Tudástölcsér

Feltörekvő vállalkozásoknak ad otthont a kővágószőlősi ércdúsító egykori üzemépülete, mint inkubátorház. Az átalakítás, felújítás tervezői Koller József és Zoltán Erzsébet.

Inkubátorház, Pécs / Kővágószőlős

Pécs nem is oly távoli történetében meghatározó jelentőséggel bírt – egészen tizenkét évvel ezelőtti végleges felszámolásáig – az uránbányászat. Pécs nyugati határában, Kővágószőlős területére esett az ércdúsító üzem is, melynek az 1950-es évekből való épületére több hányattatott év után egy nagy ívű fejlesztési terv keretében új hasznosítás várt.

Irodánk feladata az volt, hogy a barna mezős beruházás keretében megvalósuló ipari parkba települő cégeknek inkubátorházat tervezzen a valamikori üzem épületének átalakításával. Az inkubáció alapvető célja, hogy az induló vállalkozások befogadásával, együttműködésük segítésével természetes módon generálja fejlődésüket, hogy egy bizonyos léptéket elérve önállóan is dinamikus résztvevői lehessenek a gazdasági életnek. Ezt az integrációs képességet fejezi ki az épület arculatát meghatározó, általunk ”tudástölcsér”-nek keresztelt új bejárat. Ennek a vízszintes és függőleges metszetében is szűkülő, acél, kő és üveg által meghatározott átmeneti térnek a megérkezés szempontjából többrétű a feladata: egyrészt fő tartószerkezeti elemei indirekt módon hirdetőoszlopként működnek (az üveg pillérekbe gravírozva olvashatók azok a cégek, melyek székhelye itt található), másrészt az eredeti, visszafogott bejárati szituációt hangsúlyosabbá teszi, mintegy „landmark” elem jelenik meg az épületen.

A külső megjelenést meghatározta a következetes, fegyelmezett szerkesztésmód, amin nem állt szándékunkban változtatni. Az őszinte tégla-architektúra – hiszen itt nem beszélhetünk téglaburkolatról, miután 51cm vastag tömör kisméretű téglafalak állnak vakolatlanul – olyan érték, amit minden áron igyekeztünk megőrizni az egyre szigorodó energetikai elvárások mellett is. Megbízónk elfogadta érveinket, és bár alacsony energiafelhasználású épület kialakítása volt az egyik legfőbb szempont, az épület egyéb szerkezeteinek feljavításával, a felület- illetve szerkezetfűtéssel, hűtéssel biztosítani lehetett a megfelelő klímát. Alapkoncepciónk szerint meghagyva az eredeti nyílások rendjét, a vakolt mellvédfalak elbontása után az északi oldalon teljes felületében üveg mezők keletkeztek, a délin pedig a nyári túlmelegedés megelőzésére egy szerelt szerkezetű faburkolatos mező is a nyílásba került, kiegészítve egy lamellás árnyékoló szerkezettel. A különböző mértékben behúzott árnyékolók spontaneitása valamelyest oldja a homlokzat szigorú rendjét, élettel, dinamikával tölti meg.

A szervezet megfelelő ütemű fejlődésének beindításához a téralakítás koncepciójával is szerettünk volna hozzájárulni: nemzetközi tanulmányok és tapasztalatok alapján az információ megfelelő áramlása egy cég sikerességének kulcsa. Ezt el lehet érni a mindennapi életben meetingek és brain-stromingok módszeres és tervszerű összehívásával, viszont a tapasztalatok azt is bebizonyították, hogy a spontán információáramlás sokkal hatékonyabb. Ehhez viszont újszerű, ennek megfelelő terek kialakítására van szükség.

Érdekes módon az amúgy igen zárkózott svédek fejlesztették ki és terjesztették el az európai irodaépítészet egyik alaptípusát, az ún. kombi irodát, melynek legfőbb erénye az átláthatóság, nyitottság és a nyugodt a munkakörnyezet. Alapeleme az irodákat a központi közlekedő zóna felé lehatároló üvegfal, melynek praktikus, használati szempontból fontos üzenete van: az üveg átláthatósága biztosítja a munkavégzés nyugalmát, ami azzal érhető el, hogy még mielőtt a kollégánkhoz bekopognánk egyértelművé válik, hogy megbeszélést folytat stb., azaz zavarhatunk-e, vagy sem.

A középső zónában – ami közlekedő is egyben – kapnak helyet a mindenki által használható funkciók, például a másolók, nyomtatók, eszpresszó pult. A bárpultnak a szocializáció szempontjából is jelentősége van: nem egy teakonyha, ahol a névtelenség sötétjébe burkolózva mindenki következmények nélkül ott hagyhatná a mosatlant – viszont egy kávé mellett a nyomatatásra várva az összefutó kollégák beszélgetésbe elegyedhetnek.

Sajnos hazánkban még nem általánosan elterjedt az ilyen munkakörnyezet értékrendje, nem mindig talál kellően pozitív fogadtatásra, a megbízó nyitott, európai szellemisége a kollégákat itt sem „fertőzte” meg, ezért látunk a transzparens terek helyett behúzott szalagfüggönyöket, így lehetett a bárpultból otromba kamraszekrény, a nyüzsgő központi tér helyett kongó folyosó. A tervező a terek alkotásakor a használatot is alapvetően meghatározza, konkrét elképzelései vannak, ami nem minden esetben kommunikálható a használók felé.

szöveg: Zoltán Erzsébet

építész tervezők
Koller és Társa Tervező Kft.
Koller József - Zoltán Erzsébet

építész munkatárs
Bánfalvi Zoltán
Hoffecker Ákos
Lőke Ferenc

statika
Marosterv Kft.
Maros József
Kis-Bogdán András

gépészet
Hevaszer Kft.
Eördögh Zsolt
Jermás Krisztián

épületvillamosság
Pécsi Villamosterv Kft.
Hegyi Béla

kertépítészet
Böjte Tibor