teljesen elzárt városrészek közötti kapcsolat megteremtésének lehetőségeit is várták.

A szerdai eseményen megjelent Fegyverneky Sándor országos főépítész is, aki hosszú beszédében teljes mellszélességgel a felhőkarcolók mellé állt. A mostanában gyakran feltett kérdésre, hogy kell-e magasház Budapesten, az volt a válasza, hogy „nem kell, de senki nem mondott még jó érvet arra, hogy miért nem lehet.” Hozzátette, hogy Budapest nem lapos város, számos magas épület, torony, kupola élénkíti sziluettjét. Ha ezek a maguk korában megépülhettek, akkor a mai építészek miért nem emelhetnek tornyokat? – tette fel a költői kérdést. A közép-kelet-európai régió központjaira – Bécs, Pozsony, Bukarest, Varsó – hivatkozott, ahol a nagyváros dinamikájának szimbólumaként sorra épülnek felhőkarcolók. Hozzátette, hogy bár kell a társadalmi vita, az emberek többségében irracionális félelmek élnek a toronyházakkal kapcsolatban. Budapest ráadásul már átment egy jelentős magasságbeli változáson (a klasszicita Pest jellemzően egyemeletes, az eklektikus Budapest négy-ötemeletes volt). A főépítész szerint tévhit, hogy a magasház túlzottan nagy terhelést ró környezetére.

Haba Péter
képek: Futureal sajtóanyag

Az ingatlanfejlesztés jelenleg koncepciótervezési fázisban van, amelyre neves magyar és osztrák tervező irodák kaptak felkérést:

• Giselbrecht + 3H (referenciák: Carinthiai Egészségközpont Klagenfurt, Kaindorfi Pályaudvar, Audi irodaház Győr stb.)
• HAP (referenciák: Infopark D épület, MCC Irodaház, Tesco Irodaház stb.)
• Sporaarchitects (referenciák: Szentendrei úton építettek több irodaházat, Kopaszi gát fejlesztés, Zuglói Sportcentrum stb.)
• Zechner & Zechner (referenciák: swechati irányítótorony, Kireau Highrise Bécsben stb.)
• Zoboki-Demeter (referenciák: Művészetek Palotája / Milleniumi városközpont, Palazzo Dorottya, Center Point irodaház stb.)