A GE oroszlányi, víztisztító technológiákat gyártó üzemének megrendelésére készültek a mellékelten bemutatott épület tervei. Az impozánsan fejlődő cég mindennapjaihoz egyre inkább hozzátartozik a látogatók, potenciális üzletfelek fogadása, valamint egyfajta felvállalt oktatási tevékenység, melynek célja a legújabb technológiák megismertetése az érdeklődőkkel, ügyfelekkel. Az új épületegyüttes célja olyan látogató- és oktatócentrum létrehozása, mely a befogadott funkción kívül egyben az „arca” is a cégnek.
Az épületegyüttes két részből áll. A „földből kinövő” portaépület reprezentatív fogadófunkciója mellett egyben a gyáregyüttes kapuja is. Ez az épületrész vállaltan inkább terepalakulat, semmint épület: nem kíván konkurenciája lenni az út másik oldalán álló szennyvíztisztító-egység kvalitásos épületének.
Az oktatási centrum a meglévő épület által formált „öbölbe” épül be, önálló építészeti arculattal bír, nem próbál illeszkedni a meglévő épület stílusához, de messzemenően illeszkedik (beleépül) annak épületstruktúrájába. Szigetszerű megjelenésének koncepciójával összhangban a meglévő épületrészekhez könnyed üvegtetővel csatlakozik, így alakul ki az épületrész előcsarnoka is. A földszinten a fogadóterek mellett kis sportfunkció kapott helyet, mely a dolgozók igényeit szolgálja ki. Az emeleten a három részre osztható, 110 fős konferenciaterem, valamint megjelenésével és a belőle nyíló kilátással is a terület fölött „uralkodó” vállalati nagytárgyaló (”boardroom”) kapott helyet.
Az oktatási centrum szoborszerű megjelenése érzetében a gyártóbázis a XXI. század robotvilágát idézi: strukturálatlan hófehér építőlemez (szálcement) burkolata és üvegfelületei a szoborszerűséget hivatottak kiemelni. A belsőépítészeti kialakítás fenti gondolatmenet folytatása: a külső megjelenés hófehér dominanciájával szemben néhány színes folt köré tervezett, melyek a homlokzati átlátások révén egységbe fűzik a földszintet és az emeletet. A belsőépítészeti és építészeti kialakítás egyszerre próbál illeszkedni az indusztriális környezet józanságához és célszerűségéhez, valamint az elvárt „jelszerű” megjelenési igényhez is.