Új Idősek Otthona létesítése a XVIII. kerületben

Díjazásban nem részesült, 20. sorszámú pályamű
Építész vezető tervező:
Puhl Antal DLA, Ybl-díjas építész, címz.egy.doc.
Dajka Péter Pro Architectura-díjas építész, okl. építészmérnök
 

Díjazásban nem részesült 20. sorszámú pályamű
Építész vezető tervező:
Puhl Antal DLA, Ybl-díjas építész, címz.egy.doc.
Dajka Péter Pro Architectura-díjas építész, okl. építészmérnök
Építész munkatársak: Balogh Emese, Füzesi Katalin, Szegedi Katalin, Huszár Tamás
Gépészet: Oltvai András okl. gépészmérnök
Elektromosság: Kovács György okl. villamosmérnök

A csigavonalban egy belső udvar köré szerveződő épület fő és gazdasági bejárata is az Alacskai útról adott.

A pincében lettek elhelyezve a kiszolgáló funkciók, a földszintre került az étterem és a demens ellátási egység egy része, míg a maradék demens egység és a további ellátási egységek az emeleten kaptak helyet. A demens egység ilyen megosztása nem jól használható, funkcionálisan helytelen. További hibái a tervnek, hogy az ápoltak szobái nem rendelkeznek sem erkéllyel sem terasszal, valamint, hogy a jellemzően középfolyosós feltárás nem alkalmas az ilyen jellegű, huzamosabb ideig tartó ottlakást feltételező funkciónál. Nem előnyös az sem, hogy a gondozottak szobái a méretezés minimumán vannak. A betervezett liftek távol vannak az ápolási egységektől, rossz a használhatóságuk.

A pályázók észrevételei a bírálattal kapcsolatban:
A bírálat nem szól építészetről, funkcionálisan viszont tárgyi tévedésekkel rendelkezik.
1. A demensek egy szinten vannak, az emeleten.
2. Minden önellátásra képes embernek kertkapcsolatos cca. 15m²-es terasza van. A fekvőbetegeknek miért kellene terasz? A demensek terasza is szakmailag kétséges.
A a dőlt betűs rész nagyon kérdéses.
4. A középfolyosó: lásd díjazott tervek
5. Szobaméret: lásd díjazott tervek

A másik másfél mondat, és a „valamint, hogy” megállja a helyét.

Megjegyzés: Több, mint 100 országos pályázat után most először teszek bírálati szöveggel kapcsolatban megjegyzést. Ugyanis ilyen zavaros jegyzőkönyvet eddig még nem láttam, bár hasonlókkal egyre gyakrabban találkozik az ember. Azt mindig el tudtam fogadni, ha a zsűrinek más építészeti elképzelése van. (Itt is volt neki, nem is kevés számú, és igazán változatosnak tekinthető) A tárgyi tévedéseket viszont nehezen viselem, mert az a zsűrizés felületességére utal. (Fel szeretném hívni a zsűri figyelmét, így utólag is, hogy a telek majdnem egy szintet lejt, és a több helyen zajosnak nevezett Alacskai úton óránként 10 gépkocsi megy el, mert innen már nincs hová menni.) Megjegyzésemnek az ad aktualitást, hogy ezek a „közbeszerzéssel egybeépített” pályázatok egyre inkább az építészeti kérdéseken „túlmutató” kérdéseseket is fölvetnek. Lásd Miskolci uszoda, Vár, Hadügyminisztérium, stb. Ezek csak a „kendőzetlen”, agresszív nyomulások a szakma „legyűrésére”. Vannak természetesen kifinomultabb módszerek is, bizonyos célok elérésére – például a „demokratikus szavazás” a zsűriben. Innen kezdve már csak a zsűri összetételére kell figyelni a cél elérésének érdekében.

„Miért hagyjuk, hogy így legyen?”

Szentendre, 2007-11-16