Türje templomának romló állapota
Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók: rohamosan pusztul Magyarország egyik legfontosabb román kori emléke, a türjei templom.
Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók, az egykori restaurálás helyenként ma már inkább rombolásnak tűnő nyomai: a türjei, hajdan prépostsági templom megmentésére egyelőre nincs remény.
„Megdöbbentő a templom állapota, ám hogy pontosan mennyi és milyen súlyos sebből vérzik, felmérés nélkül lehetetlen megállapítani” – mondta el a műemlékem.hu-nak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Mezős Tamás, aki a napokban szemrevételezte a 13. századból származó, Magyarországon egyedülálló műemléket, hozzátette: a rendkívül rossz általános állapoton túl az is elszomorító, hogy a falkutatások befejeztével több felület esetében helyreállítás, vagy konzerválás nélkül hagyták sorsára a szakemberek a templomot. Ennek egyik legszembetűnőbb példája az északi mellékhajó szentély felőli zárófala, ahol a boltozat alatt betörték a téglákat, így ágyú ütötte lyukként éktelenkedik a kutatás helye.
A türjei templom több szempontból is rendkívül fontos eleme a magyar műemlékállománynak. Ritka reprezentánsa az Árpád-kori téglatemplomoknak, amit a premontrei szerzetesek számára alapított kolostorral együtt Türje nembeli Dénes bán a 13. század első felében. A déli mellékhajó falán 14. századi, Szent László legendát feldolgozó falképciklus található, amelyet csak néhány évvel ezelőtt fedeztek fel. A díszítőfestések más része 15. századi, míg az 1760-as években Dorffmaister István festett oltárképet és más ábrázolásokat a templomban.
„Legalább egy olyan vizsgálatra szükség volna, amely pontosan felmérné a jelenlegi károkat a templomban” – mondta Mezős Tamás, ám hozzátette: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak nincsenek forrásai, ráadásul a törvény is köti a kezét, hiszen nem állami, hanem egyházi tulajdonban van a műemlék.
„Nem túlzás több száz millió forintra becsülni a templom helyreállításának költségét, ennél pontosabb számot azonban lehetetlen mondani” – közölte a Veszprémi Főegyházmegye építésze. Rábel István kijelentette: ugyan a templom az egyházmegye területén áll, azonban nincs a tulajdonukban, így a felújítását sem tudják kezdeményezni.
„Ismerjük a templom elszomorító állapotát és keressük a megoldást, az azonban biztos, hogy saját erőből nem, csak pályázati forrásból léphetünk előre” – mondta a tulajdonos Csornai Premontrei Apátság vezetője. Fazakas Márton kormányzó perjel hozzátette: a 2000-es évek elején tízmillió forintot nyertek pályázaton, amelyből azonban csak a falkutatásra és régészeti feltárásra futotta a templom környezetében. „Előteremtettük a Szent László legendát ábrázoló falkép, illetve a barokk oltár restaurálásának költségét, nemrégiben megtisztíttattuk az oltárképet. Ez persze a teljes rekonstrukcióhoz képest nagyon kevés, de igyekszünk mielőbb kész tervekkel előállni, hogy megmentsük a magyarság múltja szempontjából egyedülálló türjei templomot” – jelentette ki Márton atya.
Repedezett, átvizesedett falak, hulló vakolat, galambcsontváz a harangtoronyban: képgaléria a muemlekem.hu magazinjában
