Trafóházból irodaház - Markó Irodák 9

Hogyan lehet élettel megtölteni egy kiüresedett, részben funkciót vesztett trafóházat? A Markó utca 9. szám alatt álló műemléki épület rekonstrukciós munkáinak, illetve annak „A” kategóriás irodaházzá alakításának tervezésével Dombi Miklóst és Pintér Tamást (DPi design Kft.) bízták meg. Molnár Zsuzsanna írása. 

A Markó utca 9. szám alatt álló épület ikonográfiai programja az elektromosság témakörében fogalmazódott meg. Bejárata fölött a görög mitológia titánja, Prométheusz látható. Prométheusz az istenek által használt tüzet ellopta és megosztotta az emberekkel, hogy azok az állatok fölé emelkedhessenek. A tűzre és az elektromosságra utaló képzőművészeti alkotás a létesítmény eredeti rendeltetéséhez kapcsolódik. Az épület 1930-as felépülésétől egészen a rendszerváltásig teljes egészében transzformátorházként funkcionált, a technológia fejlődésének eredményeként azonban ma már nincs szükség ilyen nagy területre az elektromos szolgáltatás üzemeltetéséhez. Az ELMŰ ugyan továbbra is innen látja el a környéket elektromos árammal, ehhez viszont már csak a pinceteret használja. A ház további szintjei ily módon egyéb funkciók betöltését szolgálhatják. 

Budapest belvárosának trafóházai az 1990-es években megüresedtek, az épületek funkciója megváltozott. Több helyszínen kulturális intézmény költözött az elektromos áramot átalakító berendezések helyére, a Markó utcai transzformátorházat pedig az Általános Értékforgalmi Bank számára alakították át. A bank központja és fiókja 2006-ig működött itt. Eredeti formájában változó belmagasságú, irreguláris terek alkották a trafóházat. Az új funkcióból adódó szükségletek kielégítéséhez a földszint és a második emelet egyes részeit megosztották az akkori építészek, alacsonyabb, galériás tereket hozva létre. Egyéb módosítások, illetve a gépészet megújítása miatt a tetőszintre számos felépítmény került, melyek megbontották a ház tömegét, és előnytelenül változtattak annak arányain. Bár az épület a 2000-es évekig jó állapotú maradt, és terei is használhatóak voltak, az új tulajdonos, a Bonemo Kft. nagyobb léptékű rekonstrukció lebonyolítását igényelte. Egy bériroda-beruházásnál a gazdasági szempontok sohasem hagyhatóak figyelmen kívül, jelen esetben azonban a tulajdonos értékmegőrző és értékteremtő szándéka vált elsődlegessé.

Meghívásos pályázati eljárást követően az épület rekonstrukciós munkáinak, illetve annak „A” kategóriás irodaházzá alakításának tervezésével a DPi design Kft.-t bízta meg a Bonemo Kft. A vezető építészek, Dombi Miklós és Pintér Tamás számára kivételes lehetőséget jelentett az országos védettségű műemlék megújítása. Az épület karakterét annak homlokzata adja: klinkertégla borítja, háromszög alakú, hosszanti irányú lizénákat képezve, melyeket függőleges üvegfalak osztanak meg. Ez az architektúra az amerikai ipari épületek stílusával, valamint az észak-német téglaépítészettel mutat rokonságot. A Markó utca 9. remekül illeszkedik a belvárosi közegbe: a szakirodalomban a Déry–Merényi szerzőpáros „logikus városépítő gondolkodás eredményének” tekinti a transzformátorházat.

Az építészek számára két terület jelentett kihívást: a szabdalt, kis belmagasságú terek ésszerű kialakítása a 21. századi irodaházak igényei szerint, illetve az épületgépészeti követelmények (szintenként szabályozható légtechnika, fűtés, hűtés) kielégítése. A korábban a tetőszintet kaotikusan elcsúfító külső gépészeti egységek az épület tömegén belülre kerültek, hanghatásukkal sokkal kevésbé terhelve a lakókörnyezetet, egyúttal visszaadva az épület eredeti formáját. Az épület külső megjelenése, a homlokzat tiszta szerkesztése alapján azt gondolhatnánk, hogy a belső terek is hasonló rendezettséget mutatnak. A korabeli technológia azonban olyan elrendezést kívánt, mely szabálytalan belső kialakítást eredményezett. A tervezők a terek rendezése mellett az eredetileg nagy belmagasságú, de az 1990-es átépítéskor kialakított irodaszintek használhatóbbá tételére, lehetőség szerint a belmagasságok növelésére fektettek nagy hangsúlyt. A földszinti és a második emeleti galériás szinteken az áttervezés során maximalizálták a nagy belmagasságú iroda tereket, a középső, kétszintes traktusba kiszolgáló helyiségeket, tárgyalókat terveztek.

Az építészek egy, a teljes épületre kiterjedő, háromdimenziós lézerszkennerres pontfelhős felméréssel tették láthatóvá és könnyebben vizsgálhatóvá az épület geometriai adottságait, hogy a statikai és gépészeti kérdéseket a szerkezet irregularitása okozta nehézségek ellenére megválaszolhassák. A gépészeti légcsatornák egy része jól látható módon a belső terekben található, ezzel is visszaadva a ház ipari jellegének hangulatát. Ily módon a korábban a felső szintre helyezett ráépítmények, melyek megbontották az épület eredeti arcát, elbontásra kerülhettek. A tetőn mindemellett süllyesztett udvarokat hoztak létre az építészek, az üvegezett falú negyedik emeleti irodák és a megmagasított homlokzat között azzal a céllal, hogy a tető szintjén elhelyezkedő, a zárt műemléki homlokzatokkal körbevett terek is kapcsolódjanak a külső térhez.

Az építészetileg és technikailag izgalmas Markó 9. irodaház ismét aktívan működhet: külső megjelenésében, valamint a közös területek belsőépítészeti megoldásaiban inspirációként használva az art deco hangulatát, irodatereit illetően megfelelve a 21. századi felső kategóriás irodaépületek kívánalmainak.

Molnár Zsuzsanna