Nézőpontok/Vélemény

Trump és a Brexit mellett Magyarország nem tűnik cikinek

2016.11.24. 15:29

A hazai piac legfontosabb szakmai rendezvényén, a Portfolio Property Investment Forum konferencián a régió és Magyarország legfontosabb befektetői, fejlesztői, bankárai, tanácsadói vitatták meg a hazai és a KKE-régió ingatlanpiaci aktualitásait, melyből kiderült: európai viszonylatban is pozitív a magyar kép. Az egész napos esemény délelőtti szekciójának összefoglalója. 

Magyarország jól teljesít európai viszonylatban

A KPMG idén hetedik alkalommal készítette el Property Lending Barometer című nemzetközi felmérését, amelyben 21 ország közel 100 bankja vett részt Európaszerte. A felmérést a Portfolio által szervezett Property Investment Forum 2016 konferencián Dános Pál, a KPMG igazgatója mutatta be nyitóelőadásában.

Dános Pál több pozitív fejleményt is kiemelt Magyarország és a kelet-közép európai régió vonatkozásában. Az RICS Kereskedelmi Ingatlan Monitor szerint egész Európában Magyarországon a legnagyobb a tőkeérték-növekedési és a bérletidíj-növekedési elvárás, megelőzve ezzel számos fejlett és feltörekvő piacot. Szintén jó hír, hogy a fejlesztési hitelek kamatprémiumát tekintve mára Magyarország alig számít kockázatosabb piacnak, mint Lengyelország vagy Csehország. Optimizmusra ad okot az is, hogy a régión belül a jól teljesítő hitelek aránya évek óta növekszik és idén elérte a 64%-ot - igaz, így is elmarad a Nyugat-Európára jellemző 90% feletti értékektől.




A KPMG felmérése szerint Magyarországon nőtt az ingatlanfinanszírozás stratégiai fontossága és a bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága: a hazai válaszadók több mint kétharmada mind a saját bankja, mind a bankszektor ingatlanhitel-portfóliójának növekedését várja a közeljövőben. A bankok legszívesebben irodafejlesztéseket finanszíroznának, a lakóingatlanok idén már preferáltabb ingatlantípusnak számítanak, mint a kiskereskedelmi ingatlanok.


Pozitív a magyar kép, különösen a romló nemzetközi környezetből nézve

A konferencia résztvevői Közép-Európa ismételt lendületbe jöveteléről beszélgettek. Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarországon a fundamentumok jelentősen javultak, van finanszírozás, az országkockázatok csökkentek, amivel a panel többi részvevője is egyetértett. Noah M. Steinberg, az RICS Magyarország elnöke és a WING elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy "a piaci javulás minden területen érzékelhető, a kihasználatlanság csökken, a bérleti díjakra is felfelé irányuló nyomás nehezedik. Ezek az egyes részletek azok, amelyek együttesen az egész piac javulását mutatják és pozitív üzenetet hordoznak a befektetők számára. A makro- és ingatlanpiaci fundamentumok meggyőzőek, a korábbi korlátok így már nem tartják vissza a befektetőket."





Lila Pateraki, a Zeus Capital Management igazgatója, amellett, hogy egyetértett a panel többi résztvevőjével megjegyezte, hogy a nemzetközi környezet bizonytalanná válása nagy szerepet játszott Magyarország megítélésének javulásában, így a magyar politika iránti aggodalmak már nem tűnnek annyira jelentősnek. Hasonló véleményen volt Adrian Karczewicz, a Skanska Commercial Development Europa tranzakciós igazgatója is, aki kiemelte, hogy a lengyel választások után sok politikai aggodalom fogalmazódik meg Lengyelországgal szemben, így a figyelem elterelődött hazánkról.

Számely Péter, a Hypo NOE KKE finanszírozási vezetője az előbbiekhez hozzátette, hogy nemcsak az ingatlanpiacon tapasztalható javulás, hanem a finanszírozásban is: a bankok - bár számuk csökken - ismét aktívan hiteleznek. Patrick Delcol, a BNP Paribas Real Estate közép-kelet-európai vezérigazgatója elmondta, a régióban nem csak hazánk, de Csehország is hatalmas javulást mutatott, a német befektetési alapok számára rendkívül vonzónak számított idén. Ám Magyarországgal kapcsolatban még vannak bizonytalanságok. A nemzetközi befektetők még nincsenek felkészülve, hogy óriási összegeket fizessenek Magyarországon, egyelőre a magas hozamok vonzzák őket, ha ezek jelentősen csökkennek, az eltántoríthatja őket.

A beszélgetés során szóba került a Brexit Kelet-Közép-Európára gyakorolt lehetséges hatása. A többség egyetértett abban, hogy a régiónk ingatlanpiacára pozitív hatással lehet a kilépés, bár kiemelték, hogy a kilépésről nem született még parlamenti döntés Nagy-Britanniában. Patrick Delcol hozzátette, hogy "a Brexit és az amerikai elnökválasztás eredménye együtt negatív változásnak számít, mivel mind a két intézkedés az országok közti elszigetelődés erősödéséhez vezethet." 





Csökkenő hozamszint mellett is optimisták a befektetők

6% körüli értékre csökkenhet a prémium irodaházak hozamszintje 2017 végére Magyarországon, vélekednek a jövő év alakulásáról az ingatlanpiac szakértői. A hozamszinteket ugyanakkor a likviditás és a kockázat tényezőivel együtt kell vizsgálni - mondta el Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója. A szakértő egyetértett a hozamok csökkenésével, amelyet kis mértékűnek tart, akár jövő év végéig kitarthat a 6,5% feletti hozamszint, miközben a bankok közti verseny a jó minőségű termékek finanszírozásáért a jövőben is fennmaradhat.

"A hitelminősítők felminősítéseinek hatását már 2015 végén beárazta a piac, a tranzakciókat már 2016 elején elkezdték a befektetők, így az idei lehet a második legerősebb év a hazai ingatlanpiac történemében." - világított rá Vécsey Bence MRICS, a Colliers International Hungary üzletág igazgatója.




Kereskényi Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. finanszírozási vezetője elmondásából kiderült, hogy a bankok üdvözlik a befektetési volumen növekedését, hiszn a fejlesztéseknek extra lendületet a növekedési hitelprogram adott. A hozamok jövőben várható csökkenésével ő is egyetért. A finanszírozói oldal eredményessége a banki portfólió jelentős bővülésének köszönhető, a bankok közti verseny intenzitásának növekedése a befektetők számára kedvező finanszírozási lehetőséget jelent. A finanszírozást azonban olyan tényezők is mozgatják, mint a likviditás, a bankszabályozás vagy a lokális szabályozás, ami befolyásolhatja az árakat. A jelenlegi folyamatok alapján elmondható, hogy a kedvező hitelezési piac várhatóan jövőre is fenn tud maradni.

"A gazdasági adatok javultak, a külső adósság 25 százalékát finanszírozza csak deviza alapon az ország, ami a gazdaság sérülékenységét csökkenti, ezt értékelték a közelmúltban lezajlott felminősítésekkel a hitelminősítők is." - vélekedik Furulyás Ferenc MRICS, a JLL Budapest ügyvezető igazgatója. Az alapkamat csökkentése esetében bebizonyosodott, hogy azt a gazdaságpolitikai folyamatok is indokolták.




A szakértők egybehangzó véleménye hogy a hazai befektetési piacot 2017-ben a hazai és a német befektetési alapok fogják dominálni, a hozamcsökkenés a stabilabb befektetőket vonzhatja leginkább, szemben az opportunista befektetőkkel.

A globálisan rekord alacsony kamatszint rövid távon továbbra is alacsony maradhat, de hosszabb távon elindulhat felfelé, ami a hosszú távra tervező ingatlantranzakciók esetében is érezhető lesz. A kamatemelést azonban jelenleg sem az inflációs nyomás, sem a gazdasági folyamatok nem indokolják, ha mégis bekövetkezik, annak inkább politikai okai lehetnek. A jelenlegi likviditásbőség, a helyét kereső tőke és az, hogy az alacsonyabb kamatprémiumok mellett is hiteleznek a bankok legalább olyan izgalmas piacot vetítenek előre 2017-re is, mint amilyen a 2016-os év volt.


Hamarosan hűtést is tervez a Főtáv

Dr. Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója a távhő előnyeiről és a további terveikről beszélt előadásában. Megemlítette, hogy 2013 óta nő az igény a távhőre, miközben a föld melegedése miatt csökkent a már meglévő fogyasztók felhasználása. Évente 30 MW növekedésre (egy Kaposvárnyi energiaszükséglet) van szükség az eladott mennyiség szinten tartásához. Ezt a piaci bővülést 2014-ben és 2015-ben is produkálni tudta a cég. Ma már új lakóprojekteknél is többen választják fűtési módként, mivel olcsóbb megoldásnak számít, mint a gáz.

A távhő azonban már nem csak panelfűtés jelent: a Sándor Palota, Miniszterelnöki Hivatal, Dagály Úszópalota, Gellért Szálló, Millenáris, Magyar Nemzeti Galéria vagy a Mátyás Templom fűtését is a Főtáv oldja meg. A cég további bővüléseket is tervez, az Erzsébet híd alatt fog átvezetni egy vezetéket jövő őszre, így még többek számára válik elérhetővé ez a fűtési mód. A Főtáv nemcsak a fővárosban akarja megépíteni a távhőgyűrűt, az agglomerációs településeket is célba veszik, elsőként Nagytarcsát kapcsolták be a szolgáltatásba. Mindemellett a hűtési szolgáltatás indítását is tervezi 2017-től, amelyhez napelemekkel szolgáltatják majd az energiát.



Hogyan találjuk meg a megfelelő munkavállalót?

Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója az építőipari employer brandingről beszélt előadásában. A szakember kifejtette, hogy kezd egyensúly kialakulni a szektorban, bár nagyon sok cég szűnik meg továbbra is, de újak is alakulnak. Az építőipari termelés értéke jelentősen növekedett, nagy kérdés, hogy átlépi-e az eddigi 2006-os rekordot. Úgy véli, még hosszú út áll az építőipar előtt a válság előtti időszakhoz képest. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy ki valósítja majd meg az új fejlesztéseket, hiszen jelenleg az egyik fő probléma a szakképzett, erős, jó, lojális munkaerő megszerzése vagy inkább megtartása.

Pintyőke Marcell az előadás harmadik részében 2016-ban készített anonim kérdőíves kutatás tapasztalatait ismertette, amit azért végzetek, hogy feltárják, hogy mivel lehet megtartani, és eredményesen foglalkoztatni a munkavállalókat. Az eredmények alapján az építőipari munkavállalók az alábbi öt szempontot tartják a legfontosabbnak:

  • stabil munkahely, 
  • megfelelő javadalmazás, 
  • jó csapat, 
  • elegendő idő a családra és a magánéletre,
  • az elvégzett munkával és felelősséggel arányos fizetés.

A szakember kiemelte, hogy a nyugathoz képest fel kell nőnie a szakképzésnek, transzparens foglalkoztatásra van szükség (meg kell szűntetni a fekete foglalkoztatást), életpályamodell/fenntarthatóság szükséges, reagálni kell az Y-, Z-generációs preferenciákra, valamint a jóllétre is figyelni kell. Jelenleg reális veszély a munkaerő elvándorlás, a szakképzetlen munkaerő bevándorlás, fekete foglalkoztatás, az utánpótlás nevelés teljes összeomlása.



Van élet a banki finanszírozáson túl

A délelőtt folyamán az ingatlanfejlesztők és befektetők rendelkezésére álló forrásbevonási lehetőségekről beszélgettek a szakemberek. Dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere elmondta, a banki finanszírozás még mindig versenyképes forrásbevonásnak számít az ingatlanpiacon, a bankok között nagy a verseny, így nagyon jó feltételrendszer érhető el. A bankok hitelkihelyezése ugyanakkor a válság előtthöz képest megszigorodott, több olyan feltétel van, amely nem is tárgyalható. Az alternatív finanszírozási módok elsősorban nem a projektfinanszírozás inkább vállalat finanszírozás terén van jelentősége.

Doron Dymschiz, a Duna House tulajdonosa a cég tőzsdére lépéséről beszélt. Mint elmondta, a legtöbben az elmúlt időszakban azt kérdezték tőlük, hogy miért döntöttek a tőzsdére lépés mellett, mikor más finanszírozási módok olcsóbbak. A szakember kiemelte, hogy "a banki hitel teljesen más termék, mint egy tőkebevonás, és egyáltalán nem biztos, hogy a hitel kamatai 2 év múlva is ilyen alacsonyak maradnak." Tehát mindkét finanszírozási módra szükség van, de kiemelte, hogy "a bankok is sokkal szívesebben finanszíroznak egy olyan vállalatot, ami a tőzsdén jelen van." Saját tapasztalatuk szerint, nagyon aktívak voltak a privát befektetők, sikerült 1200 részvényest bevonni, de az intézményi befektetők is jelentős tőkét fektettek be.

Székely Gábor, a Appeninn Holding Nyrt. vezérigazgatója a tőzsdei jelenlétük tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy a 2010-es tőzsdére lépésükkor úgy gondolták, hogy a válság ellenére ott is érdemes tőkét gyűjteni. 6 milliárd forintnyi tőkét tudtak gyűjteni a programjuknak köszönhetően azóta, klasszikus ipo-ra azonban nem került sor.




Kocsis Péter MRICS, a WING vezérigazgató-helyettese a kötvény kibocsátási programjuk tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy az indított program 40 millió eurós, melyből 36 millió eurót értékesítettek intézményi befektetőknek, alapoknak, nyugdíjbiztosítóknak. A kötvényeket 4 százalékos fix kamattal ajánlották, melyek futamideje 3 év. Mivel ez egy egyéves program, még további értékesítések várhatóak. A szakember meglátása, hogy egy ilyen program sikeréhez elengedhetetlen egy megfelelő embereket alkalmazó nagy cég megléte.

A panelbeszélgetés résztvevői a SZIT-e indításáról is beszéltek, ennek kapcsán elhangzott, hogy rengeteg joghézag volt a 2011-es SZIT szabályozásban, amit azóta a piaci igényekek megfelelően módosítottak. A belépő szintet 10-ről 5 milliárd forintra csökkentették, így a SZIT-ből valós alternatíva vált. Erősen szabályozott forma, de ha egy cég minden előírást betart, akkor megfelelő megoldás lehet.


Megfordult a ciklus: mindenki fejleszt?

A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy a növekvő árszintek következtében vajon várható-e lakáspiaci buborék kialakulása. Nagygyörgy Tibor MRICS, a Biggeorge's Holding tulajdonosa szerint buborékról egyelőre nem beszélhetünk és a gazdasági folyamatok a jövőben sem indokolják annak kialakulását. Buborékról valóban nem beszélhetünk, de vannak olyan részpiacok, például a budapesti belváros, ahol a rövidtávú lakáskiadás áremelő hatása miatt beszélhetünk a túlárazott lakásokról - tett hozzá Dr. Árendás Gergely MRICS, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.

"Ami az irodapiaci bérleti díjakat illeti, a kereslet-kínálati viszony miatt jelenleg emelkedő díjakat látunk, de ez egy lakáspiachoz hasonló korrekció." - mondta el Salamon Adorján MRICS, az Eston vezérigazgatója. Strukturális szempontból az új építésű volumen határozza meg a piacot, ám a növekvő kivitelezési költségek miatt a bérleti díjaknak is növekedniük kell, jóllehet a hozamok csökkenése ezt tompíthatja.




Vörös Gábor, UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezetője a bérleti díj növekedését a részpiacokon látja. A fejlesztések kapcsán megjegyezte, hogy "míg régebben átgondolatlan fejlesztések, a válság alatt piaci stagnálás időszaka volt jellemző, most a built to suit fejlesztéseknek van itt az ideje, ám jövőre már a spekulatív fejlesztések volumene is jelentősen növekedhet." Ez azt jelenti, hogy finanszírozási oldalról a bankok a mostani piacon válogathatnak a projektek közül, kiválasztva a legígéretesebb, legjobb beruházásokat, a jó projektekért azonban egyre nagyobb a verseny.

Kovács Attila MRICS, a Horizon Development managing partnere is egyetért abban, hogy az irodapiacon a következő években a bérleti díjak növekedése várható. "A fejlesztések során a telek megvásárlása mellett a legnagyobb kérdés, hogy a kivitelezői kapacitások hogyan fogják bírni az egyre nagyobb igényeket és el tudnak-e készülni határidőre a bejelentett fejlesztések." - tette hozzá Gereben Mátyás a CPI Hungary ügyvezetője.


forrás: sajtóközlemény