A KTH (Kungliga Tekniska högskolan) campusa - kulturális és történelmi összefüggéseivel, valamint fizikai határaival - a „tabula rasa” helyzet ellentéteként írható le. Az építészeti iskola új tömbjét az udvar területén helyeztük el, közel a campus bejáratát alkotó, 20. század elejéről származó, monumentális nyerstégla-architektúrájú épületegyütteshez, amely Erik Lallerstedt építész nevéhez fűződik, aki egykor maga is az intézmény professzora volt.
A telepítés egyik fő szempontja az volt, hogy az udvarba „beékelődő” új épület lehetőleg ne csonkítsa a területen meglévő közlekedési útvonalak rendszerét, hanem integrálódjon abba, sőt, gazdagítsa azt. Ezt az épületen belüli és azon kívüli körbejárhatóság maximális biztosításával értük el. Az épület egészét - nem csak a földszintjét - teljesen átjárhatónak terveztük, a tanárok, diákok, kutatók és látogatók számára egyaránt. Ez a nyitottság-igény indukálta a tervezés során az ívelt alaprajzi formát, amelyben a különböző terek és funkciók szinte falak nélkül csatlakoznak egymáshoz, „áramló”, átlátható struktúrát hozva létre.
A térszín alatt, az udvar nagy részének beépítésével az új tömeg több ponton kapcsolódik a meglévő épületekhez. Funkcionális elrendezés tekintetében az építészeti iskola szintenként tagolódik, a nagyobb belmagasságú bejárati szinten művészeti stúdiók, műhelyek, kiállító-, és előadóterek, a közbenső szinteken különféle műtermek, rugalmasan átrendezhető terek, legfelül pedig felosztható tárgyalók, konzultációs termek találhatók a tetőterasz mellett.
A háromszögletű udvar méretei viszonylag nagy traktusmélységet eredményeztek, amely nehézségeket és nagy lehetőségeket egyaránt magában rejtett. A kihívások egyike a szintek belső zónáinak elegendő fénnyel és levegővel történő ellátása volt; a rendelkezésre álló terület és a kompakt térszervezés viszont lehetővé tette, hogy az egyes funkciók viszonylag közel helyezkedjenek el, szorosan kapcsolódva egymáshoz. A nagyméretű üvegfelületek elegendő fényt juttatnak a belsőbe, az épületnek pedig transzparenciát kölcsönöznek, emellett - a passzív hőnyereség révén - az energiahatékonyságot is növelik.
A homlokzatokra vörösesbarna árnyalatú CorTen acél burkolat kerül, amely színével a szomszédos századfordulós épületek téglaarchitektúrájára utal, az ívelt tömegforma pedig az áramlás, a dinamizmus érzetét kelti. A monolit vasbeton teherhordó szerkezet felülete a belsőben több helyen szabadon marad majd.
A projekt további elemét képezi egy új fogadóépület, amelyet egy felújított szárnyban kap majd helyet. Ez egy újfajta információs központ és médiatár lesz, ahol az összes közösségi szolgáltatás elérhetővé válik a KTH hallgatói és látogatói számára. A Bolle Tham és Martin Videgård vezette tervezőcsapat 2007-ben meghívásos pályázaton nyerte el az első díjat. Az építkezés hamarosan elkezdődik és várhatóan 2015-ben fejeződik be.
fordította: Garai Péter
School of Architecture and Campus Entrance Building
vezető tervezők: Bolle Tham, Martin Videgård
tervezés éve: 2007-2011
kivitelezés éve: 2012-2015
bruttó szintterület: 13.200 m2
generáltervező cég honlap címe:
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Akademiska Hus i Stockholm
generáltervező: Tham & Videgård Arkitekter, Stockholm
építész munkatársak: Carmen Izquierdo, Mia Nygren, Andreas Helgesson, Anna Jacobson, Mårten Nettelbladt, Benjamin Mandre, Susanna Bremberg, Lukas Thiel, Fredrik Nilsson, Anna-Lisa Pollock, Marina Rotolo