Épülettervek/Lakóépület

TTT, avagy Tetőkert Tervek Terézvárosban - a STOA Építészműterem elképzelései szerint

2010.05.21. 11:58

Terézváros a legkisebb, sűrű, legkevesebb zöldfelületettel rendelkező kerülete Budapestnek. Itt minden négyzetcentiméter zöld kincset ér. A STOA Építészműterem - Ásztai Bálint, Niczki Tamás, Bakó Attila - tetőkertek kialakítására tett javaslatot egy 2009-es egy zártkörű, meghívásos pályázatra készült tervében.   

2009. tavaszán egy zártkörű ötletpályázatot írt ki az Arrow Real Estate Development Kft. A tervpályázat témája a terézvárosi bérházak tetőtér-beépítésének újragondolása volt. Mivel a kerület egyik legnagyobb problémája a zöld hiánya, így alapkoncepciónk a tetőkert létesítése volt. A pályázati anyagunkban egy olyan, akár több épületet is összekapcsoló hálózatot javasoltunk, amely úgy teremt több száz négyzetméternyi egybefüggő új tetőkertet (és tetőkert-hálózatot is akár), hogy közben az értékes, impozáns és nagy terű századfordulós tetők összképe sem tűnik el. A tetőket a mai építészeti köznyelvben széles körben elterjedt pergolák segítségével kívánjuk korszerű formában újrafogalmazni.

 

 

 

Városépítészeti koncepció
A kerület egyik legsúlyosabb problémája a zöldfelületek szinte teljes hiánya. Az épített környezet mellet a zöld környezet szinte teljesen eltűnt ebből a városrészből. Az érvényben lévő és tervezett szabályozási tervek és szabályzatok is ezt az arányt kívánják javítani, és ezáltal a történelmi részt élhetőbbé, emberségesebbé tenni. A meglévő épületállományra és az általuk meghatározott városépítészeti struktúrára - de a fasorok nélküli szűk utcákra és mellékutcákra is-, ma már úgy kell tekintenünk, mint közös kultúránk egy megőrizendő darabjára. A város kiterjedtsége miatt eltűri, hogy helyenként –elsősorban a Körúton kívüli részeken- a régi szerkezetet felülírva új, korszerűbb városszerkezet születhessen meg (pl. Corvin projekt, vagy a Kéthly Anna tér és Klauzál utca szabályozása), melyben már a zöldfelület is helyet kaphat, mint a korszerű város elengedhetetlen alkotóeleme.

 

 

 

A Terézvárosban túl sok építészeti, városépítészeti eszköz azonban nincs a kezünkben, hiszen a századelőn és korábban kiépült struktúrát nem lenne illő még csak részben sem lerombolni, hogy azokat aztán szélesebb utcákkal újjáépítsük. A belvárosi zöld területek iránti igény azonban igen magas. Jól példázza ezt, hogy mennyire pozitívan fogadta a városlakók nagy része a budapesti Városháza projekt kapcsán a bazárok elbontása után a város közepén kialakult új szabad területet. A kérdés azonban ezekben a belvárosi kerületekben mindig kettős: mi a fontosabb, az élhetőbb, emberségesebb, levegősebb város, vagy a történelmi szövet, a történelmi építészeti karakter megőrzése?

 

 

 

Ezt szem előtt tartva próbáltunk egy olyan beépítést létrehozni, mely egyszerre próbálja meg továbbvinni a történelmi építészeti karaktert és ajándékozza meg a város lakóit egy újabb zöldfelülettel. A két szomszédos épület tetőtérbeépítését a szabályozási tervben is sugalmazott tetőkertes kialakítással oldjuk meg. Az új lakások az eredeti tetők kontúrjain belül kaptak helyet. A magastetők helyett azonban az épület tetejének teljes területén egy többszintes tetőkert kap helyet. Az eredeti utcakép megőrzése érdekében az utcai szárny felett egy nagy, egyterű, filigrán acélszerkezetű nyitott pergolát helyeztünk el. Ez az egységes, nyugodt képet festő pergolarendszer mai módon képes megjeleníteni a hajdani impozáns, egyterű tetők építészeti karakterét. A mai építészeti és tájépítészeti köznyelvben használatos eszköz egy újragondolt használatáról van szó tehát, mely egy képben foglalja össze, keretezi be, egyszersmint el is rejti a mögötte megbújó, sajátos tetőfelépítmények, kéménykialakítások miatti tagolt összképet.

Javaslatunk tehát a mostani utcaképet jellemző nagyvonalúság megőrzése úgy, hogy egyúttal közösségi – vagy csak a lakók által használható - tetőkerteket hozzunk létre.

 

 

 

Építészeti koncepció: Árnyéktetők
A tetőszinten az utcai fronton kialakított pergolákat fix árnyékoló-lamellák beépítésével tovább lehet finomítani. Ezeknek a lamelláknak a segítségével az épületek egyszerre kaphatnak hasonló karakterű arculatot, de ez az eszköz lehetőséget teremt az egyedi karakter kialakítására is. A rajzolat segíthet mai nyelven megidézni az épületek születésének korát.

A megépülő szerkezet lehetőséget ad arra is, hogy később akár a teljes felületén beüvegezhető legyen – ezáltal tetőszinti orangerie-t lehet kialakítani. A felületeket részben napkollektorokkal is el lehet látni, – de elsősorban a szerkezethez jobban illeszthető lamellás napkollektorokkal, nem pedig a nagyméretű, táblás fix paneles kollektorokkal.

Az utcai oldalon fontos szempont volt a lakás homlokzati síkjainak visszaléptetése, így az új, ill. a régi karakteresen elválik egymástól. A pergola tető „lábai” pedig a régi párkányzattól indulnak felfelé, mintha a régi tetőt látnánk újonnan. Mivel az utcai oldal mindkét ház esetében részben északi, itt a lakószinthez kapcsolódó teraszokra tervezett ültetőgödröket részben merőlegesen helyeztük el – így a nyugati nap még benapozza a kertet. A belső déli udvaron, ahol jobbak a benapozási adottságok egy nagyobb, szintenként közös zöldfelület kialakítását javasoljuk.

 

 

 

A lakások kialakításánál fontos tervezési szempont volt a lehetőségekhez képest minél négyzetesebb  lakásformák létrehozása. A tervezett program szerint a szabályozási tervnek megfelelően átlagosan 80nm-es lakások kerülnek kialakításra, magas építészeti minőségben.

A pergolák több darabból összeszerelt acélszerkezetek. Az elemek az utca felől az új födémhez csatlakoznak, az udvari oldalon pedig egy acél mestergerendára érkeznek az ívek. A gerendát acél oszlopok támasztják alá,a merevítésről kisebb acél fióktartók gondoskodnak.

A beépítés kihasználja a telek 50%án megvalósuló tetőkert esetén kapható 0,5 bruttó szintterületi bónuszt, de ezzel együtt is, csak minimálisan lép ki a tömegalakítás az eredeti tetőkontúrból. A tervezett beépítés nem használja ki maximálisan a lehetséges szintterületi beépíthetőséget.

Ásztai Bálint

 


Tetőtérbeépítések a Weiner Leó utcában

vezető tervező: Ásztai Bálint projektvezető építész, Niczki Tamás vezető tervező
építész munkatárs: Bakó Attila
generáltervező: STOA Építészműterem Kft.

tervezés éve: 2009
bruttó szintterület: 550 és 630 m2
építtető: Arrow Real Estate Development Kft.