Design/Formatervezés

Torre David - Gran Horizonte

2012.12.06. 14:25

Vizi Kata Veronika építész hallgató a Common Ground főkurátori tárlat Arany Oroszlán díjjal kitüntetett kiállítását mutatja be, amely Caracas egyik elhagyott toronyépületében szerveződött és otthonra talált közösség életét ismerteti meg a látogatókkal. 

Az Arsenale konzervatív vonalát hirtelen feloldja egy vibráló neonfelirat, ami alatt rengeteg ember gyűlik össze enni, inni, és egy kicsit megpihenni. Ez az a hely, ahol a biennálé látogatói leülhetnek megosztani a gondolataikat egymással, a Gran Horizonte, a caracasi Torre David büféje. Az Arany Oroszlán díjas kiállítás az élelem megosztására mint ősi, ösztönszerű, közösségfenntartó gesztusra asszociál Chipperfield „common ground” hívószaváról.





Justin McGuirk, az Urban-Think Tank építész csapat és Iwan Baan fotós közös munkája teljes valójában mutatja meg a 45 emeletes vasbeton keret otthonná válását. A beruházó halálával átértékelődött az épület megépítésének fontossága, végül a befejezés elmaradt. Miért kellene a hajléktalanoknak a város peremterületein, elszigetelődve élniük, mikor a centrumban is megtörténhet a helyfoglalás? Az emberek elfoglalták és belakták ezt a gigantikus tornyot, élővé tették azt, és közben megtalálták benne saját életterüket is. Olyan közösségi funkciók kapnak helyet a lakóegységek mellett ebben a szerveződésben, amikre az itt élőknek valóban szükségük volt; ilyen a konditerem, a különböző sportpályák és grundok, de van varroda, illetve templom is. A Torre David lakói önszerveződő, önműködő közösséget hoztak létre és tartanak fent. Iwan Baan képeit nézve a látogató is érezheti a függőleges lakótelep fizikai mivoltát; a szagokat, a koszt, a nyersbetonon fekvenyomó srácok izzadságát. A 30. emeleten járó apuka zsákot cipel felfelé, a kisfiúk fociznak egy szinttel lejjebb, miközben közösségi gyűlést tartanak a szomszédok a földszinten. Ez működik.





A kiállító csoport célja, hogy felhívja a figyelmet a Torre David tanulmányozásával arra, hogy mennyire igaz és ésszerű megoldások születnek a valós szükségletek kielégítése kapcsán. Egy vasbeton organizmus született, és önműködő életet él, napjaink égető problémáira rengeteg őszinte válasszal reagálva.
 
Vizi Kata Veronika, BME Urbanisztika Tanszék